Gellért-sír nincs, római kor van
„A román stílusban épült 12. századi templom az, amelyet sikerült nagyrészt feltárni a területen. A déli oldalon ennek alapfalai mellett már római kori emlékek jönnek elő, így a 11. századi templom és benne Szent Gellért sírhelyének azonosítása egyelőre elmaradt. Persze bármikor előkerülhet, hiszen a mai templombelsőnek kevesebb mint felét tártuk fel, így érintetlen a szentélyrácstól keletre fekvő teljes terület, a szentély, illetve a gótikus körüljáró is, ahol a közelmúltban volt burkolatcsere, így azt nem törhettük fel. A 11. századi templom pedig vélhetően meglehetősen apró volt, így akár itt, de akár a mai templomtól délre, északra is állhatott” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kovács Eszter feltáró régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa.
Az ásatás azonban Gellért püspök üres – hiszen a földi maradványok csak ideiglenesen pihentek Pesten, még a 11. században a csanádi székesegyházba szállították azokat – sírhelye nélkül is izgalmas, hiszen a 12. századi templom (amelynek többszöri átépítésével, bővítésével született a mai épület) alatt rendre római kori falakat találnak. A római kori padlószint alig egy méterrel volt a középkori templom padlója alatt. Ez nem meglepetés, hiszen Contra-Aquincum, a római ellenerőd területén jött létre a 11. századi település. Így feltehetően nem csak kőbányaként használták a római kori épületeket, de néhányat kijavítva ismét használatba is vehettek. A terület mai beépítettsége miatt azonban egyelőre lehetetlen az államalapítás kori, kora középkori topográfiát elkészíteni, hiszen az akkori teljes beépítettség, az épületcsoportok egyidejűsége a kevés adat miatt átláthatatlan.
„Jórészt a 12. század végi templom alapfalait tudjuk majd bemutatni a felújítást befejezve” - mondta portálunknak Mezős Tamás professzor, a templom felújításának tervezője. „Tulajdonképpen egy új járószint született, azaz most csak kiterjesztettük azt a szintet amit már Lux Kálmánnak, a II. világháború előtti műemlékvédelem meghatározó építészének vezetésével alakítottak ki az 1930-as években végzett kutatásuk során. Akkor született meg az altemplomi tér, szűk vakondjárataival, amelynek most eltávolítottuk a hajó burkolatcseréje során a födémrendszerét.”
A cikk a képek alatt folytatódik!
A templom románkori hajójának 18. századi helyreállításakor a gótikus szakasz és a tornyok közé egy kriptát építettek, amelyből Lux Kálmánék az átépítések során egy közösségi teret alakítottak ki. A tervek szerint innen lehet majd megközelíteni, bejárni a tervezett altemplom terét is.
„Felmerült ötletként, hogy a teljes most megnyitott rész összefüggő üvegfödémet kapjon. Valóban rendkívüli látvány lenne egy alsóbb szintről szemlélni a fölöttünk magasodó boltozatokat” - tette hozzá Mezős Tamás. „Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy mégiscsak egy szakrális térben vagyunk, amelynek a zavartalan működése a legfontosabb. Márpedig elég groteszk lenne például a mise során áldozókat ebből a perspektívából szemlélni. Így lesz majd üvegfödém, de szerintem elegendő, ha csak a falak mentén alakítunk ki ilyet.”
Az eredeti tervek szerint már 2014. karácsonyán átadták volna a felújított belvárosi templomot, azonban az anyagi források szűkösnek bizonyultak. A munkálatok jelenleg is folynak, a befejezésüket – és az átadást – legkésőbb ez év végére tervezik.
Kapcsolódó cikkeink:
Megnyílt a föld a belvárosi templomban
Ma is látható Róma a belvárosi templom alatt
A belvárosi templom a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Bár a belvárosi plébániatemplom kutatása immár több mint egy évszázada tart, még mindig rejt titkokat Pest leghosszabb múltra visszatekintő épülete. Ezúttal ajtók és egy unikális török falfirka került elő.