Megújulásunk támogatója:  

Torockai vár

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 25,483'
Hosszúság (lon):
E 23° 32,650'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
AB-II-m-A-00208
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Torockószentgyörgy, Vároldal
Egyéb adat:
Méreteivel, még álló falaival ma is impozáns látványt nyújt Torockószentgyörgy vára. Fehér megyében, Nagyenyedtől 19 km-re fekvő település határában álló vár az Ákos nemzetség egyik ágának a Torockai család székhelyévé vált a tatárjárás után. Ezen család nevéhez fűződik a környék benépesítése.
Rövid leírás:
A vár első említése 1285-ből maradt fenn. Kiépítése a 14. században indulhatott meg, a tatárjárás után IV. Béla által támogatott várépítési hullám során. Legkorábbi része, a lakótorony a 13-14. században épült lakótornyok klasszikus típusát képviseli. Terméskőből épült négyszögletes, földszintből és három emeletből állt, amit deszkafödémek választottak el egymástól. Eredeti bejárata az első emeleten déli oldalán volt. A vár legkorábbi részeinek építését még a Torockai család első ismert tagja, id. Ehellős kezdte meg, a környék lakosainak bevonásával. A vár nemcsak a tulajdonos család, hanem a környékbeliek számára is védelmet nyújtott.
A torony délnyugati sarkából kiinduló várfal egy kis udvart, az ún. alsó várat határolta le.
A felső vár legrégebbi része a sziklacsúcson elhelyezkedő, 19. század második felében leomló torony volt. Ettől délre helyezkedett el a palotaszárny, amelyet a 15. században építettek a toronyhoz. A toronyhoz nyugatról is hozzáépítettek egy helyiséget, amellyel egy \"L\" alakú palota jött létre, amelyhez egy kis udvar is csatlakozott. A Torockai család erre az időre már jelentős mértékben kiépítette a várat, amelyet azonban a Mátyás király elleni lázadás miatt elvesztettek és csak a 16. század második felére szereztek vissza.
A várat még 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején is használták menedékként, végül azonban a császári csapatok a stratégiai pontjait lerombolták, így védhetetlenné tették.

Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-02-15 17:08:00
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.