Berzence: várat kerestek, templomot is találtak?
Még a múlt évtized vége felé hallottam először Molnár Istvántól, az ásatást azóta is vezető régésztől a szándékról, miszerint az önkormányzat egyre inkább szeretné a település közepén magasodó dombon egykor állt berzencei vár feltárását. Az első évadra aztán 2021-ben került sor, azóta évről évre – a tavalyit leszámítva – felvonultak a területen mostanra nagyjából a vár maradványainak ötödét-negyedét tárták fel.
Berzence várát a 15. században építették (első említése is ekkorról ismert), pusztulására a 17. században került sor. Az eddig nyitott szondák már lehetővé tették a szabálytalan ötszög (javarészt inkább trapéz) alaprajzú épületegyüttes délnyugati része átépítéseinek, bővítéseinek periodizálását, azonban a feltehetően építészeti szempontból leginkább reprezentatív palotaszárny, vagy annak egy részének a feltárására feltehetően idén kerülhet sor. A vár a 17. századi pusztulása után valódi időkapszula lett, hiszen a területét nem építették be, ennek köszönhető a viszonylagos leletgazdagság is.
A javarészt a késő középkori – kora újkori végvári leletanyag mellett azonban előkerültek töredékes kőfaragványok is, mind másodlagos elhelyezkedésben. A faragványok stílusa egyértelműen 12. századi, a párhuzamokról (vagyis a hasonló faragványokról) Aradi Csilla régész írt több tanulmányt is. A Berzencén talált kövek valószínűleg egy egyházi épülethez tartozhattak eredetileg. A korszakból ismert egy johannita konvent léte a közeli Csurgón, illetve írott források alapján feltételeznek egy egyelőre nem azonosított helyű királyi udvarházat is, azonban ezek a feltételezések még további kutatásokra várnak. Jelenleg a jonannita szálat tartják a legvalószínűbbnek, azonban a Berzencén talált faragványok száma és szétszórtsága az egykori vár területén lassan szétfeszíti ezt a magyarázatot.
„Ennek a felkutatására sajnos még várnunk kell, akármennyire is foglalkoztat minket a kérdés” - mondta Molnár István, a Rippl-Rónai Múzeum régésze. „A délnyugati részen kezdtük el a feltárást, részben azért, mert ez esik legtávolabb a dombra felvezető úttól. Vagyis így nem akadályozzuk magunkat az ásatási szelvényekkel. Néhány év kell még hozzá, hogy eljussunk az északkeleti zónába, s választ találjunk arra, hogy a 12. században állt-e itt egy nagyon magas építési minőségű épület, vagy valóban máshonnan hozták ide a 16-17. század során a köveket.”
A berzencei vár feltárását nem csak a kíváncsiság, de a szükség is sürgette. A várplató ugyanis erodálódik, s már évek óta téglák, kövek peregtek ki az egykori falakból. A feltárással együtt így a romok stabilizálására is szükség van. A kutatást az első évadtól kezdve a Nemzeti Kulturális Alap támogatta – a pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, s az önrészt is ők adták –, tavaly azonban pályáztak a romkonzerválásra is. Ezen a pályázaton is nyertek, így a már feltárt falak romkonzerválására is megkezdődik a domboldalból kilátszó falszakasz megerősítésével.
Szöveg: Kovács Olivér, fotó: Rippl-Rónai Múzeum, Kovács Olivér
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A napokban ért véget a berzencei vár idei régészeti kutatása, amely során ismét 12. századra datált kőfaragványokat találtak az alapvetően 15. századi várban. A rendkívül nívós építészeti elemek sorozatos felbukkanása immár a vár kutatásának egyik legfontosabb tudományos kérdése. 
Elkezdődött Berzencén a vár feltárásának új évada. Már az első órákban is kerültek elő leletek, a többi közt egy kora újkori gyertyatartó maradványa. A szakemberek a tervek szerint két hétig dolgoznak a horvát határ melletti településen.