Határeset: jámbor év volt 2015
„Az Árpád-kori eredetű település korai évszázadait alapjában határozta meg, hogy Miskolc nembeli Domokos szlavón bán 1190. körül jelentős, Sopron megyei birtokot adományozott egy itt felépítendő ciszterci kolostor számára. Ezzel egy jeruzsálemi zarándoklatra tett fogadalmát kívánta "megváltani". A közeli heiligenkreuz-i ciszterciek által felépített kolostorban az élet 1197-től indult meg. Az épületegyüttes egy kőből emelt, három hajós, valódi kereszthajós egyenes záródású templomból, és ehhez északról kapcsolódó, négyzetes kolostorból állt. Ennek négy szárnya középen kerengővel övezett udvart zárt körül. A kolostort az alapító fiáról később Borsmonostornak kezdték nevezni. Az Imre és II. András magyar királyoktól és III. Ince pápától is kiváltságokat kapott intézményt a tatárjárás idején feldúlták, de sikerült újjáépíteni - olyannyira, hogy a 14. században már a legismertebb és leglátogatottabb hazai zarándokhelyek sorába tartozott.” így kezdődik az épületegyüttes története azon az adatlapon, amelyet 2015-ben a legtöbbször nyitottak meg a Határeset adatbázisában. Borsmonostor plébániatemplomát, a volt ciszterci monostort két felvidéki nagyváros, Kassa és Pozsony történelmi sírkertjei követik a képzeletbeli dobogón: a Szent Rozália- és a Szent András-temető. „A temetőt az 1710-ben a városban pusztító pestis áldozatai számára nyitották meg. (Korábban a temetések a városi templomok körül kijelölt sírkertekben zajlottak, de ennek a gyakorlatnak a nagy járvány- és fertőzésveszély miatt véget kellett vetni.) A temető északi szélén Kassa városa 1714-15-ben kápolnát és - mára nyomtalanul eltűnt - remeteséget is építtetett. A temető - főleg a 19. században - nagy népszerűségnek örvendett Kassa zömmel német és magyar polgársága körében.” - írjuk az előbbi sírkertől. „A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra "körbenőtte" a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár pusztításnak a temető kerítéséhez igazítva felépült legnívósabb, legértékesebb sírkápolna és kriptasor (pl. a Palugyay és Csáky családok sírjai) estek áldozatul, de ekkor mozdították el a Pozsony monográfusának számító Ortvay Tivadar családjának sírjai is. Jellemző adat, hogy míg 1966-ban még 15.000 síremléket tartottak itt nyilván, 1976-ra már csak 4500 maradt...” - kezdődik a Szent András-temető adatlapján a leírás.
A negyedik legolvasottabb adatlap a máriaradnai kegytemplom és kolostor, amit ismét egy kassai szakrális objektum, a Kálvária követ.
Az első tízbe még Klissza vára, a szepeshelyi Szent Márton-székesegyház, Torna vármegye székháza, a zólyomi vár és a németlipcsei Szent Máté-plébániatemplom fért be.
A Határeset adatbázisában már csaknem 4 ezer objektum található – ezek többsége adatlapok formájában – így már vélhetően mindenki rábukkanhat az őt érdeklő épített emlékekre. 2016-ban is jó böngészést kívánunk az egyre bővülő adatbázisban, s persze emlékezetes kirándulásokat szerte a Kárpát-medencében!
Kapcsolódó cikkünk:
Nyerő volt Bécs sötét arca - a 2014-ben legnépszerűbb adatlapok
