Nagy Lajos király születésének 700. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat év végéig látogatható a Középkori Lapidáriumban.

Megjelent a Martin Opitz Kiadó gondozásában Buzás Gergely négy részesre tervezett könyvsorozatának első kötete. A mű több szempontból is hiánypótló olvasmány.

Szent Mihály napi élő múzeum programra várja a Mátyás Király Múzeum az érdeklődőket a visegrádi királyi palotába október 7-én. Az egész napos programnak része lesz egy beszélgetés is a Műemlékem.hu Nap keretében.

Még várni kell kicsit a technika fejlődésére, de a jövőben kiderülhet, hogy valóban a magyar Salamon király földi maradványait őrzik-e a horvátországi Póla Mária Mennybemenetele székesegyházában.

A jó hír: van olyan nézete a Kinizsi-várnak, ahonnan nem annyira zavaró az újonnan készült épületrészek látványa. A korántsem a közízlést kiszolgálni igyekvő építészi koncepcióért a most megnyílt, valóban okos és látványos kiállítások kárpótolnak.

2009-ben az első állapotjelentés így szólt: „Nem sok látszik belőle”. Tizenegy évvel ezelőtt azonban a terület megtisztításával kezdetét vette az almádi monostor régészeti kutatása, sőt már az állagmegóvás is. A civil akarat csodája, ami Monostorapáti határában történt.

2022 legolvasottabb cikke a szepességi Csütörtökhely Szent László-templomának kutatásáról szóló Templom, ahol tényleg van földalatti alagút című riport lett. Ezzel a Magazin tizenhárom éves története során először került a dobogó legfelső fokára határon túli témájú cikk.

2022-ben a május 25-én elhangzott Közkincs-kereső adást hallgatták legtöbben a műsor archívumában. Hogy a benne szereplő négy riport közül melyik kelthette fel leginkább az érdeklődést, nem tudjuk, hallgasson utána!

A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte.

Hétfőn, július 11-én veszi kezdetét a napjainkban Monostorapátihoz tartozó almádi monostor kolostortemplomának feltárása. A Balaton-felvidék egykori bencés monostorának egy évtizede tartó kutatása és helyreállítása a civil, lokálpatrióta akarat diadala.

A jáki templomon belül folytatott régészeti kutatás és a visegrádi királyi palota forrásvízzel való ellátása volt a témája annak a Közkincs-kereső adásnak, amelyet 2021-ben a legtöbben hallgattak a honlapunkon lévő műsorarchívumban.

Ha sikerül elérni a 4 millió oltottat, szombaton, május 1-jén megnyitja kapuját a látogatók előtt a visegrádi királyi palota. A belépéshez a jegyváltáson kívül felnőtteknél védettségi igazolvány is szükséges.

Megjelent Buzás Gergely és Kovács Olivér kötete az Árpád-házi uralkodók temetkezéseiről. A könyv a sírok utáni nyomozás mellett ismeretterjesztő céllal végigvezet a magyar állam Kárpát-medencei történetének első négy évszázadán is.

Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.

Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.

A májustól ismét látogatható Máré-vár 1956-ban kapott gyászos szerepet. Igazán mégsem a szovjet páncélosok támadása miatt fontos és érdekes, hanem azért, mert olyan nagy számban kerültek elő faragott kövei, hogy azokból hitelesen bemutatható volna az erősség reneszánsz korszaka.

A májustól ismét látogatható Máré-vár 1956-ban kapott gyászos szerepet. Igazán mégsem a szovjet páncélosok támadása miatt fontos és érdekes, hanem azért, mert olyan nagy számban kerültek elő faragott kövei, hogy azokból hitelesen bemutatható volna az erősség reneszánsz korszaka.

Felújítani ugyan nem sikerült, de legalább az életveszélyt elhárították – a korábban kalákaként ismert családiház-építést megszégyenítő együttműködéssel. Csináld magad a műemléked?

Két, Visegrád történelméről szóló könyv bemutatójára és a Mátyás király várai című kiállítás megnyitására is sor kerül szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Ma még a látogatók be sem mehetnek be arra a területre a visegrádi fellegvárban, ahol a késő középkorban a Szent Koronát őrizték.