Így ér véget a Forster Központ kora

A Forster Központ (eredeti nevén Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ) 2012 szeptemberében született meg, miután néhány nappal korábban megszüntették a két hónapja elnökcserén átesett Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. A KÖH megszüntetésnek bejelentésekor még nem hangzott el, hogy milyen jogutódja lesz és az milyen tevékenységeket folytat majd, így feltehető, hogy az intézmény kitalálása tűzoltás volt (egyes források szerint a KÖH addigi elnökétől származott az ötlet). A Központ néhány héttel később jelentősen kibővült, amikor bekebelezte a Műemlékek Nemzeti (leánykori nevén Állami) Gondnokságát. A későbbi feladatkör tekintetében a kishal ette meg a nagyot, hiszen a Gondnokság kezelésében lévő épületállomány lett a Forster legfőbb tevékenységének az alapja. Az új örökségvédelmi központtól a kormányhivatalokhoz kerültek az építésügyi és régészeti feltárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok, ám nála maradtak a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági ügyek, például a műtárgyak védetté nyilvánítása, kivitele, valamint a világörökségi funkciók, a határon túli örökség kezelése, a nemzetközi feladatok, a tudományos munka, az adat- és térképtárak, illetve a gyűjteményi funkciók. A Forster Központ elnöke a KÖH addigi vezetője, Cselovszki Zoltán lett.

Ezzel elkezdődött a Forster Központ gyarapodása, hiszen 2013 első félévében átvette a Nemzeti Örökségvédelmi Központ műemlékvédelmi, régészeti feladatkörét. Az elnök 2013 márciusában kérdésünkre azt mondta, hogy mind több feladatot kapnak, amihez bővíteni kell magát a Központot is, vagyis a Forster központ mind több projektnél kap tennivalót, így tervezői kapacitásra is szükség van. Ezekben a hónapokban folyt a többi közt a majki helyreállítás, illetve 2014 tavaszán megnyitották az edelényi L’Huillier – Coburg-kastélyt, s az azt körülölelő kastélyszigetet – ezeket a projekteket még a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezdte el. A nagyközönség számára is megtekinthetővé tették a budavári Dísz téri De la Motte – Beer-palotát, amely korábban az MNG-nek a székháza volt. Az újabb változás előszele azonban már 2014 nyarán érezhető volt, hiszen L. Simon László államtitkár, aki mind nagyobb feladatkört gyűjtött be (különösen miután átvette az elhunyt Zumbok Ferenc munkáját), kijelentette, hogy az örökségvédelem átalakításával kapcsolatban "nagyon komoly tervek és elvárások fogalmazódtak meg", ám hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem nem gyengül, csak a szemlélet változik.

A változó szemlélet azonban új nevet és új elnököt kívánt. Augusztus közepén Sághi Attila került Cselovszki helyére, a név pedig Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központra változott. Az új elnököt bemutató tájékoztatón elhangzott: a kormányzat a műemléki rekonstrukciók és fejlesztések új irányának kidolgozását is várja a Forster Központtól, valamint azt, hogy határidőre, szakszerűen és precízen, mind jogilag, mind szakmailag kifogástalanul sikerüljön lezárni a folyamatban lévő fejlesztéseket. Emellett számítanak az intézmény szakmai segítségére és stratégiai partnerségére a kormány folyamatban lévő fejlesztéseinél.

Sághi Attila lendületesen látott munkához, folytatta, sőt kibővítette az elődje kommunikációs offenzíváját is, hogy az intézmény létét és munkájuk eredményeit népszerűsítsék a társadalomban. A szakmai munka eredményeként 2014 őszének végére megszületett a kastély- majd ezt követően a várprogram tervének első változata. Következő év elejére kidolgozták egy népi építészeti program tervét is, körülbelül száz épület felújítását irányozva elő, erre azonban akkor nem tartottak igényt a döntéshozók. Nem úgy, mint az előző kettőre, amelyek azóta is futnak (igaz, utóbbinál éppen a napokban alakították át a benne lévő helyszínek listáját). A tovább növekvő feladatok létszámbővítéssel jártak, a Forster kis gömböc módjára hízott, tulajdonképpen alig különbözött már a korábbi KÖH-től. Azaz egyben igen, s a későbbiekben ez a tendencia mindinkább erősödött: mivel az uniós projekteket készítették elő, egyre gyarapodott a pénzügyi-, pályázati szakemberek száma. 

Sághinak azonban váratlanul rövid idő adatott: 2015. május utolsó napjaiban távozott a Forster éléről. A közös megegyezésű válásnak a valódi okára máig nem derült fény, leginkább azt hozták fel, hogy nem találta meg a közös hangot az államtitkárral. Az utódja, Sárváry István esetében erről szó sem lehetett, hiszen L. Simon jelöltje volt, 2014-től pedig helyettes államtitkárként dolgozott alatta. 2015. június 1-jétől nevezték ki a Forster élére, az akkori közlemény szerint a legfontosabb feladata az elmúlt évben előkészített Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram elindítása, a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításának támogatása, illetve a Forster Központ további megerősítése volt. 

