Folytatódik a régészeti kutatás Szigligeten, az Avasi templomrom környezetében. Számos kérdés vár még válaszra a Balaton-parti település múltjával kapcsolatban.

Csaknem hatszáz éve betemetett mélypincét tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a budai várban, a királyi palota lebontott legészakibb szárnya, az A-épület helyén. Ez a cikk vonzotta a legtöbb olvasót 2025-ben a Műemlékem.hu Magazinban.

Bár csak csekély nyomait lehetett régészetileg azonosítani a középkori budai ágostonos kolostornak, lehetséges iskolai tanítóinak a nevei és egy kisebb botrány emléke is fennmaradt a forrásokban. Benda Judit, a Budapesti Történeti Múzeum régésze írt összefoglalót. 

A “Temetők az űrből” program új távlatokat nyit a régészetben és a Kárpát-medence történelmének megismerésében. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete projektjéről Papp Attila régész írt összefoglalót.

Immár tradíció, hogy év vége táján megrendezik és megnyitják a Középpontban a Középkor című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. Ez a sorrendben tizedik tárlat visszatekint az elmúlt évtizedre is.

Sikerült azonosítani az érseki kastély maradványait, elkezdődött a pusztamaróti völgy tudományos felderítése, így remény ébredt, hogy megismerhessük az 1526-os török hadjárat második leggyászosabb eseményét is.

Csak első hallásra ellentmondás, hogy bár információs korban élünk, vagyis valóságos adat- és ingertengerben fuldoklunk, mégis egyre inkább vadászni kell a valóban HITELES információkra. A Budapesti Történeti Múzeum új kezdeményezése a régészet terén mutat utat.

A fénykorában akár hatvanezer lakója is lehetett Salonának, amelyet – dacára az ugyancsak méretes rommezejének és az épületmaradványok sokaságának – Split turisztikai árnyékában a tengerpartra utazók többsége nem ismer. 

Carnuntum valóban impozáns és látványos épületrekonstrukcióiban járva könnyen elragadja az embert a vágy, hogy azt a fajta bemutatási módot számon kérje a többi római kori régészeti parkon is. De a valóság ennél bonyolultabb.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából több mint ötven esztendős szakmai pályafutásáról és magánéletéről egyaránt beszélgetett Vaday Andreával, a nemzetközileg elismert régésszel Paszternák István.

„A világot nem kell megváltani, bár kis szerencsével azt is lehet". Ezt a tanácsot adta utolsóként Póczy Klára tizenöt évvel ezelőtt, a halála előtt egy készülő cikkéhez Láng Orsolyának, aki most összefoglalja a nők szerepét a főváros római kori régészeti emlékeinek kutatásában.

Problémák és megoldások a magyarországi régészeti örökségvédelemben címmel szervezett egy napos szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeumban a Nemzeti Régészeti Intézet – adta hírül az NRI Régészeti Hírügynöksége.

Kérdés persze, hogy a tudományos kutatások eredményeiből mi jut el a nagyközönséghez. Egyetlen középkori témáról sem kering talán annyi hajmeresztő tévhit, mint a jobb sorsra érdemes pálosokról.

Ha nem is az egyes lakások ajtajáig, de a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központig igen, ahol kiállítást nyitottak és bemutatták a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai által a 16. kerület területéről ismert régészeti emlékekről írt kötetet.

Sok évtizedes hiányt pótol a debreceni Déri Múzeum viking kiállítása, hiszen erről a 10-11. században a Kárpát-medencében is megjelent csoportról eddig nem rendeztek hazánkban külön tárlatot.

Az Európai Régész Szövetség 28. éves találkozóján csaknem kétezer régész vesz részt, nem csak Európából, de szerte a világból. Feltehetően a magyar fővárosban most a legnagyobb az egy négyzetméterre eső archeológusok száma világviszonylatban.

A Szepesség egyik legimpozánsabb egyházi építményének, a csütörtökhelyi Szent László-templomnak nem ez a legnagyobb ékessége, de attól még tény: kápolnáját alagút köti össze a későbbi minorita kolostorral. A kápolnát pedig ugyan a Szapolyaiakhoz köti hagyomány, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a Thurzó-család építtette.

A halott visszatérését igyekeztek megakadályozni azok, akik az elhunytat kövekkel a vállán és a szájában temették el az aquincumi katonaváros szomszédságában. Ezt a temetkezést is az egykori óbudai szeszgyár, vagyis a Buszesz folytatódó ásatásán tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei.

Egy feltehetően 11-12. században épült, egyhajós templom maradványait azonosították a jáki Szent György-templom főhajójában. A kutatás újraírta az emblematikus műemlék történetének első fejezeteit.

Az apró, kereszt alakú ezüst ereklyetartó egy apró faszilánkot rejtett. Ez az ötvösmunka is látható – egyelőre csak virtuálisan – a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának Középpontban a középkor című kiállításán.

Idén tizennégy intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, így sokfelé az országban találhatnak tartalmas programot az érdeklődők.

A visegrádi királytalálkozóról sokan hallottak, a bagotairól azonban, amelyre nyolc évtizeddel később került sor, feltehetően alig néhányan. A hajdúböszörményi kutatók nemrég azonosították a középkori nemzetközi diplomáciai esemény helyszínét és erődítésmaradványokat is találtak, amelyek pontos kora még nem ismert.

A korábban már feltárt templomtól nem messze megtalált nagy méretű kőépületet 12. századi érmék datálják, vagyis ebben a korszakban is fontos szerepet töltött be a fa-föld szerkezetű vár.

A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki.

Kezdetét vette a Vaskor-Duna projekt rendezvénysorozata: a régészeti tábor keretében a többi közt ásatás megtekintésére, előadásokra, erdei sétákra is várják az érdeklődőket.

Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.

Bolygatatlan gyermekszarkofág került elő a Budapest III. kerületi Zápor utcában tíz másik gyermek temetkezésével együtt – számolt be a Régészet Budapesten honlap.

Kormányzati döntés értelmében 570 millió forintos felújítási támogatást kap a váci Szent Kereszt ferences templom - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Sietnie kell annak, aki látni akarja a Középpontban a középkor című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában: a tárlat vasárnap zár – tudósít a Régészet Budapesten honlap.

Egy másodlagosan felhasznált szarkofágra bukkantak az Aquincumi Múzeum közelében. A hírről a megújuló Régészet Budapesten honlap számolt be.

Valószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek.

A magyar királyok azonosítása, a rézkori kincs, vagy a környei szarkofág és erőd vonzotta inkább a hallgatókat az archívumba?

A település azt reméli, hogy 2018-ban új lendületet kaphat a vár felújítása – pályázati győzelem esetén feltárással folytatódik a munka.

A magyar királyok temetkezései, földi maradványaik azonosítása, romemlékeink visszaépítése, teljes rekonstrukciója – ezek voltak a legnépszerűbb témák.

Symphorus mithreumának már állnak a falai, néhány hónap múlva léphetnek majd be a látogatók a múzeum új kiállítóterébe.

Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen.