Születésnap Mátyás király Budáján
Míg az Anjou-uralkodók elsősorban Visegrádon tartották az udvarukat, Luxemburgi Zsigmond a 15. század elején átköltöztette a hivatalokat Budára. Ennek a városnak némiképpen jobbak voltak a természeti adottságai – míg Visegrádot magas hegyek zárták körbe, s egyúttal óvták is, a várhegy mérete miatt szintén a növekedésében korlátozott Buda a túlparti pesti síkság révén nyitottabb volt. Bár a mai palota területén az első reprezentatívabb építkezéseket már I. Lajos elkezdte, igazán nagyszabásúvá Zsigmond korában vált a palotaegyüttes. Mátyás király nagy építkezései az 1470-es évek elején kezdődtek el itt, először gótikus stílusban, majd az évtized végén már reneszánsz jegyeket mutató műhely is bekapcsolódott a munkálatokba. Bonfini leírásából tudjuk, hogy az alapvetően Zsigmond korából származó épületeket építették át, így egy három oldalról épületszárnyakkal, egy oldalról várfallal övezett kert jött létre. Elkezdődött egy új szárny építése is, ennek befejezését azonban Mátyás nem élte meg. A munkálatok, a palota átépítése utóda, II. Ulászló uralkodása alatt folytatódott.
„Ma már sajnos legfeljebb alapfalakat találunk a Mátyás-kori építkezésekből, s ezekre ráépült az újkori palota, azonban a pusztítások ellenére gazdagnak mondható leletanyagot tártak fel a régészek az elmúlt évtizedekben a korszakból” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Terei György régész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának vezetője. „Az egyik csoportjuk a kőfaragványok, amelyek még töredékes voltukban is rendkívüli gazdagságról tanúskodnak. A másik csoport a majolika padlótéglák, amelyek szinte a privilégiumai voltak a Mátyás kori királyi palotának, hiszen ez a fajta dísztőelem másutt alig lelhető fel. Ezekről a padlótéglákról előadást is hallhatnak azok, akik február 28-án ellátogatnak az Ünnepeljük Mátyás királyt! című programunkra.”
Ezt a Mátyás király születésnapjára emlékező programot először tavaly hirdette meg a Budapesti Történeti Múzeum. Mivel nagyon sok látogatót vonzott a Vármúzeumba és a visszajelzések is pozitívak voltak, elhatározták, hogy hagyománnyá teszik. A Mátyás-születésnap igazi családi program, amelyen az inkább felnőtteknek szóló előadások, vezetések mellett kifejezett gyermekfoglalkozásokkal is várják az érdeklődőket. A program fontos szereplői a hagyományőrzők, akik igyekeznek bemutatni, testközelbe hozni a késő középkor világát. Idén a Mathias Rex Történelmi Hagyományőrző Egyesület és a Mare Temporis elkötelezett képviselői garantálják a rendezvény színvonalát.
„A tavalyi rendezvény minden elemét megtartottuk, sőt, idén egy újjal is bővítjük a kínálatot” - tette hozzá Felbermann Judit, a BTM Közönségkapcsolati és Szervezési Főosztály vezetője. „Kézműves vásárt szervezünk, amelyen a szakma legkiválóbb képviselői kínálják a portékájukat. Maguk a hagyományőrzők is tőlük szerzik be az általuk használt tárgyak egy részét, így a látogatók számára ez értékes lehetőség, hogy valóban korhű tárgyakra tegyenek szert.”
Az Ünnepeljük Mátyás királyt! című tematikus családi napra február 28-án várják az érdeklődőket a BTM Vármúzeumába 11 és 18 óra között.
Ünnepeljük Mátyás királyt! - részletek a rendezvényről a Budapesti Történeti Múzeum honlapján
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Irány a galaxis! – Magyarország és az űrkorszak 1957 – 1983 címmel nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A március 4-től látogatható tárlat bemutatja az űrkutatás magyar emlékeit csakúgy, mint azt, hogy mit gondoltak a témáról a korszakban. 
Immár tradíció, hogy év vége táján megrendezik és megnyitják a Középpontban a Középkor című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. Ez a sorrendben tizedik tárlat visszatekint az elmúlt évtizedre is. 
Hunyadi Mátyás születésének 582. évfordulója alkalmából sokszínű programmal várják az érdeklődőket a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumába február 23-án, vasárnap.