Erdélyi bástya: háromszáz év után ismét láthatjuk
Az utóbbi jó néhány év tömegükben legnagyobb közép- és kora újkori falmaradványai kerületek elő a budai várban a Táncsics Mihály utca 9. számú ház telkén a tavaly nyár végétől év végéig folytatott régészeti feltárás során. A telek már régóta a tudományos érdeklődés középpontjában áll, hiszen itt azonosították a 13. század végén már létező első budavári királyi rezidencia maradványait. A nagyközönség mégis inkább Táncsics-börtönként ismeri a területet, mert a 19. század elején épült József-kaszárnya utcai épületben raboskodott az 1848. március 15-én kiszabadított Táncsics Mihály.
A Budapesti Történeti Múzeum szakemberei Terei György vezetésével tavaly nem a telek felső részét kutatták, ahol Zolnay László még a múlt század hatvanas éveiben azonosította az első királyi házként, Kammerhofként ismert épületegyüttes maradványait, hanem a telek alsó szintjén, a lőportár tövében dolgozhattak. A feltárás során előkerült 4-6 méter magas falak jelentőségét nem csupán impozáns méretük adja, hanem az is, hogy legalább négy építési periódust sikerült azonosítani, vagyis megismerték a védmű területének építéstörténetét.
![]()
Az első, patkó alakú bástyát a 15. század végén emelték, részben az egykor a közelben állott középkori épületek anyagából, hiszen ennek a fala gótikus, sőt reneszánsz kőtöredékeket tartalmaz, amelyek minden bizonnyal bontásokból származtak és másodlagosan használták fel őket.
Az Erdélyi bástya kialakítására az 1530-as években az uralkodó Szapolyai János király utasítására került sor. Ekkor lényegesen megnövelték az itteni védmű területét: egy óolasz mintájú, hozzávetőlegesen ötven méterre előreugró, húsz méter széles bástya épült. A feltárás azt bizonyította, hogy a későbbi ostromok során a külső, a város irányába néző homlokzata erősen lepusztult a tüzérségi támadások miatt. Buda török alóli felszabadítását követően, feltehetően a 18. század elején a területet feltöltötték, kialakítva ezzel a mai járószintet. Vagyis a bástya több mint háromszáz évig rejtőzködött a föld alatt.
![]()
A feltárás során gazdag leletanyagra, a többi közt két éremkincs-leletre bukkantak. Magyarország területén először látott napvilágot szinte teljesen ép felvonóhidas kapu az összes tartozékával: bronz csigával, kapupántokkal, retesszel, nagyméretű lakattal és perselykővel együtt. Sok ágyú- és puskagolyó, pipák, kerámiatöredék is előkerült a feltárás során.
Az impozáns falmaradványokon kívül ezek a leletek is láthatóak lesznek, hiszen a lőportár épületében és a Budapesti Történeti Múzeumban is kiállítás nyílik. Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közreműködésével május 25-e és október 31-e között lesz látható. Bővebb információk a www.budapopup.hu oldalon olvashatók.
![]()
A kiállítás és a bástya megnyitása része a Régészet Napja és Éjszakája rendezvényeinek. Ennek keretében több mint húsz településen kínálnak immár hatodik alkalommal régészeti témájú programokat az érdeklődőknek a szakemberek.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez








