Visszatért két szent a zselízi templomba
„Egy jó minőségű, még a második világháború előtt készült fotót dolgoztunk fel az eredeti méretben elkészített nyomat elkészítéséhez. Szerencsére maradtak fenn akvarellek a 19. századból a templom kifestéseiről, ezeknek, valamint a fennmaradt freskóknak a színvilágát használtuk fel a fekete-fehér fotó kiszínezésekor” - mondta el portálunknak Csonka Ákos helytörténész. „Vászonra készíttettük el a nyomatot, amely aztán vakkeretbe feszítettünk ki és a most vasárnapi mise után mutattunk be ünnepélyes keretek között.”
A zselízi Szent Jakab-plébániatemplom egyike a térség legizgalmasabb történelmi épületeinek. Ma látható formájában – legalábbis a szentély és a déli fala – a 14. században épült, a század végén festették meg a szentélyben Becsei Vesszős György, a templom alapítója „különítéletét”, ezt a szinte képregényszerű gótikus alkotást, amely a donátor lelkének a megmérettetését mutatja be a mennyei ítélőszék előtt. Ez a mű kuriózumnak számít a Kárpát-medencében, hogy milyen dilemmát okoz a mai napig a művészettörténészeknek, történészeknek, arról kapcsolódó, Az első magyar a purgatóriumban című cikkünkben írtunk korábban részletesen. Szintén az épület rejtélye egy római szarkofág, amelyről nem tudjuk, mikor és miért került ilyen messze a provincia határától.
A templomban ezen kívül még több jelentős falkép látható, annak ellenére, hogy a második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a tornyát, amely a templom hajójába dőlt, lerombolva az északi fal tetemes részét. A háborút követően a plébános járta ki, hogy a romos épületet helyreállítsák és kibővítsék, így annak nyugati és északi része 20. század közepi, még déli fala és szentélye több mint 700 éves.
Az elmúlt években több lépcsőben újították, újítják fel a templomot. Tavalyelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága pályázati forrásából felújították a különítéletet, 2018-ban a szintén a szentélyben látható nagyméretű, kétrészes, Veronika kendőjét és Jézus temetését ábrázoló falképet restaurálták. Idén feltehetően a hajó déli falán látható Szent Márton és egy még teljességgel nem azonosított szent alakja újul meg. A templom külső felületeit is helyreállították az elmúlt években.
„Hogy még mindig rejt titkokat az épület, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly novemberben véletlenül bukkant rá a restaurátor a déli falon Alexandriai Szent Katalin alakjára” - tette hozzá Csonka Ákos. „Nem tudjuk, mennyire pusztult el a háborúban az északi fal, ott is lehetnek még freskótöredékek, vagyis érdemes tovább kutatni a zselízi templomot.”
Szöveg: Kovács Olivér, fotó: Kovács Olivér, Csonka Ákos
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Egy „pokolraszállás” története és freskók egy felvidéki templomban: a középkor egyik legdrámaibb élettörténete lehetne, ha sikerülne összekapcsolni két személy életét.