Húsz éve fejezték be az Árpád-kori Kána falu feltárását a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. A nagy számban előkerült áldozati edények, s azok tartalma a nyolcszáz évvel ezelőtti népi hitvilágba nyújt bepillantást.

Az Akasztó község határában végzett feltárások során három kiemelkedően jó állapotú honfoglaláskori temetkezés került napvilágra, melyek gazdagsága több szempontból a Felső-Tisza-vidéki elit temetők rangjához mérhető.

Igaz, fürdeni nem lehet benne (az eredeti sem vizes-, hanem gőzfürdő volt), s nem az eredeti szinten láthatjuk a megmaradt falakat, de a Somogy megye keleti sarkában lévő település hangulatos emlékhellyel gyarapodott.

Egy beruházást megelőző régészeti kutatás eredményeként kerültek elő a kutak, illetve a bőséges leletanyag, amelyek egy háromszáz éven át biztosan fennállt – a mai Zalaszentgrót alatt fekvő – római városhoz tartoznak. 

Régésztábor keretében valósult meg a töttöskáli templomrom első ásatási évada. A kutatás és az azt megalapozó társadalmi, szakmai összefogás megnyitja az utat a romemlék konzerválása, bemutatása előtt.

Immár könyv formájában is hozzáférhető az Aquincum 130 a java!, valamint az Apró kövek – Színpompás padlók kiállítások anyaga, hiszen megjelent a katalógus, amely más, inkább elmélyülő élményt ad, mint maguk a tárlatok.

Lehet rövid- és hosszútávú tervet is kidolgozni a kánai apátság megmentésére. De hogy valamit el kell kezdeni, az biztos, hiszen folyamatosan pusztulnak a falak. Terei György régész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori főosztálya vezetőjének írása.

Középkori, már csaknem hatszáz éve betemetett mélypincét tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a budai várban, a királyi palota lebontott legészakibb szárnya, az A-épület helyén.

Három – római, illetve középkori – vízvezeték maradványait is azonosították Óbudán egy jelenleg is tartó feltárás során a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Fényes Gabriella ásatásvezető régész írt az eddigi eredményekről összefoglalót.

A napokban jelent meg az Árpád-házi Szent Margit emlékezete című tanulmánykötet, amelyből több, a népszerű szenttel, valamint utóéletével kapcsolatos új tudományos eredményt is megismerhetünk.

Az egykori Óbudai Szeszgyár, jelenleg az épülő Waterfront City lakópark területén feltárt római kori romok több méterrel a járószint alatt vannak, ezért a bemutatásuk csak magasabb szintre emelve oldható meg. A falak kiemelésére április 3-án kerül sor.

Két kisméretű szelvényt nyitottak, s lassan zárnak a szegedi Dóm téren a régészek. A kutatómunka közvetlenül a belváros középkorának jobb megismeréséhez, közvetve – és a remények szerint – a Szent Demeter-templom feltárásához vezethet.

Hónapok óta folyik a kutatás a vasvári domonkos kolostorban, amelynek egyik célja a mai formájában alig több mint egy évszázados keleti szárny alatt középkori épületrészletek azonosítása.

Tavaly fejezték be a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a harsánylejtői római villa maradványainak régészeti kutatását. Az egykori épületegyüttes az antik város, Aquincum végnapjaihoz szolgál fontos adalékkal.

Napra pontosan harminc esztendeje, 1994. november 28-án kezdődött el Vácott, a Fehérek temploma kriptájában az azóta világhírűvé lett leletegyüttes, a váci múmiák feltárása.

Nem csupán sikerült azonosítani a szeged-szőregi monostor templomának maradványait, de az előkerült kőfaragvány-töredékek mind anyagukat, mind színeiket tekintve az épület szemkápráztató gazdagságáról tanúskodnak.

Váratlan eredménnyel zárult az eddig kutatatlan aszófői római villagazdaság központi lakóépületének részleges feltárása: a szelvényben az antik falmaradványok mellett középkori temetkezések sokaságára bukkantak a szakemberek.

Csákberény újabb avar temetőjének a feltárása idén ugyancsak tanulságos – ám részben várható – eredményeket hozott: a sírmellékletek még a korábban ismertnél is sokszínűbb népességről tanúskodnak a korszakból.

A napokban ért véget a berzencei vár idei régészeti kutatása, amely során ismét 12. századra datált kőfaragványokat találtak az alapvetően 15. századi várban. A rendkívül nívós építészeti elemek sorozatos felbukkanása immár a vár kutatásának egyik legfontosabb tudományos kérdése.

Az ötezer évvel ezelőtti jamnaja migráció gyökeresen átalakította a Kárpát-medence, majd egész Európa etnikai viszonyait. A Hajdúsági Múzeum pásztorkodó-hódító népességhez kapcsolódó, nemrégiben feltárt antropológia lelete most elindult az elsősorban szakmai világhír felé.

