Megújulásunk támogatója:  
A templom falszerkezete sok helyen a megsemmisülésig korhadt, gombásodott. A legnagyobb kárt 1982-ben okozták, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták. A mostani helyreállítást a Teleki László Alapítvány szervezte a Rómer Flóris Terv keretében.
Az első világháború egyik utolsó epizódja szinte teljesen ismeretlen a közvélemény előtt. A szerencsétlenül járt magyar katonák tömegsírba kerültek a horvátországi Splitben, ám nem nyugodhattak háborítatlanul. A legnagyobb magyar tengeri katasztrófa áldozatainak emléke azonban még megmenthető volna.
A szentély freskói az Anjou-kor egyik legértékesebb mesterművei a Kárpát-medencében, de a hajó is rejthet meglepetéseket. A templomon belüli régészeti feltárás pedig még mindig várat magára.
Megemlékezést rendeznek a százötven éve született Komor Marcell lakóházánál Budán. Az ünnepségen részt vesz az építész unokája is, aki maga is a Komor-villa lakója.
A szlovákiai Losonc melletti Gácson az elmúlt évek során luxusszállodaként újult meg a Forgách-várkastély, amelyet tömegesen keresnek fel az épületre kíváncsi látogatók. Kevesebben tudják, hogy a településen áll egy másik ház is, amelynek története és bemutatása legalább ennyi érdeklődőt vonzhatna.
A műemlékvédelem Oscar-díját egy olyan projekttel szerezte meg a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet, amely a vár felújítását idegenforgalmi és oktatási céllal valósítja meg. A Pannon RTV tudósítása.
Kúptetőt kap a visszamagasított ágyúbástya, jövő nyáron megnyílik benne a látogatóközpont, amelyben a környék látnivalóit is kínálják majd a betérőknek.
A határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektjének első ütemére a magyar állam 805 millió forint támogatást biztosít. A kastélyban született II. Rákóczi Ferenc, s egyébként is a felvidéki reneszánsz építészet jelentős emléke.
A lovagkirály földi maradványai szinte biztosan elvesztek, Luxemburgi Zsigmond azonban talán még a nagyváradi várudvar alatt nyugszik, csaknem négy méter mélységben.
Egy dalmáciai vár, az ugyancsak gyakori nevű Novigrad őrzi a középkori magyar történelem egyik shakespeare-i ívű és drámaiságú eseménysorának az emlékét. Bár Zárától alig fél órás autóútra van, kevesen szánnak rá időt nyaralásuk során.
Tizennyolc éve várja a Szent Margitról megemlékező kőtábla, hogy felkerülhessen a 13. századi Árpád-házi királylány valószínűsített szülőhelye, a dalmáciai Klissza várának falára. Tavaly ugyan felszentelték, de az elutasító várfenntartók eltökéltségét az ima sem enyhítette.
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.
2008. június 17-én lett nyilvánosan a látogatható a portál a látogatók számára. Egy évtized alatt változott a világ, változtunk mi is.
Szombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg.
Két hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van.
Kolozsvár emblematikus műemlékét húsvét után kezdik felújítani, s 2021 őszéig jobbára zárva lesz a látogatók előtt. Lássuk, mit nem láthatunk több mint negyven hónapig.
A szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja!
A magyar kormány 800 millió forintos támogatást nyújt II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi Rákóczi-várkastély felújítására.
Elérhető A kulturális örökség számít Európának - Összefoglaló és stratégiai ajánlások magyar fordítása.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.
A három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.
Fotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.
Rohamosan romlik a Rákóczi Zsigmond fejedelem maradványaiként ismert csontok állapota – a konzerválás mellett meggyőződnének kilétéről, hitelességéről is.
Nagyon magas építészeti, kivitelezési színvonalat sikerült elérni a losonci zsinagóga felújításánál. Ideje átértékelnünk, amit korábban a szlovák örökségvédelemről gondoltunk.
Az Alaszka délnyugati partján fekvő nunalleqi lelőhelyen feltárt tárgyak drámai eseményekről tanúskodnak - írja a National Geographic. 
Elsősorban a római kor kutatásában szerzett múlhatatlan érdemeket, ásott Dunapentelén és Fenékpusztán éppúgy, mint Núbiában és Tuniszban a legendás régész.
