Kedves Olivér, Piusz, és minden érintett!
Az elvi kérdés felvetésével tökéletesen egyetértek, de az általad felhozott példa nem igényel döntést, annyira magától értődő. Piuszhoz hasonlóan én is meggyőződéssel állítom, hogy " két darab 5-ös és mellette a két darab négyes többet ér, mint önmagában a két darab 5-ös". A konkrét példát általánosíthatjuk az összes olyan esetre, amikor a két képre leadott szavazatok között egyezés van az ötösök számában, viszont az egyik képre többen szavaztak, és a többlet szavazat(ok) történetesen négyes(ek). Elvi alapon szögezem le, hogy ezekben az esetekben objektív okokból kell a több szavazatot kapott képeket súlyozással megtámogatni. Egyszerűen azért, mert többen szavaztak rájuk.
Egyébként számomra nem kérdés, hogy a képek "aktivitási mutatóját" kell prioritásként kezelni. (Csak zárójelben jegyzem meg, az iskolai átlagszámítás is tökéletes módszer lenne, ha a honlap szavazási gyakorlata nem lenne hektikus és rendszertelen).
Szerintem két okból kell egy fotó "aktivitási mutatóját" prioritásként kezelni. Mindenekelőtt művészetfilozófiai megfontolásból - ugyanis egy képnek eleve ez a társadalmi funkciója. Magától értődik, hogy egy kép a művészeti-kulturális értelemben vett "társadalmi szerepét" annál hatékonyabban tölti be, minél többen szavaznak rá abban a célcsoportban, amely számára készül. Megfontolásra javaslom a fenti tétel fordítottját is: ha egy képre jóval kevesebben szavaznak, mint egy másikra, ugyanis az is értékítélet - ráadásul nem is a legpozitívabb - ha valaki nem szavaz egy képre. Sokféle oka lehet, hogy valaki nem szavaz például egy olyan képre, amely később a hónap képeként köszön vissza, netán egy másik pályázaton nyer valamilyen díjat, a magam részéről ezeket az eseteket - melyek egyébként meglehetősen számosak - jóindulatúan a figyelmetlenség számlájára szoktam írni.
A fenti okokból következik, hogy egy fotó "aktivitási mutatóját "számszaki és módszertani szempontból is érdemes prioritásként kezelni. Ez a szám ugyanis az egész értékelési mechanizmus egyetlen valóban objektív mércével mérhető összetevője – különösen, ha a dolog természetéből következően mindig szubjektív jellegű "érdemjegyekhez" viszonyítjuk, hiszen egy kép "aktivitási mutatója" objektíven mérhető visszajelzést ad arról, hogy milyen hatékonysággal vesz részt a társadalmi-kulturális kommunikációban).
A fenti két tételből következik a harmadik érvem: mivel az osztályzás mindig szubjektív jellegű, az "aktivitási mutató" pedig objektív mérőszám, ezért ha az utóbbit kezeljük prioritásként, akkor valamelyest ellensúlyozhatjuk az érdemjegyek osztogatásának szubjektivitását.
Ahogy korábban is utaltam rá, van az ötösöknek és a négyeseknek olyan kombinációs típusa, amelyeknek a sorrendjét semmilyen algoritmus nem képes minőségi alapon eldönteni - ezekben az esetekben valóban nekünk kell elvi alapon és előzetesen megegyezni. Azokról az esetekről van szó, amelyeknek a prototípusa alább látható. Jellemzőjük, hogy kevesebb szavazattal, de eggyel több ötössel rendelkező kép áll szemben egy olyannal, amelynek eggyel kevesebb ötöse van, viszont többen szavaztak rá. Ebben a viszonylatban tényleg nehéz dönteni.
5+5+5 = 15 15+15+15 = 45 45 x 1,3 = 58,5 pont
5+5+4+4 = 18 15+15+4+4= 38 38 x 1,4 = 53,2 pont
A fentiek alapján talán mondanom sem kell, még az általam javasolt kétszeresen súlyozott módszer sem ad ezekben az esetekben olyan eredményt, amely szerintem is reális lenne, és összhangban állna a szavazatszámok prioritásként való kezelésével. Bevallom, itt megállt a tudományom. Ezekben az esetekben tényleg jól jön majd "A hónap képének jelölöm" opció, mert remélhetőleg a plusz pontok döntenek majd helyettünk.
