Megújulásunk támogatója:  

Ötmillió euróból újítják fel Vajdahunyad várát

Huszonhét hónapig tart majd a felújítás az erdélyi várban, amely az államilag finanszírozott magyar műemlék-helyreállítás bölcsője is – 1868-tól építészek, kutatók több nemzedéke hagyta rajta a nyomát, olykor eredeti részeket, vagy az előző helyreállítást bontva, átépítve.
Huszonhét hónapig tart majd a felújítás az erdélyi várban, amely az államilag finanszírozott magyar műemlék-helyreállítás bölcsője is – 1868-tól építészek, kutatók több nemzedéke hagyta rajta a nyomát, olykor eredeti részeket, vagy az előző helyreállítást bontva, átépítve.

A napokban írta alá Vajdahunyad polgármestere és a felújítást végző cég képviselője a kivitelezési szerződést, így ötmillió eurós (1,6 milliárd forint) kilencvennyolc százalékban európai uniós támogatásból újul meg Erdély egyik legjelentősebb középkori műemléke. A várat évente több mint háromszázötvenezer turista látogatja, s mint Dan Bobouţanu polgármester elmondta, nem csak nemzeti szinten fontos a vár felújítása, hanem a hozzá kötődő magyar és német közösségek miatt is.

A hírek szerint a polgármester nyilatkozatának ez a része okozott némi meglepetést, holott nyilván nem puszta gesztusról van szó, hanem ez a realitás: a bevétel szempontjából és véleményformáló erejük miatt is fontosak a nyugatról érkező látogatók.

De folytassuk a tervekkel: huszonhét hónapig tart majd a külső-belső felújítás, amely során a többi között elbontják a korábbi renoválások cementes hozzáépítéseit, boltozatokat, padlózatokat építenek újjá, így látogatható lesz a Fehér-rondella és a Bethlen-szárny eddig lezárt része is. A Nebojsza-toronyban, a lovagteremben és az Országháznak nevezett nagyteremben (amelyet Hunyadi János kormányzósága idején tárgyalásokra használtak) repedésekre figyeltek fel, az okok feltárása után ezeket is javítják. A vár látogathatóságáról a munkálatok ideje alatt még nem adtak ki tájékoztatást.

Vajdahunyad vára a magyar történelem egyik ikonikus épülete mind építészeti, mind történelmi szempontok szerint. Hatalmas értéke, hogy sohasem lett rommá, vagyis a középkori tömege és részletei állnak. Bár roppant érdekes a 15. századi, majd az azt követő építéstörténete (amelynek kezdeti szakaszáról, a várat feltehetően megelőző erődítésről még nincsenek kutatási adatok), legalább ennyire tanulságos a helyreállításáé, megőrzéséé, amely több mint másfél évszázada, az első magyar államilag finanszírozott műemlék-felújításaként vette kezdetét.

927_20190130_00423110.jpg

Építve rombolók, rombolva építők

Vajdahunyad várának helyreállítás-történetét Radu Lupescu művészettörténész foglalta össze 2006-ban a Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában című nagyívű doktori disszertációjában, a cikkben többnyire az ő adataira támaszkodunk. Eszerint ott érdemes felvennünk a történet fonalát, hogy 1854-ben a Nebojsza-torony kivételével leégett az egész, addigra már sokat szenvedett, részleteiben erősen pusztuló – és pusztított – épületegyüttes. A hajdan roppant kvalitásos várat ugyanis a Hunyadiak kora óta többször átépítették, a 19. században már hivatali célokra használták, az utolsó két évben járásbíróság is működött a falai között.

A tűz miatt leégett, tető nélkül álló vár, immár romként néhány évtized alatt nyilván elpusztult volna, azonban Arányi Lajos sebészorvos, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának tagja hosszas kutatás után 1867-ben (vagyis a Kiegyezés évében) roppant alapos műemléki monográfiát jelentetett meg a várról, amelyet Deák Ferencnek ajánlott. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének lázában égő úri, polgári és értelmiségi közvélemény, valamint a döntéshozók is fellelkesültek a gondolattól, hogy megmentsék a jövő számára a magyar történelem egyik legragyogóbbnak tartott korszaka, a Hunyadiak kora emlékét. Kezdetben az volt a terv, hogy királyi várként állítsák helyre (Hunyadi János és Mátyás király mellé emelve, így legitimálva Ferenc Józsefet), s mivel a különböző szándékú akaratok szerencsésen találkoztak, állami pénzből megkezdődhetett a helyreállítás 1868-ban.

A szerencse nagy része tulajdonképpen eddig tartott ki. Friedrich Schmidt, a korszak talán legnagyobb tekintélyű purista építész-restaurátora a tanítványaival együtt ugyan elkezdte az épületegyüttes felmérését, a művezetéssel járó napi munkát azonban nem vállalta, azt egyik tanítványára, Schulcz Ferencre bízta. „Oly sok iratott és mondatott utolsó időben Vajda-Hunyad váráról, hogy tán fölöslegesnek tetszik ha ezen tárgyhoz szólok; de az ily romban heverő monumentális épület olyan mint a leltár nélküli elhagyott könyvtár, melyben a szorgalmas búvár éveken át mindig új és új felfedezéseket tehet” - írta a következő évben Schulcz a munkáról, amelybe nagy lelkesedéssel vágott bele, s rendszeres közleményeket adott ki a sajtónak és a szakmának. Ő azonban roppant fiatalon 1870-ben meghalt és a helyét Steindl Imre (és segédje, az építésvezetővé kinevezett Piacsek Gyula) vette át. 1872-ben elvetették a királyi várkastély kiépítését, ezután a Bethlen-szárny elé tervezett neogótikus tornácra koncentráltak. Megmagasították egy emelettel a kaputornyot és fa körüljáró karzatot kapott. Több középkori részletet elbontottak és azok másolatát építették fel újra. A költségek megemelkedtek, ezért a képviselőház visszanyeste 1874-ben a költségvetést.

927_20190130_00440030.jpg

Steindlt egyébként feltehetően jobban érdekelték az egyéb munkái, mert bár javában folyt Vajdahunyadon az építkezés, közleményeket már nem adott ki, sőt 1874-ben kiszállt a munkából, a hozzá nem értő Piacsekre hagyva azt. 1876-ban megjelent egy röpirat, amelyben a szerzők személyes hangon keltek ki Steindl és Piacsek tevékenysége ellen: „Kivetkőztettétek a vajda-hunyadi várat minden történeti műbecscsel bíró eredetiségéből, lábbal tapodtatok minden műízlést, tartsátok szerencséteknek, ha a nemzet neveiteket elfeledheti!”. Tény, hogy a várban jobbára csak a gótikus részeket igyekeztek megtartani, ahol pedig ezeket kevesellték, neogót kiegészítésekkel akarták fokozni a hatást. Nem törekedtek az eredeti kőanyag megtartására sem, nagy tömegben új, gyakorta pontatlan másolatokat, faragványokat készítettek.

927_20190130_00444689.jpg

Kutatás a tervezés előtt

A munka ezután egyre szűkebb mederben csordogált, s mire 1881-ben megszületett a műemlékek védelméről szóló rég várt törvény és megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB), szinte teljesen elfogyott a pénz. Minimális költségvetéssel dolgozott a várnál a MOB másodépítésze, gróf Khuen Antal haláláig, 1890-ig, majd 1896 és 1899 között Schulek Frigyes folytatta a még mindig purista szemléletű munkát.

