Megújulásunk támogatója:  

KÖN: Mosonmagyaróváron kinyit a kupleráj

Szeptember 21-22-én rendezik a Kulturális Örökség Napjait. A helyszíni séták közül különösen ajánljuk Mosonmagyaróváron Magyarország talán egyetlen fennmaradt bordélynak épült házát, amelyről Beregszászi Balázs írt kedvcsináló összefoglalót.
Szeptember 21-22-én rendezik a Kulturális Örökség Napjait. A helyszíni séták közül különösen ajánljuk Mosonmagyaróváron Magyarország talán egyetlen fennmaradt bordélynak épült házát, amelyről Beregszászi Balázs írt kedvcsináló összefoglalót.

Ma már sokan csodálkozva hallják, hogy Mosonmagyaróváron volt bordélyház, azonban a régi magyaróváriak emlékében él még az Alsó-kereszt utca és a Sörház utca zugában lévő elhíresült épület. A ma már a Fecske utca 2. szám alatt található ingatlan fél évszázadon keresztül töltötte be a funkcióját, ahogyan azt az épületet építő első bordélyház tulajdonosnője eltervezte.

Grünwald Simonné a Magyaróvárral szomszédos Mosonból tette át a székhelyét, ahol szintén az ősi mesterség iparágában utazhatott, mert többször is rajtakapták zugbordély tartáson. 1898 nyarán vásárolta meg a magyaróvári 136-os számú lakóházat és kérvényezte a járási főszolgabírótól a bordélyház nyitását. A Lajta partján lévő régi épület jelentős, utcafront felé való bővítésével alakította ki a nyolcszobás „találkahelyet”.

Magyaróvár ekkor nagyközség, ámde Moson vármegye székhelye és egyetlen ilyen legális intézménye tudna lenni. Ekkor már évtizedek óta jelentős mérvű tiltott prostitúció volt jelen a két szomszédos településen, így a problémát kezelni kellett. Mosonban főként a szigetközi gazdák, akik a heti vásárokra jártak, Magyaróváron pedig főként a helyi akadémisták voltak a fizetőképes kuncsaftok, illetve már lehetett tudni, hogy a Hirtenbergi-gyár is fióktelepet fog létesíteni következő évben több száz vendégmunkással. 

Az épület közvetlen szomszédságában lévő helyi lakosság és a Főhercegi Uradalom is tiltakozott ellene. Nem értették, hogy Magyaróvár képviselőtestülete hogyan támogatta Grünwaldné törekvését; hiszen a város közepén, ahol üzletek vannak, sűrűn lakott hely, sok-sok családdal.

A ház a Lajtán túl a Károly-ligetre néz, ahol kiskertek vannak, de az uradalom cselédségére sincs jó hatással a szomszédban. Anyagilag említik a lakások kiadásának megszűntét, mert tisztességes bérlő nem akad még csekélyebb árért sem. Az ingatlanok eladást is megnehezíti, sőt ellehetetleníti. A szomszéd asztalos üzletébe még a megrendelés miatt se mennek be, mert erkölcstelen helyen van az üzlet. Kívánatosnak tartották volna, ha a tanács meghallgatja a szomszédokat, mielőtt döntött volna. Ezért fellebbeztek a főszolgabíróhoz és kérték, hogy a kupleráj ne ott létesüljön. Igazából nem az intézmény létesítése ellen voltak, csupán azt akarták, hogy az ne a belvárosban létesüljön, hanem a városmagon kívül, a Károly-ligetben, a mosoni úton vagy bárhol.

Először az illetékes főszolgabíró az érvényben lévő Moson vármegyei 1888/122. sz. „Bordélyházakra és kéjnőkre vonatkozó” szabályrendelet alapján elutasította Grünwaldné kérelmét, amiért nem rendelkezett feddhetetlen előélettel. A „Madam” természetesen fellebbezett a megyei alispánhoz, ahol megváltoztatták az elsőfokú eljárás döntését. Az engedélyeztetésben jelentős szerepet vállalt a megyei főorvos, aki már régóta szorgalmazta egy ilyen intézmény létesítését, mondván „...egy település erkölcsössége azon nem mérhető le, hogy nincs bordélya, mert pont ezzel ad teret az erkölcsösség romlásának, mert a fiatalság és a férfiak természetbeli szükséglete”. Köztudomásúnak nevezte Magyaróvár és Moson rossz hírét a titkos kéjelgés terén „... itt hol az ország legelőkelőbb családjainak sarjai nem csak a felsőbb kiképzést de a bujakórt is kapják.” Éppen ellenkezőleg, úgy vélte, hogy ettől lesz rendezett keretek közé terelve az eddigi illegális prostitúció. Nemcsak közerkölcsi, hanem közegészségügyi szempontból is égető szükségletnek tartotta. A helyszínt is jónak vélte, mert rendészetileg és orvosilag is jó, ha a városban van, nem pedig félreeső helyen, ahol tér nyílik a bűnözésre. 

A korábbi személyek ismételt fellebbezést nyújtottak be, akikhez már az Akadémia igazgatója is csatlakozott. Pro és kontra vitatkoztak, hogy a Lajta-parti műintézmény a város sűrűn lakott helyén van, vagy városszéli utolsó háznak minősül e. A megyei közegészségügyi bizottság is foglalkozott a kérdéssel. Végül az alispán elrendelte a hatósági engedély kiadását. 

Az épületet 1899-ben, eredetileg is ezen funkcióra tervezte Rokobauer József magyaróvári építőmester, halála miatt azonban már az üzletet továbbvivő özvegye építette. A bordélyüzlet 120 éve, 1899. október 28-án, hat bárcával rendelkező kéjnővel nyitott meg. Később a megnövekedett gyári munkások száma és a két világháború közt idetelepített katonaság miatt is indokolt volt a bordély működtetése.

A bordély 1919-ben rövid ideig szünetelt, majd Grünwaldné halála után a 20-as, 30-as évektől többszöri tulajdonosváltás után, végül is a többi magyarországi bordélyházhoz hasonlóan, az 1950-es new york-i egyezmény aláírásával pecsételődött meg a sorsa. Az épületet államosították vállalati kezelésbe adták, majd bérlakások lettek, jelenleg pedig irodaházként funkciónál.

Szeptember 21-én szombaton, 15 órakor az Európai Kulturális Örökség Napjai országos rendezvénysorozat keretében, Beregszászi Balázs segédlevéltáros által szervezett helyi rendezvényen lehetőség lesz az épület bejárására és megismerik a ház történetét. 

 

A helyi védettségű épület a Műemlékem.hu adatbázisában

Fotó, szöveg: Beregszászi Balázs

2019.09.19


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)