Vezeték miatt véstek keresztül a szentek lábain
A templom kutatását és helyreállítását több mint egy évtizede szorgalmazó polgármester, Snra Zoltán hét éves gyerek volt, amikor a saját szemével látta, hogy egy villanyvezeték miatt végigvéstek vízszintesen a szentély keleti falán, át a szentek lábain. Bár hamar kipenderítették az épületből, ma is emlékszik a jelenetre, ami akkortájt ha nem is mindennapos, de korántsem egyedi volt a kevésbé szem előtt lévő műemlékek esetében.
Pedig akkortájt már legalábbis egy szűk szakmai kör (akik közé persze nyilván nem tartozott a villanyszerelő) tudhatott róla, hogy különlegesek a százdi templom falképei, hiszen Prokopp Mária művészettörténész a hatvanas évek adatai alapján már felhívta a figyelmet rájuk. Azóta szinte teljes egészében összeállt a kép: a 14. század második felében Százd I. Lajos király bizalmi embere, a dúsgazdag, itáliai származású Szerecsen Jakab birtokába került, aki valószínűleg a szülőföldjéről hívhatott mestert, vagy mestereket a templom kifestésére. A freskók két periódusban készültek, s bár viszonylag kevés maradt meg belőlük, a hajó falképei Jézus élettörténetét mutatták be egészen a feltámadásig, ami már a diadalív szentély felőli csúcsán kapott helyet. Sokkal nagyobb épségben maradtak meg a szentély alakjai, itt feltehetően a tizenkét apostol állhatott, közülük négy teljes egészében, hat pedig töredékesen maradt meg. Az egyik legértékesebb alkotás a kora reneszánsz stílusban készült Szent Ferenc stigmatizációja jelenet a diadalíven – a stigmát viselő szent megjelenítése párhuzamot mutat Giotto iskolájával, s kifejezetten korai példája a Krisztus sebeit viselő Ferencnek.
„Sajnos a templomon belül egy még korábban húzott kutatóárkot leszámítva nem sikerült elkezdeni a régészeti feltárást. Most arra várunk, hogy a szakemberek talajradarral, vagyis roncsolásmentesen vizsgálják át a hajót, illetve a szentélyt. Ugyan kaptunk anyagi segítséget a magyar államtól is már a templom helyreállítására, a lehetőségeink végén járunk” - mondta a százdi polgármester.
Szintén elmaradt a templom környezetének kutatása. Bár az északi oldalon egy szelvénnyel beleástak a középkori temetőbe, odébb nem folytatódott a feltárás, így egyelőre nem sikerült igazolni, hogy ezen a helyen állt a premontreiek 13. század eleji kolostora (amire írásos források vannak), illetve a helyiek egy lakótorony maradványát is gyanítják a templomtól északra.
Maga a Szent Miklós templom egyébként kifejezetten szerencsésen úszta meg a felépítésétől eltelt évszázadokat, még a sekrestye boltozása is az eredeti, középkori formájában áll. Mostanra elkészültek a külső felújítással, a belsőben azonban a polgármester szerint még egy-két évnyi munka van. Ugyan építési terület, de kis utánajárással a templom jelenleg is bárki számára látogatható.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A szentély freskói az Anjou-kor egyik legértékesebb mesterművei a Kárpát-medencében, de a hajó is rejthet meglepetéseket. A templomon belüli régészeti feltárás pedig még mindig várat magára.