Így kerültek napvilágra az abaújvári templom falképei

2007-ben a fiatal lelkészházaspár Tóth Viktória és Tóth István abban reménykedtek, hogy az építészeti helyreállítással hamarosan birtokba vehetnek egy szépen felújított templomot, a valóság azonban más lett. 

2017-ben csodával határos módon egy kis pénzhez jutott a templom, ekkor elkezdődött a szentély keleti és déli falán lévő falképek helyreállítása a következő kollégák segítségével: Pétervári Liliróza, Kontúr Kata és Moró Zoltán. A feltárás során, előkerült a templom építésével egyidős keresztút és egy keletelt pasztofórium a keleti ablak és a felszentelési kereszt alatt. A stáció képekkel együtt egy furcsaság is napvilágra került, mégpedig az, hogy a keresztút jelenetének figurái benne vannak a Szent Bertalant ábrázoló jelenetben, a nyúzópad lábai között látható fejek az alatta lévő keresztút jelenetéhez tatoznak. Az, hogy a képeket keretező növényi minta a keresztútnál szabadkézi, Szent Bertalannál pedig már sablon, azt jelenti, hogy nem egy időben készültek. 2017-ben még egy fontos személy előkerült: Assisi Szent Ferenc, aki úgy ül ott a szószék mellett a déli falon, és mesél a madaraknak, mintha Jézus életét mesélné el. Ennek a főbb eseményei az ablakok melletti fülkében meg is jelennek: a kis Jézust bemutatják a templomban; menekülés Egyiptomból - ez a két kép teljesen felismerhető, a többi a töredékességük miatt nehezen fejthető meg.

2018-ban a helyreállítás félbemaradt, és a folytatásra tavaly-, illetve ebben az évben volt lehetőség.

2022-ben Privári-Mürschberger Zsuzsannával kezdtük a munkát. Az északi falon előjött a keresztút első jelenete: Jézus Pilátus előtt. A többi jelenet itt is nagyon töredékes, vagy teljesen elpusztult. Jézus megtalálásakor újból egy más mester keze nyomát láthatjuk, a déli és az északi fal figurái teljesen különböznek egymástól: Míg a déli falon egy egyszerű vonalvezetésű vörössel felrajzolt figurákat láttunk, addig az északi falon Jézus már fekete grafittal van megrajzolva, részletgazdag, a szeme is részletesen ki van dolgozva, mintha nem egyidőben és nem egy kéz által készült volna a teljes keresztút. 

Valószínűleg ez az igazság, és ez a magyarázat a különbözőségre. A templom történetét ismerve több földrengés is sújtotta az épületet, és talán ez a magyarázat a sok különbségre.

A templombelső díszítése folyamatosan változott, különböző ügyességű mesterek festették a falképeket, ezt a technikából is tudjuk. Míg például a keresztutat egy téglaőrleményes vakolatra festették, addig a hajó keleti falán a diadalívnél előkerült két csodálatos jelenetet egy vastag mészrétegre, ezáltal szinte egy táblakép finomságú felületet állítva elő. Az ezen lévő két képmező egyikében szintén egy keresztrefeszítés jelenetet láthatunk, míg a másikban három király ábrázolás van: az egyik biztosan Szent László a bárddal, a középső Szent István, a harmadikat csak tippelni lehet, mert sajnos a feje hiányzik.  Feltételezzük, hogy a harmadik király csak Szent Imre lehet, mert a feje felett egy angyal ábrázolást láthatunk. Az északi falon az ismert szentek mellett előkerült egy Szent Borbála is. A nyugati kapun a Szent Családot láthatjuk, ez alatt az ábrázolás alatt tudunk belépni a templomba.

A templom falképei Jézus életéről, a hitről, a szeretetről szólnak.

Építészetileg is több új információt szerezhettünk a templomról: három pasztofóriumot használtak egy időben, és két szenteltvíztartót is találtunk - az egyik a diadalív északi oldalán van, a másik a karzat alatt az északi falon. Ezen az oldalon azt is láthatjuk, hogy építéskor volt kő karzata a templomnak.

A munka neheze csak ezután jön: a felület megtisztítása a márvány keménységű mészrétegtől a hajóban, majd az előkerült falképek restaurálása, és a különböző festett rétegek összehasonlítása, egyszóval a tudományos feldolgozása a templom csodálatos freskóinak.

Itt szeretném megköszönni Simon Zoltán és Paszternák István régészeknek azt a sok segítséget, amit a feltárás közben nyújtottak nekem.