Vác: felújítják a ferences templomot is
Rétvári Bence sajtótájékoztatón elmondta, hogy a ferences templomnak nyújtott támogatás mellett 138 millió forint támogatást osztanak szét a váci és környékbeli települések egyházi épületeinek felújítására. Támogatásban részesül Sződ, Vámosmikola, Kismaros, Nagymaros, Zebegény, Szob, Kemence, Sződliget, Váchartyán, Kosd és Verőce - ismertette.
Az államtitkár kitért arra, hogy a legnagyobb összegű támogatások között van a nagymarosi római katolikus templom, ahol 15 millió forintból megújulnak a szekkók. Hasonló összegű támogatást kap a sződi Mária Magdolna római katolikus egyházközség a plébánia épületének korszerűsítésére, és több mint 14-14 millió forint jut a sződligeti római katolikus egyházközségnek a templom fűtésére és a szobi műemlék orgona megmentésére - fűzte hozzá.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az egyházak nemcsak hitéleti, hanem társadalmi missziót is teljesítenek. Ennek eredményeként a megújuló ferences épületben egy speciális nevelési intézmény kezdi meg működését. A ferences és a piarista rend megállapodása értelmében a fogyatékkal élő fiatalok beiskolázását és későbbi elhelyezkedését segíti majd a Kilátó elnevezésű oktatási intézmény és munkaerő-piaci módszertani központ. Ezt a programot a kormány felkarolta és több mint 2,1 milliárd forinttal támogatja - közölte.
Tömördi Viktor ferences atya, templomigazgató elmondta, hogy a támogatásból a Szent Ferenc templom belseje is megújulhat, a több száz éves fafaragványokkal együtt.
Beer Miklós váci megyéspüspök elmondta, hogy Vác egyik legrégebbi pontján történnek a felújítások, mivel a ferences templom közelében állt Géza király palotája.
MTI
És ha még csak a palotája állt volna! A már a bronzkorban is lakott területen feltehetően római kori előzmények után a 11. században itt építették fel Vác első székesegyházát, amelyben I. Szent László király bátyját, I. Géza királyt is eltemették. A középkorban már bővített, átépített épületet egy részét már több ütemben feltárták a régészek, sikerült azonosítaniuk az épületet, amelyben 2015 augusztusában egy kiszedett, ám egykor kőlapokkal bérelt sírhelyet is találtak, amely az elhelyezkedése alapján a 11. századi uralkodó nyughelye lehetett. A feltárások folytatására sajnos nem került sor. A középkori templom nyugati része a barokk kolostor alatt található.
Korábban végzett szondázások alkalmával a kolostor belső udvarán a középkori templommal feltehetően összefüggő falmaradványokat találtak. A logikusnak tűnő felvetés szerint ezek egy korai püspöki palota, vagy egy még korábbi királyi szálláshely nyomai is lehetnek. Természetesen ez nem igazolható, hiszen nagyobb felületű feltárásra itt sem kerülhetett sor.
A püspöki központot a 16. században várrá erődítették, a török kort így vészelte át. A középkori, akkor már gótikus székesegyház erősen megsérült, a 18. század elején mégis felvetődött a felújításának gondolata, inkább elbontották, s az egykori vár helyén ferences templom és kolostor épült.
Vác alig néhány hete szerepelt a sajtóban a kórházban lévő Szent Rókus kápolna korábbi belső értékeket eltüntető felújítása kapcsán. Ott a kritikusok a többi közt az alig néhány évtizedes belső falfestés elpusztítását/elrejtését fájlalták. Hogy a város leggazdagabb történelmű pontjára miért a „Kilátó elnevezésű oktatási intézmény és munkaerő-piaci módszertani központ” létrehozása volt a legjobb ötlet, arra racionális magyarázat nehezen található.
Kovács Olivér
Kapcsolódó cikkeink:
Vác: nem kell a vár, nem kell Géza király?
Megtalálták Géza király sírhelyét
Az egykori váci váron belül ma álló épített objektumok a műemlékem.hu adatbázisában