Megújulásunk támogatója:  

Kilencszáz éves palota maradványára bukkantak Abaújváron

A korábban már feltárt templomtól nem messze megtalált nagy méretű kőépületet 12. századi érmék datálják, vagyis ebben a korszakban is fontos szerepet töltött be a fa-föld szerkezetű vár.
A korábban már feltárt templomtól nem messze megtalált nagy méretű kőépületet 12. századi érmék datálják, vagyis ebben a korszakban is fontos szerepet töltött be a fa-föld szerkezetű vár.

Bár az idei ásatás kétségkívül legérdekesebb eredménye a kőből készült, méretei alapján feltehetően palotaként használt épület részleges feltárása, a három nagyméretű szelvényünk több fontos adalékkal gazdagította az abaújvári fa-föld szerkezetű vár történetéről meglévő ismereteinket” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Wolf Mária ásatásvezető régész. „A jelenlegi kutatás során is ismereteket szereztünk a vár kialakítását megelőzően, a római császárkor idején itt állt, feltehetően germán népesség alkotta település történetéről. Bár messze vagyunk az egykori limestől, vagyis a birodalom határától, még terra sigillata, vagyis római kerámiatöredékek és pénzek is előkerültek, ami a korszak kereskedelmi kapcsolatairól tanúskodik.

927_20190701_17035564.jpg

A csaknem négy hektáros alapterületű abaújvári vár építését Aba Sámuelhez köti, a 11. század első felére teszi a történelmi emlékezet, s a datálást a régészeti adatok is megerősítik. 1046-ban a Lengyelországból Péter király elűzésére hazatért Árpád-házi hercegek itt találkoztak a fellázadt Vatával és híveivel. 1106-ban a bátyja, Kálmán király ellen lázadó Álmos herceg foglalta el a várat, ám az uralkodó sikerrel megostromolta. 1242-ben a tatárokkal szembeni ellenállás egyik lehetséges központjaként tartották számon a várat, s ezután sokáig komoly központ maradt, hiszen egy várnagyát több mint száz év múlva említik, a 14. század során pedig okleveleket is adtak ki itt. Ezt követően már hanyatlásnak indult, a 15. század után feltehetően már csak mezőgazdasági célokra használták, megtelepedési nyomok nincsenek, a sáncai nagymértékű pusztulását is részben a későbbi szántás okozta. Az újkorban a külső fala mellett portákat alakítottak ki, a hozzájuk tartozó pincéket pedig a várfalba vájták, felszínre hozva és az enyészetnek átengedve a faszerkezet maradványait.

A várat már a 20. század első évtizedében kutatni kezdték, de a nagyobb feltárásokra, a sánc átvágására csak a hetvenes évektől került sor. Ekkor tárták fel az esperesi templomot is, amelyet később visszatemettek. A vár nagy részén még nem folyt ásatás, egy része még napjainkban is magántulajdonban van. 

927_20190701_17035207.jpg

A palotaépülettel kapcsolatban még további vizsgálatok lesznek szükségesek, megfejtésre várnak például az, hogy a mellette meglelt a cölöpsorok, amelyek feltehetően egy oszlopcsarnok részei, hozzá tartoznak-e. Kemence itt is előkerült, ahogyan a vár egyéb pontjain is, egyetlen megmaradt emlékeiként a hajdan itt állt épületeknek. Bár az Árpád-korban a földbe mélyített lakóházat szokás a legelterjedtebbnek tartani, itt nem találtunk ilyet. A kemencék azonban jelzik a házak helyét, melyek nyilván a föld felszínére, alapozás nélkül, vagy csak minimális alapozással készültek, s amelyek nyom nélkül tűntek el” – tette hozzá Wolf Mária. „Az eddig ismert beépítés alapján bátran kijelenthetjük, hogy ekkortájt a kor mértékével mérve egy kifejezetten városias település lehetett a sáncon belül.

927_20190701_17035099.jpg

927_20190701_17035332.jpg

A korábbi feltárások leletanyagából egy kiállítás nyílt, ami a vár szimbolikusan felépített kapujánál álló épületben tekinthető meg. A most befejeződött kutatómunka során előkerült tárgyak, fegyverek, mezőgazdasági, és használati eszközök, liturgikus tárgyak, ékszerek a feldolgozásuk után feltehetően gazdagítani fogják ezt a tárlatot.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.07.01

Képgaléria a cikkhez

8


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (1) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (5) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (6) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (23) felújítás (18) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (5) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (5) királytemetkezés (6) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (12) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)