3D-s mozival is feltámad Kisnána
Bár a budai pasa már 1543-ban rommá lövette, a kisnánai vár még a szerencsésebb magyarországi romok közé tartozik, hiszen mind a belső kaputorony, mind a várkápolna tornya szinte teljes épségben megmaradt, így a látogatók már a korábbi és a mostani helyreállítások előtt is ízelítőt kaphattak az épületegyüttes egykori tömegéből (megmaradásához hozzájárulhatott, hogy hamar elvesztette védelmi funkcióját és nem élt meg több ostromot). Igaz, a kép korántsem lehetett teljes, hiszen mind a templom hajója, mind az udvart övező palota- és kiszolgáló épületek elpusztultak.
„Éppen egy palotaépülettel kezdődött az 1320-as években a kisnánai vár története, hiszen ekkor építtetett nemesi udvarházat magának frissen megszerzett birtokán, akkori nevén Egyházasnánán Kompolti László, I. Károly udvari lovagja. A korábbi kutatások ugyan néhány kőfaragvány téves értelmezése miatt korábbra keltezték a vár születését, azonban az elmúlt hónapokban folytatott kutatások tisztázták, hogy nem 13. századi eredetről van szó” – mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum régész-művészettörténészeként a feltárások utolsó szakaszát vezette és az új kiállítást rendezte. „A ma vártemplomként számon tartott épület azonban valóban Árpád-kori eredetű, hiszen egykor egy körtemplom, rotunda volt, amely a település régi nevét is adta, s amelyet, miután mellé építették az udvarházukat, éppen a Kompoltiak bővítettek, építettek át több ütemben.”
A kisnánai uradalom még két évszázadon át a Kompolti család kezén maradt, s a fokozatos kiépítése is hozzájuk kötődik. Mivel a kor erődítményeivel szemben nem magaslatra épült, vagyis nehezen védhetőnek minősült, egy palánk építése után nem sokkal, elsősorban a huszita veszély miatt erősítették meg a ma is látható árok és falrendszerrel a 15. század közepén. A vár erődítéséhez kapcsolódtak a benne álló palota átépítései is.
A vár utolsó, immár reneszánsz átépítése – amelynek nyomaként néhány ablakkeret töredéke maradt fenn csupán az északi palotaépületből – azonban már a következő, a Kompoltiak kihalása után birtokba került Guthy-Országh-családhoz köthető. Az 1540-es évek elején a kiskorú Guthy-Országh gyermekek helyett gyámjuk, Losonci István, a későbbi temesvári hős kormányozta a várat és követett el (fél)testvéri szeretetből egy hibát, amely az épületegyüttes pusztulásához vezetett.
Különös Kárpát-medencei sajátosság, hogy gyakorta érdekesebb az, aki pusztít, mint aki épít: a néphit a kisnánai erősséget gyakran Móré László váraként emlegeti, holott a rablólovag mindössze néhány hónapot tölthetett itt – azt is albérletben. Losonci féltestvére volt, akit fosztogató életmódja miatt már-már az egész országból kiszorítottak. Végül Losonci jóvoltából Kisnánán húzta meg magát, ám a környékbeliek fosztogatásával itt sem hagyott fel. Vesztére egyik első áldozata a budai pasa közeli rokona volt. A pasa ekkor Kisnána alá vonult, s bár a hatalmas török haderő láttán nyilván kétségbeesett Móré László igyekezett pénzen megváltani a szabadságát, a törökök rommá lőtték a várat. Móré és fiai fogságba estek, s egyes források szerint az egykori rablólovag Isztambulban áttért az iszlám hitre és törökként élte le az életét.
„Ugyan az 1543-as ostrom végérvényesen használhatatlanná, s rommá tette a várat, a magyarországi viszonyokhoz képest kifejezetten monumentális részletei maradtak fenn. Az uniós forrásból megvalósított mostani fejlesztés során a valódi rekonstrukció nem került szóba, ezért igyekeztünk a virtuális bemutatásra helyezni a hangsúlyt, hiszen így bemutatható a vár építéstörténete is. A várkápolna belsejében és a várudvaron több kronoszkóp is áll, amely segítségével a középkori állapotában szemlélhetjük a várat, sőt a gótikus templom belső terét is. 3D-s mozifilmet nézhetnek meg a látogatók a vár építéstörténetéről, s felállítottunk egy érintőképernyős információs pultot is. Természetesen klasszikus kőtárat is berendeztünk, hogy megtekinthetőek legyenek a legszebb faragványok és vártörténeti kiállítás is van a kaputorony emeletén” – mondta Buzás Gergely.
Ez a fajta komplex bemutatás egyelőre egyedülálló a magyarországi várak esetében. A szakemberek ugyanakkor mindenképp szeretnék meghonosítani, éppen ezért novemberben szakmai konferenciát rendez a virtuális rekonstrukciókról a Magyar Nemzeti Múzeum.
A kisnánai vár és műemléki környezete a műemlékem.hu adatbázisában