Egy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.
Késő bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.
Az egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.
Még ha nem is kalandozó magyar harcos nyilaz hátrafelé az altemplom falképén, Aquileianak az egyetemes történelemben fontos, a magyarban pedig epizódszerepe van.
Háromezer emberrel több volt kíváncsi tavaly a komáromi Öreg- és Újvárra, mint egy évvel korábban. Összesen 12300-an váltottak jegyet.
A Csalogány utcai feltárásról és az ott talált, vélhetően világháborús temetkezésekről szóló cikkünket olvasták legtöbben 2016-ban.
Klissza várának, a necpáli kastélynak és egy pozsonyi temetőnek az adatlapját nézték meg legtöbbször 2016-ban.
Hét évtized után jelent meg egy újabb, tudományos igényű kötet a városról. A szerző Balassa Zoltán olvasmányos formában mutatja be Kassa történetét, nevezetességeit.
Letölthető munkafüzettel vezeti be a város történelmébe a gyerekeket, fiatalokat a kolozsvári Korzo Egyesület.
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Levéltárosok Egyesülete „Bővülő történelem” címmel új rendezvénysorozatot és vándorkiállítást hívott életre.
A korszak leghíresebb építészei alakították ki több mint egy évszázada a Felvidék emblematikus épületei többségének ma ismert arculatát.
A horvát identitás egyik legfontosabb helyszíne. Nin, magyar nevén Nóna a királyság központja volt, egész addig míg a magyarok több mint kilencszáz éve meghódították a Tengermelléket.
Az első világháború egyik kevésszer emlegetett, ám annál jelentősebb vesztesége a magyar tengeri kijárat, Fiume elvesztése volt.
Ókori graffitik, római wellness, értékes aranyékszerek, pompeji bordélyház: megjelent a Határtalan Régészet című magazin második száma.
Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét. Az Archeologia cikke.
Áll-e még olyan épület, amiben az első magyar király járhatott, fennmaradt-e tárgy, amit a kezében tartott? Az Archeologia cikke.
1916. augusztus 6-tól 17-ig vívták a VI. isonzói-, s annak részeként a doberdói csatát. A fennsík ma is őrzi a sok tízezer áldozat emlékét.
Nemzetközi kutatócsoport járt a barlangban mintákért. A Baradla ma is valóságos csontbánya, rejtélyes újkőkori, bronzkori temetkezésekkel.
Esterházy Péter író augusztus 2-i temetése a gannai sírboltba szomorú alkalmat ad az arisztokrata családi sírboltokat bemutató körképnek.
A körösszegi várban, vagy a közelében ölték meg IV. Kun Lászlót 1290-ben, a források szerint éppen július 10-én.
Az egy évtizede elkezdett feltárások eredményei már láthatók a felújított nagyváradi várban, a fejedelmi palota alatt, ám az ásatások kétharmada még hátravan.
Ha nem virtuális rekonstrukciók formájában vagyunk kíváncsiak a középkorra (és persze másra is), kultúrsokkra a félsziget tökéletes.
Attila temetése és intrika a Római Birodalomban – új régészeti magazint indított a szegedi Móra Ferenc Múzeum.
1616. április 18-án itt kötött házasságot Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György. Sárospatak ünnepel.
A drávai átkelés német halottai még nem találhatták meg végső nyughelyüket. Bencs János helytörténész cikke kis Sztálingrádról.
A száz éve még csaknem színmagyar, ma szinte színszlovák város köztemetőjében kalauzol Böszörményi István helytörténész.
Péntek este leomlott a Brassó megyei Szászveresmart (Rotbav) középkori műemléktemplomának tornya.
Legalább tizenöt csontváz egy dél-afrikai barlang mélyén; a kutatóknak egyelőre komoly fejtörést okoznak a maradványok. A National Geographic cikke.
Több mint háromezer évvel ezelőtt készült a roppant bronzspirál. Másfél évtized alatt sem fejtették meg a titkát.
Elsősorban templomok, temetők érdekelték a Határeset adatlapjait olvasókat. Vár csupán a hatodik lett.
Befejeződött a nagyváradi vár hat éve tartó felújítása - közölte az Agerpres hírügynökség. Az épületegyüttes januártól válik látogathatóvá.
Felavatták Nagyváradon a felújított neológ zsinagógát, amelyet a város zsidó lakossága használatba adott az önkormányzatnak.
Tíz érv egy bécsi utazás mellett – az osztrák főváros tíz kihagyhatatlan, s magyarokhoz is kötődő látványosága a Határeset adatbázisából.
Az ICOMOS-MNB tagjai együtt emlékeztek a tíz éve elhunyt Román Andrásra az Aulich utcai emléktáblánál november 13-án, pénteken.
Nagyszabású ásatás folyik Afganisztán szívében, a tálibok fenyegető árnyékában - írja a National Geographic.
Losonci Anna dúsgazdag volt, s mint a neve is mutatja, kötődött a városhoz. Logikus hát a feltételezés, hogy itt temették el.
Felavatták a Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított Millenniumi Emlékművet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Tíz érv egy kolozsvári utazás mellett – és Erdély fővárosának tíz kihagyhatatlan látványosága a Határeset adatbázisából. 
Böszörményi István helytörténész elkészítette a losonci református temető teljes, portálunkon letölthető dokumentációját.
Tíz érv egy pozsonyi kirándulás mellett – és tíz kihagyhatatlan látványosság a Határeset adatbázisából.
Zrínyi Miklós egykori erődje az egyetlen hely, amely Magyarországon őrzi a katona és költő emlékét. Túl jól őrzi.
Az első világháború végén háromezer-ötszáz lakosa volt Lendvának, napjaikban alig százzal több. A város Trianon óta szinte mozdulatlanságba dermedt.
Európa a népvándorlások földje, egyúttal birodalmak határainak metszőpontja is volt, amelyek igyekeztek lezárni, megvédeni határaikat. Inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Kiállítás nyílik Visegrádon a magyarok honfoglalást megelőző vándorlásáról és beilleszkedéséről. Sok évszázados hamis illúzióval kellene leszámolnunk.
Fejérdy Tamást választották az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága új elnökének a szervezet közgyűlésén.
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra nyilvánosságra hozta az Európai Unió Kulturális Öröksége-díj/Europa Nostra-díj 2015. évi nyerteseinek listáját.
A Határon túli örökségvédelmi programra év közepéig 31 millió forint jut. Ebből kutatásokat, dokumentációt, értékfelmérést, s kisebb értékmentést is végeznek.
Az iszlám a középkor egy szakaszában, még jóval a török hódoltság előtt, jelen volt a magyar királyság területén - az Archeologia cikke.
Elveszett várak, újjáépült középkor, útmutató az NKA pályázataihoz, a pécsi középkori egyetem és újraálmodott városliget. Közkincs-kereső toplista, 2014.
A képzeletbeli dobogó első és második helyére is a császárváros egy-egy műemléke került – ezeket az adatlapokat nézték a legtöbbször a látogatók.
Csütörtöktől a milánói Palazzo Marinóban, a Városházán látható Raffaello Esterházy Madonnája, az itáliai reneszánsz egyik csúcsműve.
70 év elteltével először nyílik lehetőség arra, hogy az épület visszakapja eredeti szépségét és a köz szolgálatába álljon – írja a Felvidék.ma. 
Vámosoroszi, Gacsály, Csenger, valamint Ákos temploma a legújabb lépcsőfoka a Középkori Templomok Útja attrakciófejlesztési projektjének.
Hamarosan megérkezik a nyomdából az újabb adag az európai várépítészet fejlődését bemutató, gazdagon illusztrált kötetből.
Október végére elkészülnek Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben a Bánffy-kriptaként ismert sírépület felújításával.
Globális probléma, hogy a műemlék-helyreállításoknál legtöbbször a gazdasági és a turisztikai szempontok kerülnek előtérbe - hívta fel a figyelmet az ICOMOS elnöke.
Hiányoztak volna az ősz vibráló színei a fotókról? Nem kell abbahagyni az élménygyűjtő kirándulásokat, hiszen meghosszabbítottuk a pályázat határidejét.
Sághi Attila a Forster központ új vezetője szeretné, ha a műemlék- és örökségvédelem nem lenne megközelíthetetlen elefántcsonttorony.
Csaknem húsz éven át a terepi munka töltötte ki mindennapjait. Beszélgetés Sághi Attilával, a Forster központ új elnökével.
Néhány napon belül átadják a szlovákiai véglesi várat. A felújítása egy időben haladt rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak.
Magyarsárd középkori templomába csak a bozót kiirtása után tud bevergődni a látogató. A burjánzó vegetáció legalább védi a műemléket.
Mintául is akar szolgálni a vajai református templom felújítása arra, miként lehet érdekesebbé tenni egy történelmi szakrális teret a látogatók számára.
Ahány túra, annyi mese! –  kezdetét veszi a  Középkori templomok útja élményeinek megosztására buzdító „Meséld El Te!” pályázat.
A zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák nyomtatásban is megjelennek majd, illetve pdf-ben letölthetők lesznek.
Június 19-én rendezik meg a Velencei Charta 50 éve 1964-2014 című konferenciát az MNM Esztergomi Vármúzeumának Nagytermében.
Az épített örökség településléptékű dokumentálása Erdély magyarlakta térségeiben. Sebestyén József építész írása.
Tájékoztazó füzet avat be a műemléki topográfia rejtelmeibe. A kiadvány az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány gondozásában látott napvilágot.
A műemléképületek állagmegőrzésének és karbantartásának lehetőségeiről rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten.
Neki köszönhetjük a barokk Vácot. Az idén háromszáz éve született Migazzi Kristóf püspök bécsi sírját Szalay Ákos kereste fel.
A törvény módosításai – az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény alapján – 2014. január 12-én léptek hatályba. 
Október első szombatján rendezte meg a Forster központ az ozorai konferenciát. A 44 oldalas tanulmánykötet letölthető portálunkon.
Egy rejtélyes őskori véset, a Mutasd meg a középkort fotópályázat cikke és a hatvani kastély alatt talált templom - ezeket olvasák legtöbben 2013-ban a magazinban.
A Határeset adatbázisában is vannak ugyancsak népszerűnek számító objektumok: legtöbben egy olyat kerestek 2013-ban, ami már nincs.
Bár néhány nap még hátravan az évből, eredményt hirdetünk: mely adásokat hallgatták legtöbbször a Közkincs-kereső-archívumban.
Elhunyt Szablyár Péter barátunk, kohómérnök, barlangász, örökségvédő szakember, a Jósvafői Tájház megteremtője.
Bemutatták a Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig című könyvet és a Középkori templomok útja programot a Forster központban.
A Teleki László Alapítvány szervezte és bonyolította a tavaly kezdődött munkálatokat. Erdély egyik jelentős műemlékét vasárnap adták át.
A középtopográfia programjával, Veszprém, Zemplén megye sajtátosságaival, sőt a marosvásárhelyi helyzettel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Olyan leletek is megtekinthetők a visegrádi Mátyás Király Múzeumban pénteken megnyitott kiállításon, amelyek néhány napja még a földben voltak.
Pénteken nyitják meg a magyar várépítészet történetét, érdekes fejezeteit látványosan bemutató tárlatot a visegrádi Mátyás Király Múzeumban.
Jövőre az első világháború kitörésének századik, a holokauszt hetvenedik évfordulójára készül az intézmény. A legfontosabb cél a fiatalok megnyerése.
Folytatjuk az Archeologia portál szó szerinti útikalauzát a Kárpát-medencéről. Kiderül az is, hogyan és miért is maradt le a térség Európa nyugati felétől.
Bár a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságából nőtt ki, az új intézmény nem váltja le, hanem kiegészíti azt.
Még hogy haszontalan volna a szegénység? Szabolcs-Szatmár-Beregben az őrizte meg eredeti formájukban a középkori templomokat.
Archeologia: szó szerint útikalauz a kezdetektől az újkor hajnaláig a Kárpát-medencéről – a teljesség igénye nélkül.
A misszió felméri, milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három, új szélerőmű telep a kiemelkedő egyetemes értékre – áll a Forster központ közleményében.
Az egyébként sem éppen kicsi, leginkább romvár növekedéséhez ásni fognak, hiszen az alsóvárból ma még szinte semmi sem látható.
A fotópályázat eredményeként összeállt kiállítási anyag május 5-ig tekinthető meg a visegrádi Mátyás Király Múzeumban.
