Visszavesszük Zalavárt a szlávoktól?
„Az államalapítás-kori megyeközpontnak a legkorábbi épületeit, létesítményeit már a korábbi években sikerült feltárni, ahogyan a megyeközponthoz tartozó, 11. század végén épült kis egyházat is. Ennek rekonstrukciója is áll egy kis kápolnaként. Ám az 1019-ben alapított bencés apátság maradványait eddig nem tudtuk megközelíteni az erdő miatt. Szerencsére az érintett zalai települések felismerték, mennyire fontos volna felkészülni erre az évfordulóra, így ígéretünk van rá, hogy jövőre az eddiginél nagyobb forrásból kutathatunk majd az apátság helyén” - mondta el portálunknak Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze, aki jó ideje Szőke Béla Miklóssal, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársával vezeti a feltárásokat Zalaváron. „Azt persze nem lehet tudni, mit találunk majd a hajdani apátságból, hiszen a területen nem csak a köveket hordák el a 18-19. századtól, de a talaj nagy részét is. Azonban reméljük, hogy azonosítani tudjuk majd akár a 11. századi épületeket is.”
Szent István nem véletlenül alapított bencés apátságot éppen itt, hiszen a honfoglalás idején Zalaváron három, a tágabb környéken pedig legalább harminc templom állt, vagyis az ő korában is élő lehetett a népesség körében a keresztény hagyomány.
Mint korábban beszámoltunk róla, település története a 830-as évek végén vette kezdetét. A Várszigeten elsőként a morva birodalomból származó Priwina kezdett komoly építkezésekbe, amelyeket a fia, Kocel is folytatott. Mosaburg („Mocsárvár”) lett Alsó-Pannonia egyházi és világi központja, ahol a 840-es évek elején keresztelő templom, majd Priwina magánegyháza épült meg, végül a 850-es évek közepe táján egy zarándoktemplomot emeltek (ennek rekonstruált alaprajzát láthatjuk is a Várszigeten). A térítést irányító salzburgi érsekségnek komoly tervei voltak a településsel, itt alapították volna meg Alsó-Pannonia első püspökségét, ám Metód és Cirill, a két később szentté avatott térítő szerzetes megjelenése miatt a terv kútba esett. Tevékenységük emlékei a néhány évvel ezelőtt itt előkerült, glagolita írásjelekkel ellátott edénytöredékek. A 880-as évek végén Arnulf császár évente felkereste a várost, az ő kényelmét szolgálta az a palota, amelynek alapfal maradványait 2011-ben találták meg, majd 2015-ben érdeklődés, helyreállítás hiányában visszatemették.
Bár Zalavár megyeközpontként és bencés apátsága révén is fontos szerepet töltött be a magyar középkor korai időszakában, majd a törökellenes harcok idején végvárrá alakították át, mégsem része a történelmi emlékezetnek. Igaz, sok segítséget nem is kap a kötődéshez a látogató, hiszen a Zalavárra útbaigazító táblák Cirill – Metód-emlékhelyként említik. A bejárat mellett is a szerzetesek szobrai állnak, ha valaki előképzettség nélkül érkezik, fogalma sincs a hely magyar vonatkozásairól. Ennek megfelelően a látogatók zöme külföldi, elsősorban szláv, hiszen Cirill és Metód a nemzeti nyelven való prédikálást szorgalmazta, így ma a nemzeti érzés korai képviselőiként tekintenek rájuk. A jövő évi feltárás, a bencés monostor kutatása, emlékének bemutatása, az évforduló megünneplése talán a hazai turistákkal is elhitetné, hogy Zalavár nem csak az európai-, a szláv-, de a magyar történelem része is.
Kapcsolódó cikkeink:
Karoling-kori palotát találtak Zalaváron
A háborúkat túlélte, de a békét nem
A zalavári romterület a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér