Magyarországnak nem kell Sámuel király?
Pusztuló védőtető, bedobált szemét – meglehetősen vigasztalan képet mutatnak napjainkban az abasári Bolt-tetőn található egykori rotunda és a hozzá kapcsolódó feltehetően palotaegyüttes feltárt alapfalai. Az önkormányzat 2011-2012-ben kezdett dolgozni azon, hogy pályázati forrást kerítsenek a Kárpát-medencében páratlan épségben megmaradt fejedelmi, királyi központ feltárására és bemutatására, ám igyekezetüket eddig nem koronázta siker. Bár folyamatosan takarítják és karbantartják a területet, az bárki számára megközelíthető, ezért jelentek meg az enyészet jelei. Nemrégiben annyi pénzt nyertek el, hogy egy tablókiállítást rendezzenek – azt remélik, ezzel sikerül meggyőzni a döntéshozókat, miért volna fontos bemutatni a harmadik magyar király, Aba Sámuel 11. század első felében épült udvarházát.
„Jelenleg még készül a kiállítás, amit először itt a településen mutatunk majd be, aztán pedig igyekszünk utaztatni, hogy másutt is lássák az emberek. Átdolgoztuk a pályázatunkat is, a központban található Bolt-tető, az egykori királyi központ mellett feltárnánk és bemutatnánk a 11. századi települést is, amely Abasár Petermálnak nevezett részén, egy hajdani kis kápolna körül található, ami a középkori, 11. századi plébániatemplom helyén épült. Ezzel talán át tudjuk törni a közönyön és elkezdődhet a munka” - mondta el portálunknak Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár független polgármestere.
A Bolt-tetőn először több mint ötven éve, a 20. század közepén, végeztek feltárást, a jelenleg is álló kultúrház építésekor. Középkori, köztük 11. századi sírok sokaságát, valamint néhány kőfalat tártak fel, a területet a Krónikából ismert Sármonostor kolostorának temetőjeként azonosították. A szisztematikus feltárást Nagy Árpád kezdte meg az 1970-es évek elején, majd Fodor László, a Dobó István Múzeum régésze folytatta 2006-ban. Egy rotunda, vagyis egy körtemplom, illetve egy hozzá kapcsolódó palota maradványait tárták fel. Ekkor merült fel, hogy az épületegyüttes Aba Sámuel, a harmadik, 1041 és 1044 között uralkodó király palotája lehetett, amit az Aba nemzetség később feltehetően átadhatott a bencéseknek, hogy ott ápolják ősük emlékét. Bár a középkori források, majd az azokra épülő újkori történészi munkák is meglehetősen sötét képet festettek Sámuel királyról, halála után valószínűleg spontán kultusza alakult ki.
„Ugyan a rotundának még csak a kisebbik részét sikerült feltárni, már most is nagy biztonsággal állítható, hogy annak az épülettípusnak egy képviselője, amelyet Nagy Károly aacheni palotakápolnája inspirált, természetesen közép-európai közvetítőkön keresztül. A korszak királyi központjai az Árpád-háziak révén Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban voltak, míg Abasáron az oldalági Abák éltek. Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban a későbbi átépítések, beépítések azonban megsemmisítették a korai épületeket, vagy feltárhatatlanokká tették a maradványokat. Abasár különlegessége elsősorban az, hogy itt érintetlenek a csaknem ezer esztendős részletek” - mondta Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum (mint anyaintézmény) megbízásából már négy éve bekapcsolódott a későbbi teljes feltárás és bemutatás előkészítésébe. „A korszakból egyetlen királyi kúria maradt fenn ezen kívül, Zircen, ahol 1060-ban meghalt I. András király. Ott térdig érő, Abasáron viszont másfél méter magas falak állnak. Szintén meg kellene kutatni a Bolt-tetőtől alig kétszáz méterre álló plébániatemplomot és környezetét is, az épület története ugyanis feltehetően szintén a 11. századra nyúlik vissza.”
A Bolt-tetői feltárás szintén tartogat még meglepetéseket. Az egykori rotunda nagyobbik részére néhány évtizede egy családi házat építettek, amely során több kőfalazatú sírra is rátaláltak a tulajdonos visszaemlékezése szerint. Az építkezés azonban nem érintette a kápolna középső részét, ahol az alapítónak, feltehetően Aba Sámuelnek a sírja lehetett. A királysír azonosítása az évtized régészeti szenzációja lehetne.
Erre azonban még várni kell. Az eddig feltárt területről egyszer már elvitte a szél a védőtető egy részét, idővel akár ezek a maradványok is veszélybe kerülhetnek az érdektelenség miatt, ha nem sikerül forráshoz jutni és folytatni a munkát.
Kapcsolódó cikkeink:
Felélesztenék a páratlan királyi központot
Európai jelentőségű az abasári feltárás
Megtörnék a királyt sújtó átkot
Átok ülne a harmadik magyar királyon?