Almádi monostor: feltárják a templomot
Több éves előkészítés után 2014 nyarán kezdődött el az almádi monostor romterületének feltárása. A monostorapáti lakosok körében jól ismert egykori bencés apátság emlékének újraélesztését civilek kezdeményezték: Gulyás Erzsébet, hozzá csatlakozott Hangodi László történész, valamint a település plébánosa, Illés Sándor. Feltáró régésznek Buzás Gergelyt, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatóját kérték fel. A terep kitisztítása után végre nyolc éve kezdődhetett meg a terepi munka, amelynek eredményeként már akkor egy korábban nem ismert rotunda maradványaira bukkantak. A több évig tartó feltárása után (amely során a környezetét is feltárták) nemrég került sor az állagmegóvó felfalazására. A rotunda közelében, a kolostor egykori kerengőjének területén (ahol korábban egy kápolna állt) két olyan épített sír került elő, amelyek az alapító család tagjainak, köztük feltehetően Gyönyörű úrnőnek a földi maradványait is rejtették.
Az almádi bencés apátság egyike az ország legősibb magánalapítású monostorainak. A másolatban fennmaradt adománylevél szerint az apátságot, eleget téve apja, Bánd fogadalmának, Atyusz alapította. Az építkezés jó ütemben folyhatott, hiszen 1121-ben már fel is szentelték Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére a templomot. Az apátság gyorsan gyarapodott (a 13. század közepétől bizonyíthatóan hiteles helyi tevékenységet is folytatott), részben annak köszönhetően, hogy az alatta folyó Eger-patak völgyében futott a Székesfehérvárt Itáliával összekötő, még római eredetű Via Magna, vagyis nagy hadiút.
A későbbiekben azonban a monasztikus rendek hanyatlása az almádi apátság sorsát is meghatározta: a szigligeti várnagy 1441-ben kifosztotta a monostort (amiért néhány hónappal később kiátkozták), a híres bencés vizitáció 1508-ban pedig düledező épületről és borissza apátról számol be. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli Nagyvázsonyi várat. A 17-18. században egy elrejtett kincsről szóló álhír miatt rendszeresen felásták a kolostor területét, ám mint a feltárások eredményei bizonyítják, a kincsrablók mindent nem pusztítottak el.
A kutatások tehát a sikeres 2014-es kezdés után tovább folytak önkéntes alapon, ahogyan a feltárt falak helyreállítása is elkezdődött. A munkát a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma ugyan támogatta, ám nagyobb állami segítség nem érkezett. A civil eltökéltség azonban így is előre görgette az ügyet: 2021-ben a már feltárt alapítói sírokban talált csontokat újratemették Monostorapáti – az almádi monostor köveiből épített – templomában.
A kolostor egykori templomának a helyét már néhány éve sikerült lehatárolni, sőt egy tereprendezés során a szentélyek falmaradványai is a felszínre bukkantak. Idén kiirtották a fákat a templom területéről, így a szervezők nagy reményekkel vágnak neki a két hetesre tervezett feltárásba.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
2009-ben az első állapotjelentés így szólt: „Nem sok látszik belőle”. Tizenegy évvel ezelőtt azonban a terület megtisztításával kezdetét vette az almádi monostor régészeti kutatása, sőt már az állagmegóvás is. A civil akarat csodája, ami Monostorapáti határában történt. 
A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte. 
A rotundát idén teljes egészében sikerült feltárni. A most lezárult feltárási idényben a kolostor történetének újabb epizódjának találták meg a nyomait. 
Nem csak az apátsági templom szentélye, de egy rotunda maradványai is előkerültek az almádi monostorban végzett régészeti kutatás során - írja az Archeologia. 
A balatonfelvidéki település lakói fűrésszel, kaszával küzdenek a 12. század elején épült apátság és a körülötte lévő hajdani település kutatásáért és bemutatásáért.