Nulláról kezdtek a régészek a Somoskői várban
„Sátorosbánya önkormányzata bízta meg a múzeumunkat azzal, hogy végezzünk egy kisebb feltárást a Somoskői vár északi ágyútornyában. Erre sor is került a Füleki Vármúzeum igazgatónője - Titton Viktória - felügyelete alatt, ám a jelenlegi szinttől tervezett három méteres mélységet meg sem tudtuk közelíteni” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Vozárová Bianka régész, a Füleki Vármúzeum munkatársa. „Körülbelül harminc centivel a jelenlegi szint alatt megtaláltuk a 16. századi habarcs padlót, azonban kisvártatva már a várhegyet alkotó sziklába ütköztünk. Ezek alapján valószínű, hogy ezt az ágyútornyot gyakorlatilag feltöltés nélkül a sziklára építették. Ez is jó példa arra, hogy mennyire ismeretlen tudományos szempontból a Somoskői vár.”
Somoskő első várát a 13-14. század fordulóján építtette fel a Kacsics-nemzetség. Erről az épületről, vagy épületegyüttesről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Ezután Csák Máté, később a Széchenyi-, majd az Országh-, aztán a Losonczy-család birtokába került. Még a 16. század első felében jelentősen átépítették, megerősítették, ekkor alakították ki háromszögletű alaprajzát a három ágyútoronnyal. A törökök csak 1576-ban foglalták el Ali bég vezetésével, amikor az északabbra fekvő Fülek (amelynek Somoskő az elővára volt) már több mint két évtizede szandzsákszékhely volt. A törökök azonban nem sokáig maradtak a somoskői vár urai: 1596-ban a helyőrség csata nélkül feladta a várat, amely ezután már magyar kézen maradt, Forgách Zsigmond birtoka lett. 1682-ben portyázó csapatok felgyújtották, a 18. században pedig kezdetét vette a lassú pusztulása.
1920-ban elcsatolták Magyarországtól és Csehszlovákia birtokába került. Ekkor még Somoskő település is a hirtelen létrejött szomszédos ország birtoka lett, azonban utóbbi hamarosan visszatért Magyarországhoz. Az első bécsi döntést követő rövid időszakot leszámítva egy évszázada a falu magyar, míg a felette magasodó vár csehszlovák-, majd szlovák földön fekszik. Sokáig határkerítés választotta el őket, s ha valaki a faluból fel akart baktatni az alig néhány tucat lépésnyire fekvő várhoz, a hivatalos határátkelőt használva csaknem húsz kilométert kellett kerülnie.
„A múlt század hetvenes éveiben a várban tevékenykedett Krúdy Gábor művészettörténész, feltehetően végzett kisebb feltárásokat is, azonban ezekről sem írásos feljegyzés, sem rajz, sem fotó nem maradt fenn. Az egyik ágyútorony lefedése, a vár jelenlegi kontúrjának kialakítása mindenesetre az ő nevéhez köthető” - tette hozzá Vozárová Bianka régész. „A falak statikai állapota mostanra kritikussá vált, ezért a várat üzemeltető sátorosbányai önkormányzat neki szeretne kezdeni a rekonstrukciónak. Ennek az első lépése volt a napokban véget ért feltárás, amelyet reményeink szerint több is követ majd, s végre megismerhetővé válik a vár csaknem négy évszázados építéstörténete is.”
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A somoskői vár akár a jelképe lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el.