Népi építészeti örökség: a tulajdonos a kulcsfigura

Az alapítvány 2019 óta megbízott megvalósítója a Magyarország Kormánya által létrehozott és finanszírozott Népi Építészeti Programnak. Az évi 1,5 milliárd forintból olyan magánszemélyek, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak juthatnak támogatáshoz, amelyek valamilyen országos vagy helyi védettségű népi építészeti emlék tulajdonosai. A széleskörű szakmai és társadalmi bázisra építő konferencia a Program eddigi eredményeit és tervezett programelemeit mutatta be – hogy ezzel is felhívja a Kárpát-medencei örökségünk e különleges emlékanyagára.

Dr. Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős miniszteri biztosa megnyitójában elmondta: sok szempontból kivételes korban élünk. Vannak értékeink, amelyekre büszkék lehetünk, van elkötelezettségünk, hogy ezeket megőrizzük, és vannak eszközeink, hogy ezt megvalósítsuk. Magyarország Kormánya ezért, elismerve a magyar vidék hajdani építészeti kultúrájának jelentőségét lehetőséget biztosít a Népi Építészeti Program által arra, hogy egyre nagyobb számban helyezzük biztonságba identitáshordozó emlékeink építészeti elemeit.

A konferencián átadták a népi építészeti örökség kutatásában, megtartásában kiemelkedő szerepet vállaló szakemberek elismerésére létrehozott Vargha László népi építészeti díjat. Az életműdíjjal Dr. Istvánfi Gyula professor emeritust tüntették ki. Az ifjúsági népi építészeti díjat a Hild József Építőipari Szakgimnázium igazgatója, Józsa Tamás vezette alkotócsoportja kapta.

Dr. Istvánfi Gyula ünnepi előadásában többek közt azt vizsgálta, mi az oka, hogy a népi épületek főként magántulajdonosok korszerűsített, mai igényekhez átalakított lakó- vagy pihenőházaként ma is szép számban élnek tovább. Mivel ér többet egy ilyen épület, mintha újat építenének helyette? A professzor úgy látja: akiben megvan az ehhez szükséges felismerőképesség, érzi, tudja, hogy ezeknek az épületeknek a szakralitása, az elődök évszázados tapasztalata, emléke az a hozzáadott érték, amely az ilyen épületeket ma is vonzóvá teszi.

Dr. Vukoszávlyev Zorán, a Népi Építészeti Program vezetője ehhez hozzátette: a mai, egyre virtuálisabbá váló világban a kézzelfoghatóság, a tapinthatóság, az ilyen épületek anyagi valóságossága is fontos szempont akkor, amikor ezek megőrzésének szükségességéről beszélünk.

A programvezető ez után röviden összefoglalta a Népi Építészeti Program 2019-es eredményeit és idei folyamatát. Mint mondta, a program egyik fő tanulsága, hogy az ingatlantulajdonos a kulcsfigura: ha ő rájön, hogy a birtokában lévő épület megmentendő érték, majd ehhez megkapja a megfelelő szakmai és anyagi támogatást, jó eséllyel örömmel tesz tulajdonának gondos megőrzéséért.

Komoly előrelépés, hogy a Népi Építészeti Programot teljesen digitális platformra helyezték: az összes szükséges információ, hír online elérhető, a kérelmek benyújtása ugyancsak online történik. Ennek egyik érdekes folyománya, hogy a tavalyi kérelembenyújtók között felülreprezentált a 40-50 éves korosztály, vagyis azok, akik az ilyen platformokat készségszinten használják – és látható, hogy ez a korosztály nyitottsággal és érdeklődéssel fordul az épített örökség természetes táji formájához és értékként tekint a fenntarthatóságban megőrizhető történeti emlékekre.

Ami a támogatási kérelmek területi megoszlását illeti, nem meglepő, hogy a kimagasló turisztikai régiók, mint a Duna-kanyar és a Balaton-felvidék felülreprezentáltak, de sokan nyújtottak be kérelmet Baranya és Tolna megyéből is, de szerte az országból is, ahol a családi gazdaságoknak köszönhetően a mezőgazdasági kultúra korszerű működéssel, de természetesen használja továbbra is a népi épületeket, legyen az lakóház, gabonatároló vagy pajta és kocsiszín. A tulajdonosi struktúrát tekintve a kérelembenyújtók mintegy 90 százaléka magántulajdonos, rajtuk kívül önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek jelezték támogatás iránti igényüket.

A tavaly nyáron megnyitott támogatás-génylési felületen 950 érdeklődő fordult meg, közel 200 kérelmet beadtak. A Teleki László Alapítvány által felkért Bíráló Bizottság 163 kérelmet fogadott be, a 137 támogatás részleges vagy teljeskörű megújulást biztosíthat a tulajdonosok munkáján keresztül.

A Népi Építészeti Program egyik új eleme, hogy a kérelmezők szakmai előkészítésre is kérhetnek támogatást. A jelenleg igényelhető támogatási lehetőség eddigi tapasztalatok szerint sokakat érdekel. A megfelelő szakmai előkészítés – felmérések, építéstörténeti és szakrestaurátori kutatások, értékleltár, diagnosztika, szakvélemények és felújítási tervek elkészítése– azért fontos, mert megalapozza a későbbi, felújításra vonatkozó sikeres kérelembenyújtást, valamint az azt követő hatékony kivitelezést. A Népi Építészeti Program ugyancsak fontos része a mentori hálózat kiépítése: a regionálisan elérhető szakértők mind a tulajdonosnak, mind a kivitelezőnek és a tervezőnek segítséget nyújtanak a szakszerű felújításban, ha szükséges helyben, „terepen” is együtt dolgozva velük. Dr. Vukoszávlyev Zorán elmondta még, hogy várhatóan világörökség-várományos, különleges értékünket, a tájházakat is be tudjuk emelni a programba, így ezek a mind helyi, mind nemzeti vonatkozásban rendkívül fontos épületek is méltóképpen megújulhatnak.

A konferencián előadások hangzottak el a népi építészet kutatásáról, az értékszemlélet felsőoktatásban betöltött szerepéről, valamint a népi építészeti örökségvédelem jó gyakorlatáról.