Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.

A jáki Szent György-templom kutatása ugyancsak felkeltette az olvasóink érdeklődését: a megtalált alapítói sírral, illetve a feltárt korábbi templommal a Műemlékem.hu Magazin 2021-es olvasottsági ranglistáján az első és a második helyet is megszerezte.

A Kárpát-medence egy részében az 5-6. században élő gepidákat keleti-germán népként tartja számon a történetírás. Ez a dogma kissé más színezetben látszik a jelenleg a kecskeméti múzeumban látható Átkelők a túlvilágra című kiállításnak hála.

Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is.

Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át kiépített piactérként szolgált. A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről Magazinunknak összefoglalót.

A végéhez közelít Ság falu feltárása. A települést az avar kortól egészen a tizenöt éves háborúig lakták folyamatosan, ekkor a krími tatárok égették fel. Nyolc évszázad régészeti emlékeit sikerült feltárni a pusztulása óta szinte érintetlen területen.

Néhány héten belül befejeződik a teljes felületű régészeti feltárás a Bécsi út 68 - 84. számú telken, ahol az aquincumi katonaváros hosszan elnyúló temetőjének több mint ötezer négyzetméterét kutatták meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a templom déli toronyaljában egy olyan, 13. századra datálható téglasírt sikerült föltárni, amelyről megkockáztatható a feltételezés, hogy Jáki Nagy Márton csontjait rejtette.

Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban.

Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet.

Aki csak belekóstol Budapest történetébe, alighanem rögvest találkozik Felhévízzel, a középkori településsel a Margit-híd budai lábánál. Eddig azt hihettük, hogy nyom nélkül pusztult el, ám két épületének a maradványa is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum folytatta ásatás során.

A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik.

Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is.

Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.

A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.

2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene.

Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen.