Megújulásunk támogatója:  

I. Ferenc József (ma: Babeş-Bolyai) Tudományegyetem főépülete

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,052'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,479'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Farkas (ma: Kogălniceanu) utca 1.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Hosszas előkészületek után, br. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter támogatásával 1872-ben alakult meg a kolozsvári egyetem, amely 1881-től az alapító levelet kiadó I. Ferenc József király nevét viselte. Ekkor még karai ideiglenes helyszíneken működtek, sürgető volt hát egy modern egyetemi komplexum felépítése. A ma álló, neoreneszánsz stílusú, nagy méretű főépület a Farkas utca elején került elhelyezésre, melynek érdekében a régi jezsuita kollégiumot le kellett bontani. Az Alpár Ignác hírneves budapesti építész tervei alapján készülő, vakolatlan klinkertégla-homlokzatos háznak először 1893-95. között a keleti, majd 1897-ben a nyugati szárnyát építették fel. Az összekötő főépület 1902-re készült el, létrehozva a kolozsvári belváros akkori legnagyobb épületét. Timpanonos homlokzatán ott, ahol most az \"Universitatea Babeş-Bolyai\" felirat olvasható, eredetileg Mayer Ede allegorikus szoborcsoportja állt, középen az alapító levelet átnyújtó Ferenc Józseffel. (A szobrokat 1920-ban leszerelték és egyes részeit az egyetem Botanikus Kertjébe vitték.) Az emeleti nagy előadó óriás méretű ablakai fölötti, ma is látható allegórikus szobrok - balról jobbra - a természettudományt, a bölcsészetet és a mennyiségtant-jogot szimbolizálják.

Az új egyetemi épület felavatására a Mátyás-szoborral egy időben került sor. Tanári karába az I. világháború előtt az erdélyi magyar és román tudós társadalom legkiemelkedőbb tagjai szerepeltek. 1919-ben az impériumváltáskor a magyar oktatók döntő többségét elküldték, az egyetemet pedig Ferdinánd román királyról nevezték el. (Sok oktató a Szegedre menekült egyetemen folytatta munkáját 1920-tól.) Észak-Erdély 1940-es visszatértekor újjáalakul a magyar egyetem, a II. világháború után 1945-től pedig Bolyai Egyetemként folytatták a magyar oktatást - \"társbérletben\" a román Babeş Egyetemmel. A magyarellenes nacionál-kommunista diktatúra aztán az 1950-es években először \"egyesítette\" a két egyetemet, majd a magyar nyelvű oktatást az 1980-as évekre fokozatosan fel is számolta. Az 1989-es fordulat után újjá alakulhatott néhány magyar kar, a \"multikulturális\" intézmény neve pedig ismét Babeş-Bolyai lett, de a magyar nyelvű, állami felsőoktatás helyzetét sokan még mindig elégtelennek érzik Kolozsváron. Az utóbbi években pl. parázs vita zajlott az egyetemen a magyar nyelvű feliratok kapcsán.

A leírás Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz (Korunk, Kolozsvár, 1992.) alapján készült.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-08-13 13:44:31
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.