Folytatódik a régészeti kutatás Szigligeten, az Avasi templomrom környezetében. Számos kérdés vár még válaszra a Balaton-parti település múltjával kapcsolatban.

Sikerült azonosítani az érseki kastély maradványait, elkezdődött a pusztamaróti völgy tudományos felderítése, így remény ébredt, hogy megismerhessük az 1526-os török hadjárat második leggyászosabb eseményét is.

Egy beruházást megelőző régészeti kutatás eredményeként kerültek elő a kutak, illetve a bőséges leletanyag, amelyek egy háromszáz éven át biztosan fennállt – a mai Zalaszentgrót alatt fekvő – római városhoz tartoznak. 

Régésztábor keretében valósult meg a töttöskáli templomrom első ásatási évada. A kutatás és az azt megalapozó társadalmi, szakmai összefogás megnyitja az utat a romemlék konzerválása, bemutatása előtt.

Folytatódott a feltárás a főváros 11. kerületében a Lőportorony utcában: a középkori településmaradványok mellett egy sokkal korábbi, hétezer éves megtelepedési fázist is sikerült azonosítani.

Immár könyv formájában is hozzáférhető az Aquincum 130 a java!, valamint az Apró kövek – Színpompás padlók kiállítások anyaga, hiszen megjelent a katalógus, amely más, inkább elmélyülő élményt ad, mint maguk a tárlatok.

Középkori, már csaknem hatszáz éve betemetett mélypincét tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a budai várban, a királyi palota lebontott legészakibb szárnya, az A-épület helyén.

Három – római, illetve középkori – vízvezeték maradványait is azonosították Óbudán egy jelenleg is tartó feltárás során a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Fényes Gabriella ásatásvezető régész írt az eddigi eredményekről összefoglalót.

Az egykori Óbudai Szeszgyár, jelenleg az épülő Waterfront City lakópark területén feltárt római kori romok több méterrel a járószint alatt vannak, ezért a bemutatásuk csak magasabb szintre emelve oldható meg. A falak kiemelésére április 3-án kerül sor.

Két kisméretű szelvényt nyitottak, s lassan zárnak a szegedi Dóm téren a régészek. A kutatómunka közvetlenül a belváros középkorának jobb megismeréséhez, közvetve – és a remények szerint – a Szent Demeter-templom feltárásához vezethet.

Hónapok óta folyik a kutatás a vasvári domonkos kolostorban, amelynek egyik célja a mai formájában alig több mint egy évszázados keleti szárny alatt középkori épületrészletek azonosítása.

Tavaly fejezték be a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a harsánylejtői római villa maradványainak régészeti kutatását. Az egykori épületegyüttes az antik város, Aquincum végnapjaihoz szolgál fontos adalékkal.

Nem csupán sikerült azonosítani a szeged-szőregi monostor templomának maradványait, de az előkerült kőfaragvány-töredékek mind anyagukat, mind színeiket tekintve az épület szemkápráztató gazdagságáról tanúskodnak.

Váratlan eredménnyel zárult az eddig kutatatlan aszófői római villagazdaság központi lakóépületének részleges feltárása: a szelvényben az antik falmaradványok mellett középkori temetkezések sokaságára bukkantak a szakemberek.

Ismét feltárás folyik az ipolysági premontrei kolostor területén, most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete végez tanásatást. A cél, hogy ezúttal elérjék a legkorábbi, vagyis Árpád-kori rétegeket is.

Az egy hetes tervásatás során a terepbejárást és a műszeres méréseket követően sok részletre fényt derítettek, s jó néhány új kérdéssel szembesültek a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei az őskori közösségi színtér kutatása során – tudósít a Nemzeti Régészeti Intézet Régészeti Hírügynöksége.

A 10. században klímaváltozás sújtotta Közép-Európa egy részét. A csapadékosabbá váló időjárás meghatározta Zalavár sorsát is - adta hírül a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete Régészeti Hírügynöksége.

Egy beépítésre váró üres telken sikerült megismerni a több szakaszban épült városerődítések újabb jelentős maradványait, amelyek teteje alig néhány arasznyival volt a mai járószint alatt.

2022 legolvasottabb cikke a szepességi Csütörtökhely Szent László-templomának kutatásáról szóló Templom, ahol tényleg van földalatti alagút című riport lett. Ezzel a Magazin tizenhárom éves története során először került a dobogó legfelső fokára határon túli témájú cikk.

Immár tradíció, hogy a Kulturális Örökség Napjai alkalmából az érdeklődőknek bemutatják a visegrádi Sibrik-dombon folyó feltárások aktuális eredményeit. Így lesz ez szeptember 17-én ismét, s ezt még két program követi majd.

A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte.

Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.

A jáki Szent György-templom kutatása ugyancsak felkeltette az olvasóink érdeklődését: a megtalált alapítói sírral, illetve a feltárt korábbi templommal a Műemlékem.hu Magazin 2021-es olvasottsági ranglistáján az első és a második helyet is megszerezte.

A Kárpát-medence egy részében az 5-6. században élő gepidákat keleti-germán népként tartja számon a történetírás. Ez a dogma kissé más színezetben látszik a jelenleg a kecskeméti múzeumban látható Átkelők a túlvilágra című kiállításnak hála.

Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is.

Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át piactérként szolgált. A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről Magazinunknak összefoglalót.

A végéhez közelít Ság falu feltárása. A települést az avar kortól egészen a tizenöt éves háborúig lakták folyamatosan, ekkor a krími tatárok égették fel. Nyolc évszázad régészeti emlékeit sikerült feltárni a pusztulása óta szinte érintetlen területen.

Néhány héten belül befejeződik a teljes felületű régészeti feltárás a Bécsi út 68 - 84. számú telken, ahol az aquincumi katonaváros hosszan elnyúló temetőjének több mint ötezer négyzetméterét kutatták meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a templom déli toronyaljában egy olyan, 13. századra datálható téglasírt sikerült föltárni, amelyről megkockáztatható a feltételezés, hogy Jáki Nagy Márton csontjait rejtette.

Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban.

Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet.

Aki csak belekóstol Budapest történetébe, alighanem rögvest találkozik Felhévízzel, a középkori településsel a Margit-híd budai lábánál. Eddig azt hihettük, hogy nyom nélkül pusztult el, ám két épületének a maradványa is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum folytatta ásatás során.

A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik.

Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is.

Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.

A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.

2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene.

Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen.