A kápolnával veszi kezdetét a gödöllői királyi kastély felújítása. Annak is első lépése az egykor az oltárokba helyezett ereklyék kiemelése és a munkálatok idejére biztos helyre szállítása lesz – már ha ott vannak a helyükön.

Bár csak csekély nyomait lehetett régészetileg azonosítani a középkori budai ágostonos kolostornak, lehetséges iskolai tanítóinak a nevei és egy kisebb botrány emléke is fennmaradt a forrásokban. Benda Judit, a Budapesti Történeti Múzeum régésze írt összefoglalót. 

A felmérés szerint a pálos rendhez kötődő középkori épített emlékek közül a leginkább veszélyeztetett a tálodi kolostor templomának romja, most azonban elkezdődtek a munkálatok, hogy megmentsék a kidőlés határárán álló nyugati falát.

Eddig meglehetősen kitaposatlan ösvényen indult el egy Facebook csoport, hogy egy egyetemes jelentőségű régészeti területet annak kutatásának története révén mutasson be. Aquincumnak bizony nem csak az antik múltja érdekes!

Közparkká nyilváníthatja és fejlesztheti a Főváros az Aquincumi Múzeumtól nyugatra, a Szentendrei út túloldalán lévő fás-bokros, beépítetlen mezőt, amely az ókori város feltáratlan, ám részben már ismert részét rejti. Láng Orsolya régész-főmuzeológus összefoglalója.

Hónapok óta folyik a kutatás a vasvári domonkos kolostorban, amelynek egyik célja a mai formájában alig több mint egy évszázados keleti szárny alatt középkori épületrészletek azonosítása.

A Kevermes határában talált, feltehetően késő rézkor – kora bronzkor határára keltezhető sztélé teljességgel unikális lelet a Kárpát-medencében. Az eddig lefolytatott vizsgálatok után az eredeti helyét, feltehetően egy kurgánt szeretnék azonosítani a kutatók – adta hírül az NRI Régészeti Hírügynöksége.

Bár a tákosi református templom a Felső-Tisza-vidék egyik legismertebb és leginkább látogatott műemléke, eddig még nem született olyan monográfia az épületről, amely kutatási adatok alapján mutatná be a történetét.

2022 legolvasottabb cikke a szepességi Csütörtökhely Szent László-templomának kutatásáról szóló Templom, ahol tényleg van földalatti alagút című riport lett. Ezzel a Magazin tizenhárom éves története során először került a dobogó legfelső fokára határon túli témájú cikk.

Csaknem hétszáz éve vágták ki azt a tölgyfát, amelyet a magyarvistai református templom tetőszerkezetének elkészítésére használtak. A dendrokronológiai vizsgálatokat a Rómer Flóris-terv keretében végezték el.

A Szepesség egyik legimpozánsabb egyházi építményének, a csütörtökhelyi Szent László-templomnak nem ez a legnagyobb ékessége, de attól még tény: kápolnáját alagút köti össze a későbbi minorita kolostorral. A kápolnát pedig ugyan a Szapolyaiakhoz köti hagyomány, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a Thurzó-család építtette.

Már évtizedek óta sejtették, hogy a radostyáni református templom őrzi egy középkori épület emlékét is. Ez mostanra bizonyossággá vált. Paszternák István régész - műemléki szakértő írása.

A jáki Szent György-templom kutatása ugyancsak felkeltette az olvasóink érdeklődését: a megtalált alapítói sírral, illetve a feltárt korábbi templommal a Műemlékem.hu Magazin 2021-es olvasottsági ranglistáján az első és a második helyet is megszerezte.

A Szlovák Nemzeti Múzeum 2023 őszén szeretné megnyitni Krasznahorka várának legalább egy részét a látogatók előtt. Ehhez arra van szükség, hogy jövő nyáron már meginduljon a kivitelezés a várban és a környezetében is.

Egy feltehetően 11-12. században épült, egyhajós templom maradványait azonosították a jáki Szent György-templom főhajójában. A kutatás újraírta az emblematikus műemlék történetének első fejezeteit.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a templom déli toronyaljában egy olyan, 13. századra datálható téglasírt sikerült föltárni, amelyről megkockáztatható a feltételezés, hogy Jáki Nagy Márton csontjait rejtette.

Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban.

Bár a zeleméri csonkatorony – ami egy gótikus templom tornyának nagy magasságban megmaradt torzója – ismert látványossága a Hajdúságnak, tudományos szempontból rendkívül hiányosak az ismereteink róla, illetve a középkori településről. Ez némiképp változhat az újabb kutatásoknak hála.

Nem kell vakon beleugrani a felújításba, állagmegóvásba, veszélyelhárításba. A Népi Építészeti Programban mostantól a szakmai előkészítésre is lehet támogatást igényelni. 

A 2019. október 30-án elhangzott Közkincs-kereső adást hallgatták meg legtöbben a portálunkon a perceken belül véget érő év folyamán. Három témája közül valamelyik – vagy akár mindhárom – ugyancsak felkelthette a figyelmet.

Huszonhét hónapig tart majd a felújítás az erdélyi várban, amely az államilag finanszírozott magyar műemlék-helyreállítás bölcsője is – 1868-tól építészek, kutatók több nemzedéke hagyta rajta a nyomát, olykor eredeti részeket, vagy az előző helyreállítást bontva, átépítve.

A szentély freskói az Anjou-kor egyik legértékesebb mesterművei a Kárpát-medencében, de a hajó is rejthet meglepetéseket. A templomon belüli régészeti feltárás pedig még mindig várat magára.

Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.