Megújulásunk támogatója:  

Kunok kőbányája: feltárják a bugaci kolostort

A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia.
A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120820bugac/02.jpgHa az okleveles említéseket nézzük csupán, alig maradt emléke Péter és Pál monostorának, amelyek a mai Bugac határában álltak. Legkorábban 1219-ben említik a Shung-ban fekvő (Csongrád megye) Péterit, amely a Becse-Gergely nemzetség monostora volt, s a híradásból mindössze annyit tudunk meg, hogy ekkor van apátja. A két monostor együttes említése felbukkan a 14. században is, ám csupán birtokként, ami igazolja a feltárás eredményeit is – ekkor már nem folyt szerzetesi élet egyik monostor falai közt sem.

Bár az alapítás körülményeiről nem maradt fenn írásos emlék, Péter monostora jelenleg is tartó feltárása szerint a hatalmas, háromhajós apátsági templom és a tőle északra elhelyezkedő kolostor felépítésére a 12. század közepén került sor. A század végéről (vagy a 13. század legelejéről) származhat a néhány feltárt homokkő-faragvány töredék is, amely kifejezetten igényes kivitelezésű és a monostor gazdagságáról árulkodik, csakúgy, mint a feltárt tárgyi emlékek, a körmeneti kereszt szára, vagy épp a zománcozott szent ábrázolás – mindegyikük aranyozott, limouges-i típusú kegytárgy, amelyek különösen a 13. század első felében voltak népszerűek az országban.

A leletanyag jellege azonban gyökeresen megváltozik a 13. század közepe utáni rétegekben. A kolostor maradványai közt nomád típusú, kun kengyelek és fegyverek bukkannak fel, amelyek nem éppen a szerzetesi élet bizonyítékai. Az ok a tatárjárás, amely katasztrofális és máig élő hatással volt a környékre.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120820bugac/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120820bugac/05.jpgA becslések szerint akár 90 százalékos is lehetett az emberveszteség Bugac térségében. Ha a környékbeli települések neveit nézzük, látható, hogy azok török/kun gyökerűek: a népirtás után beköltöztetett kun lakosság nyelvéből kerültek át. Vagyis még a korábban itt létező települések neveit sem volt, aki átadhatta volna.

A tatárjárás után beköltöztetett kunok megítélése nem véletlenül volt finoman szólva is ellentmondásos a mongol invázió előtt: a kolostortemplomot sem éppen funkciójának megfelelően kezdték el használni. A kőanyagot módszeresen kitermelték és értékesítették. Hasonló sorsa jutott a kolostor is, amelynek néhány helyiségében istállót, vagy műhelyt rendezhettek be. A keresztény lelki élet vagy másfél évszázadon át csak kevéssé hiányozhatott az itt élő népességnek (a kun előkelők még a 13-14 század fordulóján is pogány szokás szerint lóval temetkeztek, így aligha kergették ostorral a keresztvíz alá a nekik alávetetteket), így a plébániatemplom felépítésére is talán csak a 15. század legelején került sor. A szintén feltárt egyhajós, félköríves apszisú templom első látásra ugyan korábbinak tűnik, ám az építési idején is nyilván kevéssé divatos megjelenésének vélhetően a helyi birtokos/közösség viszonylagos szegénysége lehetett az oka.

Míg a monostor, illetve a köré szerveződött település, s tágabban az egész régió sorsát megpecsételte a tatárjárás (amely végzetesen megakaszthatta az Alföld településszerkezetének fejlődését), az ezt követő megtelepedést a török számolta fel véglegesen. A pusztulás körülményeit ekkor sem ismerjük, csak annyi bizonyos, hogy a 16. század közepén már pusztaként tartották számon.

 

A cikk folytatása és további képek a leletekről az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA


Forrás: Archeologia - Altum Castrum Online
2012.08.20


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.