A kinevezése után a Forster Központ gyakorlatilag lezárta a nyilvánossággal a kommunikációs csatornákat. Még a szakmabeliek is csak pletykákból értesültek az intézményen belül egymást gyorsan követő személycserékről. Az egybehangzó vélemények szerint azonban felgyorsult a hozzáértő műemlékes szakemberek elvándorlása a Forstertől.

2016 nem indult túl jól az intézmény számára, hiszen ekkor derült ki, hogy a kormány csaknem száz háttérintézmény átalakítását, illetve megszüntetését irányozta elő. A Forster Központ az utóbbiakhoz tartozott, ám az akkori elnök a felszámolást már nem vezényelhette le. Lázár János kancelláriaminiszter 2016. június 30-án bejelentette, hogy meneszti posztjáról L. Simon Lászlót, magyarázata szerint azért, mert elégedetlen a műemlékvédelemben elért eredményeivel. Így csak idő kérdése volt, hogy Sárváry István felmentésére is sor kerüljön. Távozásának hírét már júliusban nyilvánosságra hozták, végül augusztus közepéig maradt. Előbb úgy tűnt, hogy a posztja már betöltetlen marad, ám ősszel Varga István került a helyére. Az ő feladata lett a megszűnésének (amely előjátékaként fokozatosan kiköltöztek a Táncsics utcai székházból) levezénylése, amelynek eredményét egy sajtóbeszélgetésen ismertette.

"Az év végére befejeződik a megszűnő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ feladatainak, eszköz- és személyi állományának szétosztása" - mondta el Varga István, a központ elnöke az intézmény felszámolásáról tartott szerdai beszélgetésen. A háttérintézmények átalakításáról szóló júniusi kormányhatározat rendelkezett a Forster Központ megszüntetéséről, majd egy december 6-i újabb kormányrendeletben fogalmazták meg a háttérintézmények átalakítására vonatkozó konkrét irányokat. Az átalakítás tervezésekor a Forster Központ tevékenységeit feladatokra kellett bontani: 254 feladategységet tudtak meghatározni, majd ezeket tovább rendszerezve 29 egységet hoztak létre.

Ezek alapján január elsejétől a kulturális örökség védelméért felelős miniszter – a Miniszterelnökséget vezető miniszter – látja el a kulturális örökség elemeinek nyilvántartásával, védelmével, a műtárgyfelügyelettel kapcsolatos hatósági és egyéb tevékenységeket, a világörökséggel, a nemzetközi ügyekkel, az állami elővásárlási jog gyakorlásával, a tudományos gyűjtemények kezelésével, a kutatószolgálat működtetésével kapcsolatos ügyeket, a kulturális örökségi értékek osztályozásával, az örökségvédelmi tanácsadói testületek működtetésével, a kulturális örökség elemei védettségével, szakértői tevékenységgel, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzésével és az ismeretterjesztéssel, valamint a közművelődéssel, a szakmai és társadalmi együttműködéssel összefüggő feladatokat.

A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez kerül közfeladatként a nagyberuházások régészeti előkészítése, dokumentálása és koordinálása, a régészeti örökség felkutatásában való közreműködés, a Forster Központ létesítménygazdálkodási feladatai, valamint az ingatlanokra vonatkozó beruházási és fejlesztési feladatok. A társaság gondoskodik továbbá 2017-től a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtásáról, a hasznosítással, pályázatokkal, közreműködéssel, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadásról, a tervpályázati eljárások lebonyolításával összefüggő feladatokról, valamint a veszélyeztetett műemlékek helyzetének koordinálásáról, a hasznosítási javaslatok készítésében való közreműködéssel kapcsolatos feladatokról és a kulturális örökséget érintő fejlesztési programok kidolgozásáról is.

A Magyar Építészeti Múzeum fenntartói feladatai a Magyar Művészeti Akadémiához, a nyilvántartási rendszer pedig a Lechner Tudásközponthoz kerül.

Az elnök kiemelte, hogy az átalakítás egy 20 százalékos bér- és létszámleépítést is előirányozott, ezt azonban sikerült kiküszöbölni azzal, hogy a központnál korábban megüresedett pozíciókat nem töltötték be.

A Forster Központ 296 fős személyi állományából négyen kerülnek az MMA-hoz, 70-en a Miniszterelnökséghez, egy ember a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-hez (NISZ), három a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), a többi szakember pedig a nonprofit kft.-hez. További öt dolgozó még nem döntött a neki felkínált szerződés aláírásáról.

Az elnök felidézte, hogy a személyi állomány nagy része, a tudományos anyagok, az eszközök és értékek szervezettől függetlenül területileg egy helyen, a XI. kerületi Daróczi utcában maradnak, bár a helyszín átalakítása és végleges kialakítása még folyamatban van, a munka továbbviteléről és befejezéséről január elsejétől a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. gondoskodik. Az építészeti múzeum teljes anyaga szintén a Daróczi utcába költözik, azonban ez a helyszínt csak a gyűjteménytárolásra és a kiállítások előkészítésére alkalmas, így az MMA tervei között egy tényleges múzeum létesítése szerepel.

Kapcsolódó cikkeink:

Menesztették a Forster Központ elnökét

Elnökváltás a Forster Központ élén

Örökséggazdálkodási központ a KÖH helyett

Élet a KÖH után

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA