A németújvári Batthyány-kripta adatlapját keresték fel legtöbbször 2025-ben a Határeset látogatói. A második helyezett objektum Bosznia-Hercegovina, a harmadik szintén Ausztria épített emlékei közül került ki.

Lassan, de biztosan lesz az enyészeté az egykori losonci református temető. Ha a temető történelemkönyv, s sírok a múlt lapjai, akkor azoknak már több mint a felét kitépték.

A Jasna Góra-i kolostor története korántsem tipikus a pálos kolostorok között. Az egyik leghíresebb európai Szűz Mária-ábrázolás, a Fekete Madonna ikon valóban csodát tett a lengyelországi kegyhellyel.

Örömmel néztem tavaly a nemzetiszín szalaggal megjelölt sírköveket a pólai Császári és királyi haditengerészeti temetőben. A színek azonban már megfakultak, ezért visszatértünk és újakat kötöttünk. Néhány évre – bizonyos szempontból – ismét megállt az idő.

A fénykorában akár hatvanezer lakója is lehetett Salonának, amelyet – dacára az ugyancsak méretes rommezejének és az épületmaradványok sokaságának – Split turisztikai árnyékában a tengerpartra utazók többsége nem ismer. 

Nem volt még példa a Határeset története során, hogy egyetlen város vigye el a pálmát a legnézettebb adatlapok versenyében. Most ez történt, Graz tarolt, a kimagasló győztes pedig a Landeszeughaus, vagyis a Fegyvertár.

Többnyire veszteségekkel teliként, roppant borúsan éli meg történelmünket a népi emlékezet. Ám csak az hal meg végérvényesen akit, vagy amit elfelejtenek – s az emlékezet fenntartásáért nemzedékről nemzedékre tenni kell.

Részben átalakul az eddig meglehetősen hatékony szlovák műemlékvédelmi rendszer, ami a már zajló folyamatokkal együtt nyugtalanítja a civileket. A Gótikus Út Polgári Társulás közleményt adott ki.

Klagenfurton, sőt Villachon is túl, az osztrák Karintia tartomány szívében, az Alpok már egyre magasodó vonulatai között található Gmünd in Kärnten városa és vára, amelyet nem csak elfoglaltak Mátyás király katonái, de hét éven át ott is maradtak.

A trónjától Géza és László által megfosztott Salamon király életének utolsó fejezete nem tisztázott, ám a történetverziók közül kiemelkedik az, amely szerint Isztrián érte a halál. Ennek a legendakörnek a része egy akkor bencés, majd később pálos kolostor is, ahol hosszabb ideig megpihent.

Műemlékek sora található szerte a világban, amelyek már alig tudják elviselni a tömegturizmus nyomását, sőt akad, ami már elesett. Változtatni kell tehát, de ez legalább olyan nehéz, mint tétlenül végignézni az örökségi helyszínek értékeinek pusztulását.

Ha Dalmáciában járunk és felkeressük a gyakran magyar történelemkönyvekből is ismert várakat, feltűnhet, hogy a helyszíneken semmi sem számol be a velünk kapcsolatos szálakról. Az alapvető probléma azonban nem az, hogy a horvátok pikkelnének ránk.

A legtöbbször a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia, azaz a Nautica adatlapját nyitották meg 2023-ban. A dobogóra egy gurki és egy szintén fiumei épület került még fel.

Ismét feltárás folyik az ipolysági premontrei kolostor területén, most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete végez tanásatást. A cél, hogy ezúttal elérjék a legkorábbi, vagyis Árpád-kori rétegeket is.

Még várni kell kicsit a technika fejlődésére, de a jövőben kiderülhet, hogy valóban a magyar Salamon király földi maradványait őrzik-e a horvátországi Póla Mária Mennybemenetele székesegyházában.

Egy beépítésre váró üres telken sikerült megismerni a több szakaszban épült városerődítések újabb jelentős maradványait, amelyek teteje alig néhány arasznyival volt a mai járószint alatt.

Český Krumlov városát és pompás várát sok magyar utazó is felkeresi Dél-Csehországban. Azt azonban nagyon kevesen tudják, hogy csaknem a szigetvári hős Zrínyi Miklós fiáé lett a Rosenberg-család ősi fészke.

A 13. századi eredetét nagyban őrző épület évszázadok óta búcsújáró kápolnaként szolgál. Napjainkra jelentősen leromlott az állapota, azonban a Gótikus Út Egyesület tevékenységének hála megkezdődik a helyreállítása. 

2022 legolvasottabb cikke a szepességi Csütörtökhely Szent László-templomának kutatásáról szóló Templom, ahol tényleg van földalatti alagút című riport lett. Ezzel a Magazin tizenhárom éves története során először került a dobogó legfelső fokára határon túli témájú cikk.

Tömegpszichológiai elemzésért kiált a tény, hogy 2022-ben a volt Döblingi elmegyógyintézet – Széchenyi István és Semmelweiss Ignác halálának helyszíne – adatlapját keresték fel legtöbben. Szinte már szokás szerint.

Csaknem hétszáz éve vágták ki azt a tölgyfát, amelyet a magyarvistai református templom tetőszerkezetének elkészítésére használtak. A dendrokronológiai vizsgálatokat a Rómer Flóris-terv keretében végezték el.

Öt éve vette meg a királyhelmeci Csonkavárat Gönczy Bertalan, aki maga fizeti a szakembereket és a kutatásnak hála immár egy gótikus palota bontakozik ki a föld alól. Ráadásul a romegyüttes környezete is rejthet még érdekességeket.

Elindulunk idén a Gótikus Úton. Ki jön velünk? Pénteken és szombaton, azaz augusztus 12-én és 13-án máskor esetlegesen megnézhető templomok várnak nyitva a Gótikus Úton a hajdani Gömör-Kishont vármegyében.

Szoros kapcsolatai ugyan sohasem voltak a Kárpát-medencével Ausztria legdélibb tartományának, de itt is érdemes magyar emlékek, illetve Magyarországhoz fűződő történetek után kutatni az utazónak.

A Szepesség egyik legimpozánsabb egyházi építményének, a csütörtökhelyi Szent László-templomnak nem ez a legnagyobb ékessége, de attól még tény: kápolnáját alagút köti össze a későbbi minorita kolostorral. A kápolnát pedig ugyan a Szapolyaiakhoz köti hagyomány, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a Thurzó-család építtette.

Basics Beatrix és Július Barczi Betlér és az Andrássyak című könyve több szempontból is rendhagyó munka, amely akár a felkészülést is segítheti egy valóban értő felvidéki utazáshoz.

A volt Döblingi elmegyógyintézet újrázott, azaz 2020 után 2021-ben isennek az épületnek az adatlapját keresték fel legtöbbször a Határeset látogatói. A második helyezett szintén egy ismert magyar politikus halálának a helyszíne, csak épp az Adriai tenger partján.

Már november 15-én, hétfőn elkezdődhet a krasznahorkai vár felújításának következő üteme. Tulajdonképpen egy hatalmas nagytakarításról van szó, amely után következhet a helyreállítás.

2021. október 24-én Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke adta át Csíkmenaságon a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával teljes körűen megújult Adorján-kúriát. 

Bár a Somoskői vár leginkább abszurd sorsa miatt meglehetősen ismert a magyarországi közvélemény körében, tudományos szempontból szinte ismeretlen, hiszen dokumentált feltárás most először folyt a falai között.

A Szlovák Nemzeti Múzeum 2023 őszén szeretné megnyitni Krasznahorka várának legalább egy részét a látogatók előtt. Ehhez arra van szükség, hogy jövő nyáron már meginduljon a kivitelezés a várban és a környezetében is.

Újra megrendezik a több mint húsz éves múltra visszatekintő Füleki Várjátékokat. XXI. évad főszervezője – ahogyan az elmúlt 5 évben megszokhattuk – a Füleki Vármúzeum.

Bár a fiumei kikötőben álló egykori Kivándorló szálloda alig egy évtizedig töltötte be eredeti funkcióját, így is több százezer magyar intett a kapuján belépve búcsút az óhazának. Részben kihasználatlanul még ma is áll, mementójaként egy szomorú korszaknak.

Négy év alatt nagyjából a felét sikerült feltárni az egykori pálos kolostornak. Most a romkonzerváláson van a sor, sőt, már el is kezdődött, hamarosan pedig kiállítást rendeznek be Gombaszögön a leletek bemutatására.

Európai viszonylatban is jelentősek a dél-szlovákiai Százd Szent Miklós templomának a 14. századi falképei. A templom kutatása és helyreállítása mégsem halad igazán jó tempóban, feltehetően még legalább egy-két év kell a befejezéshez.

A füleki vár május 1-jétől ismét tárt kapukkal várja a látogatókat és a Vármúzeum igazgatása alá tartozó Városi Honismereti Múzeum és Nógrádi Turisztikai Információs Központ is nyitva tart.

Március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, s az eredeti tervek szerint ezen a napon adták volna át szülőházát, a teljes körűen felújított borsi várkastélyt.

A volt döblingi elmegyógyintézet, Széchenyi István gyógykezelésének és halálának bécsi helyszíne lett a 2020-ban legtöbbször felkeresett adatlap a Határeset adatbázisában.

Bár a Határeset-program csak 2011 késő tavaszán lett nyilvános, az első adatlapunk napra pontosan egy évtizede készült el és került bele az adatbázisba. 

A civil társadalom ereje képes egy középkori templom megmentésére is – Szlovákiában. A henckói Mindenszentek-templom felújításáról David Raška, a Gótikus Út Egyesület tagja írt olvasóinknak beszámolót.

Szombaton három szlovákiai járás középkori templomaiba várják az érdeklődőket a Felvidék talán legsikeresebb civil műemlékes mozgalma szervezésében.

Komoly falmaradványok kerültek elő az idei feltárási évad során az egresi ciszterci templom szentélyéből. Egyre biztosabb, hogy korábban helyesen azonosították II. András király és második felesége sírhelyét.

Bár Dalmácia sosem volt olyan szoros kapcsolatban a magyar királysággal, mint Fiume, Horvátország tengerparti városai, köztük Zára, vagyis a középkori dalmát királyság komoly szerepet játszott a magyar történelemben.

Losoncon a tavaszra tervezett városnéző séták a járvány miatt elmaradtak, ezért a korlátozások feloldása után az első séta június 28-án vasárnap délután kettőkor kezdődik.

Ha valaki december 24-én egyszerre sprirituális és esztétikai élményre vágyik, bátran induljon a felvidéki Pelsőcre, a Bebek-család hajdani templomába, amelynek volt szentélyében Krisztológiai ciklus gyönyörködtet.

Bár viszonylag szerények a közvetlen magyar vonatkozásai a stájer nagyvárosnak, mégis érdemes „magyar szemmel” fürkészni látnivalóit, utcáit, különösen a Karácsony közeledtével.

Ha nem is restaurált valójukban, de ismét láthatjuk Szent Borbála és Szent Apollónia alakját a felvidéki zselízi templom szentélyének északi falán. A feltételezések szerint lehetnek még ismeretlen középkori falképek az épületben.

A templom falszerkezete sok helyen a megsemmisülésig korhadt, gombásodott. A legnagyobb kárt 1982-ben okozták, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták. A mostani helyreállítást a Teleki László Alapítvány szervezte a Rómer Flóris Terv keretében.

Egy dalmáciai vár, az ugyancsak gyakori nevű Novigrad őrzi a középkori magyar történelem egyik shakespeare-i ívű és drámaiságú eseménysorának az emlékét. Bár Zárától alig fél órás autóútra van, kevesen szánnak rá időt nyaralásuk során.

A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.

Szombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg.

Kolozsvár emblematikus műemlékét húsvét után kezdik felújítani, s 2021 őszéig jobbára zárva lesz a látogatók előtt. Lássuk, mit nem láthatunk több mint negyven hónapig.

Az eszéki erőd, a zenggi Nehaj-vár és Traianus dunai hídjának maradványai voltak idén a leglátogatottabb adatlapok a Határeset adatbázisában.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.

A három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

Még ha nem is kalandozó magyar harcos nyilaz hátrafelé az altemplom falképén, Aquileianak az egyetemes történelemben fontos, a magyarban pedig epizódszerepe van.

A horvát identitás egyik legfontosabb helyszíne. Nin, magyar nevén Nóna a királyság központja volt, egész addig míg a magyarok több mint kilencszáz éve meghódították a Tengermelléket.