Elnök a terepről

- Bár ön új elnök a Forster központ élén, megkockáztatom, hogy mégsem ez az intézmény életében a legnagyobb változás. Az új név, az Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ meglehetősen árulkodó. Jelzi az új irányt?

- Mindenképpen. A feladat az, hogy a Forster központ egy olyan integrált örökségvédelmi bázissá váljon, amely tiszteletben tartva az elmúlt 140 év műemlékvédelmi örökségét, nem öncélú szakmai elefántcsonttorony. Az építészeti emlékeket élő és hasznosított örökségként kell kezelnünk, hiszen csak így lehetséges a megőrzésük, fejlesztésük, üzemeltetésük. A központ támasza kell, hogy legyen a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és minden egyes magyar polgárnak. Az örökségi helyszínek és a régészeti helyszínek nyilvántartása is hozzánk került, így mi leszünk az első pont, az első információs forrás, amivel találkozni fognak az örökségvédelemben részt vevők.

- Ez a feladatkoncentráció a hajdani Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt idézi. Sőt talán még a jogelődjét, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt.

- Örülök, hogy ezt gondolja, magam is ebben hiszek. Itt hatalmas tudás gyűlt össze 140 év alatt, ezt nem csak őriznünk kell, de elérhetővé tenni bárki számára. Az integrált örökségvédelem erősítése a cél, szeretnénk, ha ezek az értékek nem csak a szakma számára lennének nyilvánvalók, de mindenki tudatában lehetne, milyen fontos és élő dolgok ezek. Éppen azért módosítottuk úgy a szervezetet, hogy minden szakmai feladat egy helyre kerüljön, így szolgálva a társadalom ügyét. Nagyon fontos lenne a szemlélet megváltoztatása, hogy a műemléki védelem ne egy elrettentő bejegyzés legyen a tulajdoni lapon.

- Ahhoz némi ösztönzésre is szükség lenne az állam részéről. Anyagira természetesen, amivel már az örökségvédelmi törvény első megjelenése óta, majd 15 éve adósak.

- Ezen nyilván a Forster központ nem tud majd segíteni. De minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetünk majd, hogy a tulajdonosok ne szabadulni akarjanak a műemléki státusztól.

- De jó, hogy ide kanyarodtunk. L. Simon László államtitkár azt mondta, hogy sor kerül a műemléki lisata revíziójára és megszüntetik a védelmek egy részét. Sokan meghökkentek ettől, komoly félelmeket ébresztett a felvetést.

- A revízióra valóban szükség van, hiszen csak idén több mint száz objektumról kell levenni a védelmet, pusztán azért mert az megsemmisült, vagy elvesztek a védendő értékei. Kullogunk az események nyomában. Szükség van rá, hogy befektetés-barátabbá tegyük az épített örökség egy részét, mert éppen ezzel tudjuk elérni, hogy megmaradjanak.

- Vagy újra épüljenek? A napokban az Óbudai szigeten hajdan állt Hadrianus-palota felépítésének ötletét jelentette be Lázár János. Eljön a rekonstrukciók kora?

- Másra van szükségük a látogatóknak, mint néhány évtizede volt, szerintem ebben nem lehet vita. A világ változik. Szeretnénk, ha még több olyan régészeti helyszín, helyre nem állítható régi épület kapcsán kerülne sor olyan beruházásra, amely megmutatná, hogy mindez milyen volt és nem csak megmutatná, de be is kapcsolná a gazdaság vérkeringésébe a helyi vállalkozások élénkítése, a turizmus által.

- Gyanítom, hogy nem csak a műemlékvédelemben, de a Forster központ működésében is lesznek változások.

- Most az összevonás folyik, aztán megszüntetjük az esetleges párhuzamosságokat. Szükség van rendszerszintű átalakításra is, mert a központ kezelésében álló helyszínek évi 140 millió forintot hoznak, ami nem elég. Az intézmények üzemeltetése más rendszerben kell, hogy történjen, hiszen nem ideális az, hogy köztisztviselők végzik ezt, vasárnaponként kirándulócsapatokat vezetve. 

- Nyilván az ön előélete, tapasztalata, személyisége meghatározó lesz ezeknél az átalakításoknál. Miben más ön, mint az elődei voltak?

- Nincs értékrendbeli különbség a korábbi vezetésekhez képest, viszont óriási a módszertanbeli különbség. Egyetlen korábbi elnökkel sem lehetne komoly vitám a szakmai kérdésekben, de biztos, hogy máshogy fogunk a dolgokhoz. Gyakorlatias ember vagyok, 1997 óta műemlék-rekonstrukciók munkaterületén dolgoztam, az összes felmerülő szakmai, jogi, műszaki pénzügyi problémával találkoztam már. Ha összeadjuk, éveket töltöttem az építkezéseken és a különböző tárgyalásokon, megbeszéléseken. Mindkét oldalt ismerem, ha úgy tetszik, bár meggyőződésem, hogy valójában nincsenek is különböző oldalak. Minden félnek a műemlékek megőrzése, megújítása a célja. A tapasztalatommal a látszat érdekellentéteket szeretném elsimítani, gördülékenyebbé téve a felújítást, üzemeltetést.

A Közkincs-kereső szeptember 10-i adásában hallhatnak majd interjút Sághi Attilával

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA