Megújulásunk támogatója:  

Székesegyház

titulus:
Nagyboldogasszony
azonosító:
2215
törzsszám:
579
szélesség (lat):
N 46° 31,790'
hosszúság (lon):
E 18° 58,376'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
eredeti altípus:
r.k. székesegyház
jelenlegi kategória:
Szakrális építmény
jelenlegi főtípus:
templom
jelenlegi típus:
r.k. templom
jelenlegi altípus:
r.k. székesegyház
megye:
Bács-Kiskun
helység:
helyrajzi szám:
1019/1
település KSH kódja:
6442
földhivatal:
Kalocsa Körzeti Földhivatal
állapot:
rövid leírás:
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom. A hajó két oldalán kápolnasorral, Ny-i homlokzatán két toronnyal, a szentély két hosszoldalán emeletes sekrestyékkel, a szentélyzáródáshoz csatlakozó kápolnakoszorúval. A hajó fölött nyeregtető, a hajó végén kontyolva, huszártoronnyal. A szentély fölött kúptető, a kápolnasorokat és a sekrestyéket manzárdtető fogja egy tömegbe. A kápolnakoszorú felett félnyeregtető, két szélén és a középső bejárati előcsarnoka fölött kupolával lezárva. A homlokzatokat pilaszterek, lizénák és változatos formájú nyílások tagolják. A Ny-i homlokzat főkapuja fölött oszloppárok tartotta, kőfonatos mellvédű erkély. A főpárkány íves timpanonjában Mária magyar szentekkel dombormű, 1912. A homlokzat három szakaszában gróf Csáky Imre, gróf Patachich Gábor, gróf Klobusitzky Ferenc kalocsai érsekek címerei, 1750 körül. A tornyok közötti, kőfonatos korlátú, pilléres attikán Szűz Mária, Szent Péter és Szent Pál szobrai, 1755 körül. Csehsüveg boltozatos hajó és a kápolnasor, Ny-i oldalon karzat, a sekrestyék fiókos dongaboltozatúak, a szentélykoszorú kupolával fedett. A szentély D-i falában Martinus Ravesu lapicida sírköve, 12. század. A bejáratnál Tárnokházy István apát sírköve, 1433-ból. Boltozati stukkók: 1768-1770. Diadalív szobrai és domborművei: 1851-1866 (Andreas Halbig, Joseph Tandardini, Johann Meixner, Izsó Miklós). Festett üvegablakok: 1910 (Zsellér Imre). Berendezés: 18-19. század: kanonoki stallumok, padok: 1740; szószék: 1752; főoltár: 1857 (Karl Rösner), és oltárképek: 1857 (Leopold Kupelwieser) - új főoltár: 1911-1912 (építész: Petrovácz Gyula, tabernákulum: Andréka József szobrász). Oltárképek: 18. század vége (Joseph Erlinger), 1790 körül: (Huber Maurer); 1835, 1838 (Pesky József); 1865 (Johann Kessler). Káptalani sekrestye berendezése: 1738-1740. A szentély alatt síkmennyezetes kripta. Az I. kalocsai székesegyház a mai épület helyén, de annak tengelyétől ÉK-i irányban eltérő tengellyel épült a 12. század közepén. A 13. század elején épült fel a II. székesegyház: három hajós, keresztházas bazilika, körüljárós, kápolnakoszorús szentéllyel. 1602-ben tetőzete leégett, s emiatt pusztulásnak indult. 1710-ben a romos épületet tetővel látták el és újra használni kezdték. 1728-ban gróf Csáky Imre érsek terveket készíttetett az újjáépítéshez (építész: Mayerhoffer András? - Anton Erhard Martinelli?). Az új székesegyház alapkövét 1735-ben rakták le, szentélyét 1738-ban szentelték fel. A hajó és a két torony 1751-1754 között készült el, a Ny-i homlokzatot és a baldachinos főoltárt 1757-ben, a belső díszítést 1768-1770 között fejezték be. 1774-ben készültek el a toronysisakok. 1857-ben új főoltárt állítottak fel. 1907-1910 között, Foerk Ernő kutatásait követően a szentély köré kápolnakoszorút építettek, és az oldalkápolna-sorra is új tetőzet és a hajóra huszártorony került (építész: Foerk Ernő, kivitelező: Petrovácz Gyula).
külső leírás:
A város Fő terét (ma Szentháromság tér) egyik oldalról (keletről) lezáró, szabadonálló, téglalap alaprajzú barokk templomépület, a téglalapból kiugró, a sokszög öt oldalával zárodó szentéllyel és két nyugati toronnyal. Szentélye körül a 20. század elején épített kápolnakoszorúval, mely összeköti a két sekrestyét és lejárást biztosít a kriptába.
Tető: nyeregtető, rézzel fedve, a szentély felett e században épült huszártorony.
"Nyugati homlokzatát magas lábazat felett emelkedő óriás pilaszterek tagolják 3 tengelyesre. A lábazati részen van a két oldalsó toronybejárat, a pillaszterek közötti homlokzatfelületeken füles keretezésű és az ovális ablakokat egybefogó, gazdag körvonalú, kartusokkal, volutákkal és virágfüzérekkel díszített faragott kő ablakkeretek láthatók. A középső mező földszintjén nyílik az íves talapzaton álló, kettős ión oszlopokkal keretezett főkapu, felette barokk, fonatos mellvédű "zenészerkéllyel".
A főpárkány félköríves timpanonjában dombormű látható:
"Mária a magyar szentekkel" (1912). Az északi tornyot Csáky Imre, középen Patasich Gábor, a déli tornyot Klobusiczky Ferenc érsekek barokk kőcímere (1750 körül) díszíti. A tornyok között vízszintes, barokk fonatos kőmellvéddel lezárt oromfal van, kétoldalt Szent Péter és Szent Pál szobrai (1755 körül), középen egy Szűz Mária-szobor látható. A templom északi és déli homlokzatán, a főhajó falán az óriás pilaszterek motívuma folytatódik, a mellékkápolnák oldalfalát lapos falsávok tagolják, csupán a füles barokk ablakkeretek gazdagabb kialakításúak." (TKM 59. 12-13.)
állapot leírása:
Vizesedés a kincstár bejáratánál (1997).

Állapotjelentések

2015.03.23 16:48 Lacipap állapot: 5 - koordináta: N 46° 31,794' E 18° 58,365' - pont: 20

Megelőlegezem az épületnek a csillagos ötöst! Egyenlőre körbe van kerítve, mert dolgoznak rajta. Építési munkálatok folynak, aljazatjavítás lábazatfestés és minden olyan ami a gondos karbantartáshoz kell.
Megpróbáltam úgy körbejárni, hogy minden irányból képet tudjak készíteni. Tömege hatalmas, tagoltsága figyelemre méltó.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.