Van viszont még egy titkos fegyver, amelyben reménykedem. Nem véletlenül emlegetem ugyanis az érdemjegyek osztogatásának szubjektivitását. A fenti példa ebből a szempontból is jellegzetes. (Ha valaki szeretne még ennél is cifrább kombinációkkal találkozni, csak nézze végig azoknak a hónapoknak az eredménylistáját, amelyekben már osztályoztunk). Nyilvánvaló ellentmondás van ugyanis a két képre adott osztályzatok és szavazatok száma között. Ami az esetek többségében nem azzal magyarázható, hogy a színjeles kép jobb fotó, mint a másik, amelyik két négyest is kapott, hanem azzal, hogy a szavazók nem egyforma mércével mérnek, egyesek gyakran és tendenciózusan legalább egy jeggyel rosszabb jegyet adnak ugyanarra a képre, mint mások. Hangsúlyozom, ebben semmi rosszindulatot nem lehet feltételezni, pláne felfedezni. Mint említettem, véleményem szerint ennek alapvetően az az oka, hogy néhányan - olykor én is - azért adunk egy képre négyest, mert az ötöst a hónap fotójának tartogatjuk. Ezért is tekintek nagy várakozással "A hónap fotójának jelölöm" opció bevezetése elé. Az optimizmusomat azzal is alá tudom támasztani, hogy ha visszamenőleg bárki elolvassa a kiemelkedően sok szavazatot kapott fotóknak az ötösök mellett kapott gyengébb osztályzataihoz tartozó szöveges véleményeket, meglepődve tapasztalhatja, hogy a semmilyen fotográfiai kifogást nem tartalmazó, kimondottan dicsérő vélemények gazdái milyen gyakran adnak négyest, olykor hármast olyan fotókra, amelyeket írásban méltattak.
Félreértés ne essék, amikor az érdemjegyek szubjektív osztogatásáról beszélek, nem az ízlések és pofonok különbségét akarom kétségbe vonni, pláne a véleményalkotás szabadságát a legkisebb mértékben is korlátozni, elvégre ízlésekről valóban nem érdemes vitatkozni. Ám a véleményalkotás tárgyilagossága és a következetes osztályzás nem tartozik az ízlés kategóriájába, ezért ezek nagyon is képezhetik vita tárgyát. Ez éppen olyan elvi megállapodást igénylő kérdés, mint az, hogy az ötösöknek és négyeseknek melyik kombinációja ér többet.
A magam részéről a tárgyilagos és méltányos osztályzás érdekében fontosnak tartanám, hogy ízléstől és esztétikai preferenciáktól függetlenül ugyanazon elvi feltételek alapján osztályozzon mindenki. Nem gondolok semmi különleges követelményre, csak az iskolában szokásos öt osztályzatnak megfelelő korrekt és tárgyilagos értékelési kategóriákban való megegyezésre. Az alábbi tervezetet vitaalapnak szánom. Egy megegyezésen alapuló végleges változatot érdemes lenne az új értékelési rendszerrel együtt bevezetni.
A hónap fotójának jelölöm" (a jelesnél is jobb, a hónap képe címre méltó emblematikus fotó)
5-ös (jeles) Fotográfiai szempontból a maga nemében hibátlanul megoldott fotó, amelyet csak azért nem jelölök "A hónap fotójának", mert egy másikat emblematikusabbnak tartok. A "korrekt épületfotók" és az úgynevezett szép képeslapok/albumba való fotók jellemzően ebbe az osztályba tartoznak, amelyekbe tényleg csak rosszindulattal lehet belekötni, de nem olyan elementáris hatásúak, mint "A hónap fotója". Ezeket a képeket - az adott fotópályázat átlagos színvonalától függően - nem feltétlenül selejtezik ki az első körben, de a második fordulóba már nem szoktak bekerülni.
4-es (jó) Fotográfiailag lényegében jól megoldott fotó, de kompozíciós szempontból nem tökéletes, apróbb módosításokkal viszont ténylegesen azzá lehetne tenni. Ehhez az opcióhoz nagyon jó lenne egy olyan lehetőség, ahol a javított változatot is fel lehetne tölteni.
3-as (közepes) - Ahogy a nevében is benne van, ez egy közepes, átlagos tucat fotó, amelyben eleve nincs semmi különös, vagy egy négyesre értékelt fotóhoz képest jelentősebb módosításokkal lehetne csak érdekesebbé vagy jobbá tenni. Egy fotópályázaton az ilyen képeket szemrebbenés nélkül kiselejtezik.
2-es - Az elégséges minősítésnek már az iskolában sem lehetne létjogosultsága, mert ugyan mihez lehet még éppen "elégséges" az a tudás vagy az a "minőség", pontosabban az elégségnek és a minőségnek hiánya, pláne egy fotópályázaton, ami elvileg a minőségi képek versenye kellene, hogy legyen.
1-es "Fotópályázatra nem való, elrontott kép" - valahogy így fogalmazott az eredeti pályázati kiírás. Valójában egy fotópályázaton a hármastól lefelé nincs is értelme az osztályzásnak, mert az érdektelen tucat fotó és az elégtelen között teljesen felesleges a "minőségi" nüánszokon lovagolni/csemegézni. Legfeljebb állatorvosi lóként lehetnek hasznosak: így nem érdemes fotózni.
[
előzmény
:
(2696)
klo , 2015-07-30 10:35:25]
|