Az Archeologia portál korántsem elvont elmélkedése, hogy miként vívjuk meg és vesztjük el az újabb szellemi Mohácsunkat – úgy, hogy mi vagyunk a saját ellenségeink.
Három új kiállítással készül a Füleki Vármúzeum a turistaidény megnyitására. Dokumentumok, fényképek, fegyverek, céhek, nyelvhasználat - van választék!
Korábban már írtunk a bényi sáncokról. Az Archeologia cikke azonban az új kutatási adatok alapján alaposan átértékeli a földvár történetét.
Bár a Középkori templomok útja részben örökség-, részben vallásturisztikai komplex program, egyetemesebb hatása is van.
1863. júniusában égett le a máriacsalád-pusztai pálos templom és kolostor. Ám ez csak egy stáció volt a szinte biztosan a teljes pusztuláshoz vezető úton.
Egyik oldalukon szöveges vésetű, ám eddig arccal lefelé fordított kövek kerültek elő a Baross téri aluljáró bontásakor. Izgalmas? Igen. Meglepő? Természetes.
A volt érsek visszaadná a földi maradványokat és már Meciarék is szívesen megváltak volna a szlovák történet(újra)írásba nem beilleszthető kuruc vezérektől.
Bár a műemlékeket szeretők többsége joggal borzad a falfirkáktól, akadnak olyanok, amelyeket a tartalmuk, vagy az idő valódi értékké tesz. Néhány a teljesség igénye nélkül.
Milyen volt az érdi középkori kastély? Tanulmány idézi fel az épület sorsát, amelyet egy publicisztika is kísér a műemlékvédelem mulasztásairól.
Létezik a Bécsnek egy olyan arca, amelyet a magyaroknak tartogat. Történelmi túraútvonal honfitársainknak a császárvárosban.
Aba Sámuel királyi központja, az elveszett és megtalálásra váró egresi apátság, a részben újjáépített szendrői vár - 2012. legnépszerűbb témái a magazinban.
A bécsi császári kriptát akár a magyar történelem egyik emlék- és kegyeleti helyeként is számon tarthatná a köztudat.
2012. október 20-án hivatalosan elkezdődött a március 10-i tűzvészben megrongálódott vár felújítása. A munkálatok alatt nem lehet látogatni a várat – írja a FELVIDÉK.ma.
Az oroszvári kastély még jelen tetszhalott állapotában is lenyűgöző. A bencések öröksége, ám a szlovák állam nem adja.
Bár halottról vagy jót, vagy semmit, tanulságos visszaidézni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal életének és haldoklásának főbb mozzanatait. S elgondolkodni, mi lesz utána.
A közép-európai komolyzenei élet egyik fellegvárává tennék a fertődi Esterházy-kastélyt. Ennek érdekében a jövőben újjáépítenék a barokk Operaházat is.
Megjelent Lupescu Radu monográfiája Mátyás király kolozsvári szülőházáról. Bár a borító külcsínre nem túl ingergazdag, a csaknem 160 oldalon alaposan feldolgozott, színes történet tárul elénk - írja az Archeologia.
Az együttműködés célja, hogy az örökségvédelem valamennyi ágazat politikájában megjelenjen, az oktatáson, gazdaságon keresztül áthassa az emberek mindennapjait.
Barbár módra tettek tönkre egy feltárt, 17. századbeli, latin nyelvű feliratot a marosvásárhelyi középkori vár restaurálásán dolgozó építőmunkások.
A Mária-úthoz kapcsolódóan mérnek fel történelmi épületeket hamarosan Kolozsvár környékén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárai és hallgatói.
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
Elszámolási vita alakult ki a Mátyás-szoborcsoport felújítása nyomán Kolozsvár és Budapest között.
Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt nyoma az államalapítás-kor világi építészetének a Kárpát-medencében. Pedig igen, csak épp nem okvetlenül követ, vagy téglát kell keresnünk.
Az 1545-ben épült Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély két zsindelytetős bástyája, valamint a tetőszerkezet 1000 négyzetmétere égett porrá.
Vasárnap este néhány helyen ismét égett a krasznahorkai vár. A szombati tüzet a rendőrség szerint két gyerek okozta.
A 19. század második feléből származó, dekorációs célt szolgáló falfestményeket találtak a nagyváradi várban.
Húsz építményt le kellene bontani ahhoz, hogy a székelyudvarhelyi Székely Támadt vár falain a felújítási munkálatokat elkezdhessék. A Krónika.ro cikke.
A Maros partján fekvő Egrest ugyan könnyedén megtaláljuk a térképen, ám azt, amiről híres, még a helyszínen sem. Pedig itt temették el II. András királyt.
Archeologia – Altum Castrum Online címmel portál indul a középkoros régész szakma és az érdeklődő laikus olvasók számára.
Élőlánccal tiltakoztak Kolozsváron a Mátyás-szobor megrongálása ellen. Temesváron alig egy hete a Dózsa-emlékművet rongálták meg.
Nincs még egy technikai újítás, amely az elmúlt ezer évben annyira mélyrehatóan megváltoztatta volna a hadviselést mint a tűzfegyver – igaz, az ágyú csak az egyik eleme volt a korszakváltásnak.
Folytatjuk a Kis magyar várhatározót – a középkori várak tatárjárás után bekövetkezett virágzásával, egészen az ágyúk elterjedéséig, ami gyökeresen átalakította a várépítészetet.
A kárpát-medencei, középkori várak többsége rom csupán. Útmutató – a teljesség igénye nélkül –, hogy kiismerjük magunkat a falmaradványok és a várépítés fortélyai között.
Kvízzel bővült a Határeset-program: bárki próbát tehet, hogy mennyit tud a Kárpát-medencei épített örökség történetéről, sorsáról.
Egykedvűség, széthordás, tehetetlenség – a Krónika.ro riportja szerint több oka van a Marosvásárhelyhez közeli kerelőszentpáli kastély romlásának.
Jól haladnak a fejedelmi palota restaurálásával a nagyváradi vár felújítását végző szakemberek, az épület homlokzata lassanként elnyeri végső formáját – írja a Krónika.ro.
Bár az első magyar királyt és fiát tartjuk a legkorábbi magyar szenteknek, egy püspök és két felvidéki remete – ha csak néhány héttel is – megelőzte őket.
Szükség volna a határon túli magyar vonatkozású temetők értékeinek összeírására, hiszen leltár híján azt sem tudjuk, mit kellene megóvni.
Bár a határon túli magyar temetőknek Házsongárd szinte a jelképe, máshol sem jobb a helyzet, sőt! Legfeljebb nem tudunk róla.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Szabadkával kapcsolatos akció leállítására szólítja fel a Váralja Szövetséget.
A komáromi Monostori erőd Klapka-termében látható a Közös tér – Közös örökség című kiállítás egészen december 1-jéig.
A határhoz közeli romániai Csanádon szinte semmi nem emlékeztet a hajdan itt állt város ezer éves múltjára. Egy kőkoporsó és majd százötven éves leírások idézik meg a püspöki székhelyet.
Három különböző korban is lakott település nyomaira bukkantak a régészek a Lévától tizenkét kilométerre nyugatra fekvő Újbars községben – tudósít az Új Szó.
Újabb örökségvédelmi programokat indít a kulturális tárca – jelentette be vasárnap az Európai Örökség Napja alkalmából Kelemen Hunor miniszter. A Krónika.ro cikke.
A világörökség státusz elnyerésére terjesztik fel a csíksomlyói búcsút – döntött a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság.
Az egyházközség pályázata akár meg is kaphatja az uniós támogatást, ám az önrész biztosítása és a telekjogi problémák veszélyeztetik a beruházást. A Krónika.ro riportja.
A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők hozhatnak.
A napokban fejeződött be a műemlékvédő tábor a vajdasági Horgoson. A diákok munkája rendkívül hasznos volt, ám hivatalosan mégsem ismerik el.
Egy, a magyarlónai református templomról szóló könyv nem csak az épület felújításában nyújtott segítséget, de a helybéliek is jobban átérzik a megjelenése óta a műemlék fontosságát.
Egy „pokolraszállás” története és freskók egy felvidéki templomban: a középkor egyik legdrámaibb élettörténete lehetne, ha sikerülne összekapcsolni két személy életét.
Augusztus végéig látható az Örökség galériában Mudrák Attila fotóművész kiállítása a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházról.