Új szemléletet Möller István hozott, aki 1907-től az első világháború derekáig, 1916-ig vezette a helyreállítást. Möller egyébként korábban már dolgozott a váron, még Khuen irányítása alatt, majd a halála után, amikor új művezetőnek Lux Kálmánt szerződtette. Igazán azonban csak 1907 után teljesíthette ki a koncepcióját, amely sokkal jobban tiszteletben tartotta az eredeti építészeti részleteket. Eltávolította elődei szakszerűtlen kiegészítéseit, igyekezett a vár építéstörténetét is kutatni. Módszeréről később a várról szóló monográfiájában ezt írta: „Mint a várnak évtizedeken át restauráló építésze, feladatommá tettem építési korainak felkutatását. Vizsgálataimnál figyelembe vettem az alaprajzi elrendezéseket, a felépítés módozatait és tekintetbe vettem az átalakításokat, melyek a támadás mindenkori eszközeihez alkalmazkodtak és a növekedő lakásszükségletet is kielégítették. Megvizsgáltam a kövek formai alakítását, az építészeti részleteket, a profilképzésnek és az alkalmazott profilszerkesztésnek elveit, de ezenfelül megfigyeltem a gyakorlati szempontokat is, a technikai kivitelt, a kövek közötti habarcs összetételét, a felhasznált építőanyagok mineműségét, eredetét és megmunkálását, nemkülönben a kövek elhelyezésének módját. Ezen gyakorlati szempontokat műtörténészeink vizsgálataiknál eddig nem vették figyelembe. Ennek tulajdonítható, hogy ott, ahol elég írott adat nem állt rendelkezésre a kormeghatározás kérdésében műtörténelmünkben annyi ellentmondást találunk.

927_20190130_00434092.jpg

A Vajdahunyad – Budavár tengely

1916-ban azonban a háború miatt fel kellett függesztenie a munkát és már nem térhetett vissza Vajdahunyadra. Erdély 1920-ban gazdát cserélt, s a román sokáig nem tudott mit kezdeni a várral. Az épületegyüttes erősen pusztulni kezdett, s fordulat csak az 1950-es években, Hunyadi János halálának ötszázadik évfordulójára készülve következett el. 1956-ban a Román Akadémia meghívására magyar szakemberek is részt vettek egy nemzetközi, Bukarestben tartott konferencián, amelynek gyümölcseként több cikk és könyv is megjelent a Hunyaiakról. A sors fintora, hogy éppen ebben az évben nyilvánították ipari várossá Vajdahunyadot, s a bányákhoz vezető utat a huszárváron vezették keresztül.

A román szakma azonban felfigyelt a várra. Már ebben az évben elkezdődött egy kisebb régészeti kutatás a várkápolnában, majd nekikezdtek a helyreállításnak 1957-től. A vajdahunyadi munkálatokra inspirálóan hatottak a Gerevich László vezette budavári kutatások, amely során a Hunyadiakhoz időben közel álló Zsigmond-kor emlékei kerültek elő (a hatás visszafelé is működött: Gerevich a vajdahunyadi erkélysort illesztette a budavári palota rekonstrukciós rajzára, ezt csak az 1990-es években cáfolta meg Buzás Gergely és Szekér György). A Buda – Vajdahunyad páros ezzel együtt egy fontos tétele lett a középkori magyar művészettörténetnek.

927_20190130_00421966.jpg

Vajdahunyadon az ötvenes évek második felétől a hatvanas évek végéig folytak régészeti kutatások, illetve helyreállítások. A palotaszárny lovagterméből kitakarították az oda szinte bekövült, eredetileg tárolásra odavitt cementet. Kijavították a várfal, valamit a kaputorony és a Hímes-torony repedéseit. A többi közöttótolták az elkorhadt-faszerkezeteket, tetőhibákat, kisebb részleteket visszabontottak, ugyanakkor igyekeztek a Möller által tervezett részleteket megtartani.

A most kezdődő helyreállítás eredményét pedig a tervek szerint 2021-ben láthatjuk majd.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.01.29

Képgaléria a cikkhez

7

Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (8) királytemetkezés (9) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)