Így kezdődött Magyarországon a műemlékvédelem
A bizottság első néhány hetes működéséről Érdy Kálmán írt a Budapesti Közlöny július 3-án megjelent számába viszonylag hosszú összefoglalót, így részletesen ismerjük, hogy miként kezdődött Magyarországon az intézményes műemlékvédelem. Így tudjuk, hogy alakuló ülésen az adminisztratív feladatok elvégzése után tárgyaltak Henszlmann Imre javaslatáról, miszerint felszólítást intézzenek a „vidéki szakférfiakhoz” műemlékek lajstromozása céljából. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki a műemlékjegyzék, s ez a levelezős módszer (amikor a helyi kutatók eredményeiket levelekben küldték Budapestre) még évtizedeken át bevett gyakorlat maradt. Sőt, a Műemlékem.hu műemlékkereső „játéka” is ennek az elvnek a kései visszhangja lett, igaz immár a nemi egyenjogúság jegyében.
De térjünk vissza az alakuló ülésre, amelynek a másik témája a visegrádi fellegvár és az alsóvár volt. A bizottság tagokat jelölt ki, hogy szemlélődjenek a helyszínen, majd tegyenek jelentést arról, hogy milyen munkálatokra lenne szükség. Henszlmann Imre, Schulek Frigyes és Zsigmondy Gusztáv április 16-én és 17-én jártak Visegrádon, erről a május 17-i rendkívüli ülésen tartottak beszámolót. Javasolták a dömösi apátság alapjainak felásását is (amely terv már évekkel korábban felmerült). A bizottság a visegrádi teendők esetében a fontossági sorrend szerint új beszámolót kért, amelyet május 29-én be is adtak, rajzokkal és költségvetéssel, amely szerint a restauráció összesen 94778 forintba fog kerülni, s egy négy éves terv keretében lehet kivitelezni.
Még május 6-án arról értesítette a vallás- és közoktatási minisztérium a bizottságot, hogy az óbudai Flórián téren lévő római fürdő bejáratának konzerválására 1221 forintot és 54 krajcárt vesznek fel a jövő évi költségvetés terhére. A bizottság lelkesen üdvözölte a tervet.
Közben Henszlmann Imre április 19-e és május 7-e között „régészeti utazást” tett, amely során Pécsett és Bácsban járt. Előbbi helyen a püspökkel értekezett falképek megmentéséről, illetve utóbb javasolta a székesegyház előtti téren látható templommaradvány romjainak feltárását. Bácsban a vár egyik tornyát és a középkori székesegyház alapjait szerette volna felásatni, illetve feltárt egy kis kerek kápolnát is a Mosztonga-patak partján.
A május 17-i ülésen megszavaztak Ifj. Horváth Antalnak 100 forintot, hogy Kővágószőlősön ásatást végezzen, illetve Érdy Kálmán jelentést tett az óbudai téglagyár területén talált rommaradványokról. Ekkor kapták meg Stornó Ferenc „igen becses lajstromát” is, amely 78 régi magyar műemléket foglalt magában. Rómer Flóris indítványára felkérték Stornót, hogy dolgozza ki vázlatait a bizottság gyűjteménye számára.
Elkezdtek a következő évi terveken is dolgozni: a tagok jártak Lébényben, Pannonhalmán, Okolicsnón, Jánosiban is, hogy megállapítsák, mekkora összegekre van szükség a különböző munkálatokhoz. Vagyis alig néhány hónap leforgása alatt láthatóvá vált az intézményes műemlékvédelem jelenléte Magyarországon.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága idén április 22-én tartja a Műemléki Világnapot, amelyen megemlékeznek a magyarországi műemlékvédelem elmúlt másfél évszázadáról is. A Magyar Tudományos Akadémián megrendezett egész napos program nyilvános a nagyközönség előtt.
Írta: Kovács Olivér