Tamási Judit, Németh Zsolt és Tőkés László közösen ismertette a határon túli magyar műemlékekkel kapcsolatos programot.
Nyolc éven át folytatta határon túli műemléki programját a Teleki László Alapítvány. 2007 óta azonban tehetetlenek a pusztulással szemben.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség galériájában tekinthető meg immár a Közös tér – Közös örökség című kiállítás.
Napokon belül kezdetét veszi a Határeset, a Kárpát-medence közös épített örökségét felderítő program.
Sürgős és többirányú lépésekre van szükség, hogy sikerüljön megakadályozni a kolozsvári Házsongárdi temető további pusztulását – állítja Entz Géza.
Az elhúzódó válság miatt gyakorlatilag szünetel Szabadka történelmi belvárosának bontása. A városátépítési terveket szerencsére most a politikai számítás is mérsékelheti.
Bár valóban ismét rábukkantak olyan kövekre, amelyek Nagyvárad középkori székesegyházához tartoztak, túlzás azt állítani, hogy előkerült a legendás épület. Hiszen nem is veszett el.
Komárommal különösen az elmúlt bő másfél évszázadban járatott meg mélységet és magasságot egyaránt a történelem hullámvasútja.
A komáromi tisztipalotán olvasható ma is Ferenc József jelmondata, a Viribus Unitis (egyesült erővel, magyarosabban egységben az erő), amely rávilágít a város hanyatlásának egyik okára is.
A németújvári ferences templom és rendház alatti kriptában őrzik a Batthyány-család tagjainak földi maradványait. Ez a legnagyobb sírbolt az országban a Császári kripta után.
Kissé tán túlzás a cím, hiszen a háromból kettő kastély. Bár a kismartoni épület is egy erődítmény átépítésével nyerte el mai formáját. És nem csak ezért különleges.
Január végéig látogatható a Közös tér - Közös örökség című kiállítás a pécsi székesegyház altemplomában.
Továbbra is szükség volna a határon túli emlékek támogatására, az állam és a magánemberek szintjén is – állítja Entz Géza, a kultúráért felelős államtitkár szakmai főtanácsadója.
Lendva 1920-ig a magyar királysághoz tartozott – történeti épületeit azonban csak 2000 után dokumentálták igazán részletesen. S nem szlovén, hanem magyar szakemberek.
A Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertje a kolozsvári házsongárdi temető. A csupán területileg védett sírkert értékei szinte hétről hétre fogyatkoznak.
Kedden nyitják meg a Budapesti Történeti Múzeumban az Erdély ezeréves püspöksége című kiállítást. A tárlat a gyulafehérvári székesegyház kutatását, helyreállítását követi nyomon.
Az 1932-es árvíz mosta ki az aradi vértanúk földi maradványait - legalábbis azokét, akiknek a holttestét a bakó lefizetésével nem sikerült a családjuknak hazavinni.
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, királyok temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása.
Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás – a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma az oka.  
Amikor 1906-ban eltemették II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban, senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva külföldön lesz a város.
A somoskői vár akár a jelképe lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el.
Tizenkét műemlékes, régész, művészettörténész, építész összetanakodék, hogy magos Déva várát feltárnák és bemutatnák... Az eredeti ballada jobban kezdődött, s ez még rosszabbul folytatódik.
A Füleki Vármúzeum elindította a dél-szlovákiai várklaszter megszervezését. A cél egy közös európai kulturális útvonal bejegyeztetése és a közös programszervezés, érdekképviselet.
Sokan elzarándokoltak a Haydn-emlékév kapcsán a fertődi és a kismartoni kastélyba. Ám a világi pompánál is különlegesebb élményt talált az, aki Haydn síremlékét és mellette lévő egyedülálló kálváriát kereste fel az osztrák városban.
Nem kerül sor egyhamar a nagyváradi vár belső udvara alatt található székesegyház feltárására, amely a magyar királytemetkezések egyik legkiemeltebb helye volt, Szent László és Zsigmond is ide temetkezett.
A szakemberek sem nagyon értik, miként maradhatott tökéletes épségben a huszadik század második felében a felvidéki betléri kastély. Néhány ottani műtárgyat hamarosan a gödöllői kastélyban mutatnak be az érdeklődőknek.