Legalább már útlevél nem kell a magyar várba
Persze annak is örülhetünk, hogy maga a település magyar terület, hiszen Trianonban 1920-ban úgy húzták meg az új határt, hogy a falut is Csehszlovákiához csatolták. Két évvel később ugyan sikerült Somoskőt a magyar államnak a tárgyalásokon visszaszereznie, ám a vár maradt a határ túloldalán. Az első bécsi döntéssel (a Felvidék egy részével együtt) visszakerült Magyarországhoz, ám a második világháború után végleg csehszlovák, majd szlovák állami tulajdon lett.
„A vár régészeti kutatása még várat magára, csupán a geodézia felmérése történt meg” - mondta el a helyszínen a műemlékem.hu-nak Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. nyugalmazott ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az eddigi legnagyobb beavatkozásra a hetvenes években került sor Krúdy Gábor művészettörténész irányításával, amikor az egyik körbástya (valószínűleg eredetileg három lehetett) lefedést, sisakot kapott. A megoldást ugyan sokan vitatták, azonban így legalább nem ázik és pusztul tovább a várnak az a része.
A somoskői vár építéséhez helyi monda fűződik: eszerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király a völgyön átvonulva megígérte a helybélieknek, hogy várat építenek majd a magaslaton.
Akár igaz a történet, akár nem, el kellett telnie néhány évtizednek, mire a várat valóban felépítette a Kacsics nemzetség a 13-14. század fordulóján. Csák Máté, később Széchenyi Tamás, majd az Országh-, aztán a Losonczy-család birtokába került. A törökök csak 1576-ban foglalták el Ali bég vezetésével, amikor az északabbra fekvő Fülek (amelynek Somoskő az elővára volt) már több mint két évtizede szandzsákszékhely volt.
A törökök azonban nem sokáig maradtak a somoskői vár urai: 1596-ban a helyőrség csata nélkül feladta a várat, amely eztán már magyar kézen maradt, Forgách Zsigmond birtoka lett. A 16. század első felében jelentősen átépítették, megerősítették (ekkor építették a hatalmas ágyútornyokat), ám 1682-ben portyázó csapatok felgyújtották. A Rákóczi-szabadságharcban nagyobb szerepet nem kapott, ám az osztrák hadvezetés lerombolásra ítélte. Végül nem robbantották fel, hanem „csak” ismét felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe nem volt, szabadon pusztult a település fölött.
Ám romként különösen a 20. századi története ugyancsak jelképszerű volt: évtizedeken át kerítés zárta el Somoskő felől, átjutni csak a közeli határátkelőnél lehetett, de így is majd' húsz kilométeres kerülő kellett a néhány lépésnyire lévő vár meglátogatásához. Később megnyitották a kaput a kerítésen, de így is útlevél kellett a rövid sétához. A Schengeni egyezmény életbe lépése óta látogatható a vár magyar oldalról teljesen szabadon.
„Somoskő vára a szlovák állam tulajdonában van, azonban a kezelését átengedte Bukovinka községnek” - mondta Holles Miklós. A meglehetősen szegény önkormányzat rendben tartja ugyan a területet, azonban a várral kapcsolatos beruházásokra már nem futja.
Pedig tervek vannak a várral kapcsolatban. Hat évvel ezelőtt a Neogradiensis Eurorégió nevű szervezet készített egy programot, amely a régészeti kutatástól kezdve az új beruházásokig felölelte a vár teljes rehabilitációját. A tervezett milliárdos nagyságrendű beruházást uniós forrásból akarták megvalósítani, azonban az ügy parkolópályára került. Akad, aki szerint azért, mert a helyi magyar-szlovák kapcsolatok sikerességét is befolyásolja a nagypolitika, a két ország hivatalos viszonya.
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Bár a Somoskői vár leginkább abszurd sorsa miatt meglehetősen ismert a magyarországi közvélemény körében, tudományos szempontból szinte ismeretlen, hiszen dokumentált feltárás most először folyt a falai között.