Elkezdődött Berzencén a vár feltárásának új évada. Már az első órákban is kerültek elő leletek, a többi közt egy kora újkori gyertyatartó maradványa. A szakemberek a tervek szerint két hétig dolgoznak a horvát határ melletti településen.

Március 22-én nyitják meg Bugac határában Pétermonostora feltárásának eredményeit és a 12. századi Magyar Királyság gazdagságát egyaránt bemutató látogatóközpontot, amelytől szentek szegélyezte sétaút vezet az ásatás helyszínére.

Nemcsak Budapest története szempontjából jelentős az egykori óbudai Szeszgyár területén azonosított épületmaradvány, de az egyetemes ókorkutatás mértékével is fontos eredmény az egyelőre félig feltárt, leletekben bővelkedő szentély.

Bár a területet már kivonták a művelés alól, ma is találhatók a szántóföldön épületmaradványok és egyéb tárgyi leletek, amelyek egykor a Nagyharsány határában álló római faluhoz, majd luxusvillához tartoztak. Az épületegyüttes különlegessége, hogy az 1600 évvel ezelőtti tulajdonosát név szerint ismerjük - írja az NRI Régészeti Hírügynöksége.

A többi között újabb plébániatemplomok maradványait is azonosították a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei a Tisza-tó délkeleti végében fekvő öt települést átfogó középkori régészeti topográfiai program során - adta hírül az NRI Régészeti Hírügynöksége.

Ismét feltárás folyik az ipolysági premontrei kolostor területén, most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete végez tanásatást. A cél, hogy ezúttal elérjék a legkorábbi, vagyis Árpád-kori rétegeket is.

Idén immár a huszonötödik ásatási évaddal folytatódott Százhalombatta-Földvár területén a bronzkori tell-település részletének kutatása. A rendkívül aprólékos bontómunka során még magyarázatra váró jelenségekre is rábukkantak – adta hírül a Nemzeti Régészeti Intézet Régészeti Hírügynöksége.

A 10. században klímaváltozás sújtotta Közép-Európa egy részét. A csapadékosabbá váló időjárás meghatározta Zalavár sorsát is - adta hírül a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete Régészeti Hírügynöksége.

Egy beépítésre váró üres telken sikerült megismerni a több szakaszban épült városerődítések újabb jelentős maradványait, amelyek teteje alig néhány arasznyival volt a mai járószint alatt.

Kérdés persze, hogy a tudományos kutatások eredményeiből mi jut el a nagyközönséghez. Egyetlen középkori témáról sem kering talán annyi hajmeresztő tévhit, mint a jobb sorsra érdemes pálosokról.

2009-ben az első állapotjelentés így szólt: „Nem sok látszik belőle”. Tizenegy évvel ezelőtt azonban a terület megtisztításával kezdetét vette az almádi monostor régészeti kutatása, sőt már az állagmegóvás is. A civil akarat csodája, ami Monostorapáti határában történt.

2022 legolvasottabb cikke a szepességi Csütörtökhely Szent László-templomának kutatásáról szóló Templom, ahol tényleg van földalatti alagút című riport lett. Ezzel a Magazin tizenhárom éves története során először került a dobogó legfelső fokára határon túli témájú cikk.

A Szent Margitot és a margitszigeti domonkos kolostort bemutató kiállítás sok, eddig még nem látott leletet, tárgyat is a nagyközönség elé tár a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.

Újabb látványos bizonyítéka került elő annak, hogy a tatárjárás során a magyarok drágán adták az életüket a csaták, ostromok során. Az elmúlt hetekben a Bugac melletti egykori monostor védművét azonosították a szakemberek.

A kapu maradványai kifejezetten épségben kerültek elő a Festetics-majorság felőli oldalon. Az azonban korántsem biztos, hogy egyhamar láthatjuk a hatalmas római erőd bejáratát és falait, illetve azok rekonstrukcióját a helyszínen, sőt a régészeti lelőhely is veszélybe került.

A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte.

Hétfőn, július 11-én veszi kezdetét a napjainkban Monostorapátihoz tartozó almádi monostor kolostortemplomának feltárása. A Balaton-felvidék egykori bencés monostorának egy évtizede tartó kutatása és helyreállítása a civil, lokálpatrióta akarat diadala.

Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.

A jáki Szent György-templom kutatása ugyancsak felkeltette az olvasóink érdeklődését: a megtalált alapítói sírral, illetve a feltárt korábbi templommal a Műemlékem.hu Magazin 2021-es olvasottsági ranglistáján az első és a második helyet is megszerezte.

A jáki templomon belül folytatott régészeti kutatás és a visegrádi királyi palota forrásvízzel való ellátása volt a témája annak a Közkincs-kereső adásnak, amelyet 2021-ben a legtöbben hallgattak a honlapunkon lévő műsorarchívumban.

A halott visszatérését igyekeztek megakadályozni azok, akik az elhunytat kövekkel a vállán és a szájában temették el az aquincumi katonaváros szomszédságában. Ezt a temetkezést is az egykori óbudai szeszgyár, vagyis a Buszesz folytatódó ásatásán tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei.

A Kárpát-medence egy részében az 5-6. században élő gepidákat keleti-germán népként tartja számon a történetírás. Ez a dogma kissé más színezetben látszik a jelenleg a kecskeméti múzeumban látható Átkelők a túlvilágra című kiállításnak hála.

Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is.

Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át piactérként szolgált. A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről Magazinunknak összefoglalót.

Négy év alatt nagyjából a felét sikerült feltárni az egykori pálos kolostornak. Most a romkonzerváláson van a sor, sőt, már el is kezdődött, hamarosan pedig kiállítást rendeznek be Gombaszögön a leletek bemutatására.

A tihanyi altemplomban folytatott régészeti feltárás lezárultával új szakaszba lép I. András király temetkezési helyének átfogó kutatása.

A végéhez közelít Ság falu feltárása. A települést az avar kortól egészen a tizenöt éves háborúig lakták folyamatosan, ekkor a krími tatárok égették fel. Nyolc évszázad régészeti emlékeit sikerült feltárni a pusztulása óta szinte érintetlen területen.

Egy feltehetően 11-12. században épült, egyhajós templom maradványait azonosították a jáki Szent György-templom főhajójában. A kutatás újraírta az emblematikus műemlék történetének első fejezeteit.

Egy határon átnyúló pályázat keretében kutatták és mutatják be Letkés történelmének részleteit. A genetikai vizsgálatok a ma ott élők több ezer éves gyökereit is feltárták. Batizi Zoltán régész, a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény intézményvezetője írt összefoglalót.

A nagyközönség gyakran vitatja a várak esetében a modern kiegészítéseket, ám Szolnokon nem rivalizál a megmaradt emlékkel, hiszen ennek az erősségnek nincs a felszín felett látható nyoma. Az új torony erős alkotás, üresen, kiállítás nélkül is magával ragad a hangulata.

Néhány héten belül befejeződik a teljes felületű régészeti feltárás a Bécsi út 68 - 84. számú telken, ahol az aquincumi katonaváros hosszan elnyúló temetőjének több mint ötezer négyzetméterét kutatták meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a templom déli toronyaljában egy olyan, 13. századra datálható téglasírt sikerült föltárni, amelyről megkockáztatható a feltételezés, hogy Jáki Nagy Márton csontjait rejtette.

Saját kézzel, társadalmi munkában felújított múzeumépület, az alapítói sírhely előkerülése a türjei templomban, felújítást megelőző kutatás a népi műemléki pályázatok esetében – ezek voltak a dobogós témák 2020-ban a Magazinban.

Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban.

Vizsgálják, miként lehetne feltárni és bemutatni a budavári középkori nagyzsinagóga maradványait – közölte Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. A kutatás leglelkesebb szorgalmazója, Budai Aurél évtizedeken át küzdött a romok bemutatásáért, azonban már nyolc éve elhunyt.

Kiváló állapotban megmaradt ókori pincét tártak fel a régészek Komáromban, az egykori katonaváros területén. Római falfestmény részletei is előkerültek, amely egy egykor mellette álló épület pusztulásakor, a ledőlt fallal került be a pincébe.

Komoly falmaradványok kerültek elő az idei feltárási évad során az egresi ciszterci templom szentélyéből. Egyre biztosabb, hogy korábban helyesen azonosították II. András király és második felesége sírhelyét.

Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet.

Az építmény műszaki átadására tegnap került sor, s bár a hivatalos, ünnepélyes átadó késik a járványhelyzet miatt, egyre több látogatója van a nagyobbrészt még feltáratlan, egyelőre foghíjas bemutatású erődnek.

A nyolcszáz éve élt Dénes bán falazott sírjában ugyan nem voltak csontok, de az egykor az oltár előtt kialakított sírhely, ha más halottal is, de átvészelte az elmúlt évszázadokat.

A Hajdúböszörményben talált, arccal lefelé eltemetett holttest vonzotta a legtöbb olvasót 2019-ben a magazinban. A kaposvári vár feltárása, valamint Vajdahunyad várának felújítása is felkerült a képzeletbeli dobogóra.

A 2019. október 30-án elhangzott Közkincs-kereső adást hallgatták meg legtöbben a portálunkon a perceken belül véget érő év folyamán. Három témája közül valamelyik – vagy akár mindhárom – ugyancsak felkelthette a figyelmet.

Aki csak belekóstol Budapest történetébe, alighanem rögvest találkozik Felhévízzel, a középkori településsel a Margit-híd budai lábánál. Eddig azt hihettük, hogy nyom nélkül pusztult el, ám két épületének a maradványa is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum folytatta ásatás során.

Öt hónap alatt csaknem harmincezren nézték meg a Budai Várnegyed Táncsics utca 9. szám alatt és a BTM Vármúzeumban található, Az első bástya című pop-up kiállítást. A tervek szerint 2020 tavaszán újra nyitják a helyszínt a látogatók előtt.

Az elsősorban díszes nyugati kapujáról közismert Szent György templomban és környezetében az az építészettörténeti, restaurátori és régészeti kutatás célja, hogy kellő ismeretet adjon a műemléki helyreállításhoz és az emlékek bemutatásához.

Zala megye legértékesebb szakrális építménye az Árpád-kori templom, amelynek műemléki helyreállítása évtizedek óta váratott magára. A hozzá egykor tartozó kolostorból jelenleg semmi nem látható, azonban az ásatás és a teljes fejlesztés befejezése után ezt is megismerhetik a látogatók.

Feltehetően két tumbában, vagyis felszín feletti síremlékben nyugodhatott II. András király és felesége a már Romániához tartozó egresi apátság templomában. A földi maradványaik megtalálására azonban alig van remény.

Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.

Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.

A korábban már feltárt templomtól nem messze megtalált nagy méretű kőépületet 12. századi érmék datálják, vagyis ebben a korszakban is fontos szerepet töltött be a fa-föld szerkezetű vár.

A közép- és török kori források szerint sánccal, palánkkal vették körbe Kaposvár várát. Most nem csak ennek maradványai kerültek elő, de ágyúgolyók is, amelyek ostromokról tanúskodnak.

Bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját.

Adakozással szeretnék összegyűjteni a szakemberek a Nagyvázsony határában azonosított római sírépítmény immár teljes feltárásának költségét. Tavaly a sírkamra valószínűleg ezerötszáz éve elzárt bejáratában fejezték be ideglenesen a kutatást.

Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is.

A budavári Erdélyi bástya feltárása során két kincsleletet, azaz elrejtett pénzeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Januárban megnézhetjük őket a Vármúzeumban.

Ismét egy, a mohácsi csatáról, azaz pontosabban annak kutatásáról szóló cikk lett a legolvasottabb a Műemlékem.hu Magazinban 2018-ban. Szent László király sírjának remélt bemutatása a második, a Kecskemét melletti gigafeltárás a harmadik helyre volt elég.

Tavaly kora nyáron bukkantak a római kori kelta kocsis temetkezésre a BTM régészei a III. kerületi Csillaghegyi Strand területén. Folyik a gazdag leletanyag restaurálása, az eredményét feltehetően 2020-ban látatja a nagyközönség.

A lovagkirály földi maradványai szinte biztosan elvesztek, Luxemburgi Zsigmond azonban talán még a nagyváradi várudvar alatt nyugszik, csaknem négy méter mélységben.

Öt hetes munkával kutatták meg a nógrádi vár barbakánját. A több méter magas falak között a későbbiekben akár egy lefedett teret is létrehozhatnak. Egyébként is elkelne a helyreállítás a várromnak, hiszen a maradványok egy része vészesen pusztul.

A gedipa nép több évtizedes távlatban is egyik legizgalmasabb Kárpát-medencei régészeti emlékanyagát tártak fel a szakemberek Tiszaug határában. A tárgyakat rendkívül jó állapotban őrizte meg az agyagos talaj.

Római kori parcellázás nyomait találták meg – több más korszak emlékei mellett – a kutatók a fenékpusztai erőd határában. Halmai Margó riportja.

Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Két hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van.

Bolygatatlan gyermekszarkofág került elő a Budapest III. kerületi Zápor utcában tíz másik gyermek temetkezésével együtt – számolt be a Régészet Budapesten honlap.

Egy másodlagosan felhasznált szarkofágra bukkantak az Aquincumi Múzeum közelében. A hírről a megújuló Régészet Budapesten honlap számolt be.

Valószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek.

2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene.

Feltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

Két gyapjas mamut maradványaival kezdődött 2012-ben Feldebrő –Bakoldal lelőhely kutatása, amely hamarosan Európa akár egyik legígéretesebb paleolitikus lelőhelyévé válhat.

A tettes ugyan mindig, a régész azonban csak ritkán tér vissza a tett színhelyére. Bátaszék határában most mégis ez történt, ráadásul a korábban az M6-os autópálya nyomvonalán kutató régészek saját szakállukra folytatták az újkőkori lelőhely feltárását.