Megőrzési állapotjelentés - Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj
A jelentés leírja, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökség helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzése szempontjából a Szerencs város területén megvalósítani tervezett, nemzetközi szinten is szokatlanul nagy szalmatüzelésű erőmű beruházás számos, részben az adott világörökségi helyszínen túlmutató problémát vetett fel.
Részletesen beszámol arról, hogy a szalmatüzelésű erőmű beruházását a közvetlenül, vagy közelről érintett önkormányzatok és lakosok támogatják. A befogadó város és kistérség véleménye szerint ugyanis az erőmű a további gazdasági fejlődés kiindulópontja lehet. Viszont a világörökségi terület több önkormányzata, a bor- és szőlőkultúra zavartalan fenntartásában érdekelt vállalkozások, számos társadalmi szervezet a beruházás mérete, az általa okozott közvetlen és közvetett környezetterhelés miatt a világörökségi értékek veszélyeztetőjét látja a beruházásban. A világörökségi kultúrtájon tervezett erőmű szembefordította a korábban lényegében egységes szemléletű önkormányzatokat és megosztotta a helyi társadalmat. Ennek a megosztottságnak a legkirívóbb jeleként, elsősorban a változtatás szükségességének nyomatékot adó jelzés szándékával 2008 év végén a világörökségi helyszín által érintett 27 település közül néhány kezdeményezte, illetve felvetette az „egyoldalú lemondás” lehetőségét a világörökségi címről. Elhatározásuk fenntartását abban az esetben látják indokoltnak, ha a helyszín kezelésére vonatkozó szabályozás (kezelési terv) belátható időn belül nem rendeződik, illetve nem válik teljesen egyértelművé az értékek megőrzéséből fakadó kötelezettségek és a fejlesztések lehetőségének egyidejű, összehangolt megoldása.
A tájékoztató rögzíti, hogy a Világörökség Bizottságnak 2008 januárjában adott magyar jelentés vállalásának megfelelően elkészült az a célzott komplex világörökségi hatástanulmány, amely három szempontból - károsanyag kibocsátás, forgalmi terhelés, vizuális hatás -, valamint a hatástanulmány által felszínre hozott további két szempontból - a közegészségügyi szempontok és a felszínborítások változása – vizsgálta a tervezett erőmű lehetséges hatásait. S ezek tekintetében fogalmazta meg konklúzióját, amelyben megvalósíthatósági feltételeket és ajánlásokat tesz a szerencsi szalmatüzelésű erőművel kapcsolatban:
A szalmatermelés nem lehet kizárólagosan energetikai célú, ezért a gabonaszalmát a jelenlegi gabonatermő területeken – mint a gabonatermelés másra már nem használható melléktermékét – kell előállítani. A tényleges erőművi kapacitást az üzemeléshez szükséges mennyiségű gabonaszalmának a terület mezőgazdasági adottságaihoz és a szalma környezeti terhelés szempontjából racionális távolságban rendelkezésre álló mennyiségéhez kell igazítani.
A szalma erőműbe szállítása a leginkább környezetkímélő módon, vasúton történjék. Ennek infrastrukturális feltételei az erőmű és a szalmagyűjtőhelyek esetében egyaránt adottak. Amennyiben nem a vasúti szállítás valósul meg, akkor a szalma közúti szállítása a lehető legkisebb mértékben érintse a világörökségi területet, tehát a világörökségi területeket elkerülve, délről és nyugatról történjék.
A tervezett beruházás megfelelő tájba illesztése igazodjék az épített- és természeti környezet adottságaihoz; a zavaró látvány elkerülésére alkalmazott tájépítészeti megoldás a térségre jellemző honos és koros növényeket alkalmazzon.
Az energiafű felhasználása kerülendő, tekintettel annak több ponton még tisztázatlan ökológiai hatására és lehetséges humán-egészségügyi kockázatára. Az energiafű részletes ökológiai, botanikai palinológiai-allergológiai, vizsgálata elengedhetetlen. Esetleges más mezőgazdasági melléktermékek égetése külön vizsgálat eredményei alapján történhet.
A fenti feltételek figyelembevételével szerencsésebb megoldás lenne az erőmű-építés ütemezett megvalósítása, amely szerint az első ütemben az egyik erőművi blokk épülne csak meg. Működésének hatásait mintegy 5 éven keresztül a beruházó és a világörökségi helyszín kezelésében érintett civil szervezetek közösen monitorozhatnák, és az így nyert tapasztalatok figyelembevételével születhet döntés az erőmű második ütemének mikénti megvalósításáról.
Ezek az ajánlások képezik az alapját az érdekelt felekkel való további egyeztetéseknek a világörökségi értékek megóvása érdekében. A hatástanulmány elemzései alapján megfogalmazott megállapítások és javaslatok megbízható alapot nyújtanak a további lépések megtételéhez.
A hatástanulmány szól a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín fenntartható használatáról:
A helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme és fenntartható fejlődése szorosan összefügg a helyi közösségek életminőségének javításával. Ennek érdekében számos olyan lépésre van szükség, mely egyszerre segíti elő a világörökségi értékek megőrzését, az életminőség javítását és a munkahelyteremtést. Ehhez a fejlesztési és támogatási politikák összehangolása és a helyi kohézió erősítése szükséges, helyi kezdeményezéseket is befogadó célzott programok révén.
- A világörökségi (kultúrtáji) értékeket kamatoztató idegenforgalmi fejlesztések: kulturális turizmus és a kapcsolódó kistermelői hálózat megerősítése és továbbfejlesztése;
- A felhagyott szőlőterületek művelésbe vonása és a hagyományos szőlőművelés elterjesztése és fenntartása;
- A hagyományos tájfajták ismételt elterjesztése;
- A táji, tájképi értékek jobb érvényesülését szolgáló tájrehabilitáció (tájsebek rekultivációja); a légkábelek földbe helyezése a legnagyobb látványértékkel bíró területeken;
- A történetileg kialakult bányászatnak a kultúrtáj fenntartása szempontjából indokolt mértékű fenntartása;
- A hagyományos kézműipar támogatása;
- A beavatkozást igénylő épített kulturális és természeti-táji értékek állagmegóvása, felújítása; az építészeti környezetnek a hagyományokra épülő továbbfejlesztése.
A jelentés leszögezi, hogy egyértelműen kijelenthető, a Tokaji Történelmi Borvidék Kulturtáj világörökség helyszín világörökségei értékeit eddig semmilyen visszafordíthatatlan károsító hatás e beruházással összefüggésben nem érte és – a jelentésben is szereplő feltételek teljesülése esetén – lehetőség mutatkozik ebben a konkrét esetben is az örökségi értékek megőrzése és a fejlesztés szempontjainak összehangolására.
A beszámoló a helyszín értékei fenntartható megőrzésének-használatának szempontjából különösen fontos előrelépésként értékeli az érdekelt és érintett Önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek közötti érdemi és intenzív párbeszéd, amely egyebek között megalapozhatja a helyszínre vonatkozó Kezelési Terv konszenzuson nyugvó megújítását.
Budapest, 2009. február 2.
Forrás: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága