Unitárius templom
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 29,929'
Hosszúság (lon):
E 23° 42,595'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CJ-II-m-B-07736
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Kövend, 66 szám.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A falu 1291-ben Kuen néven jelentkezik a forrásokban, 1291-ben Kuend, 1587-ben Kövend formában fordul elő. Oklevelek nem beszélnek középkori templomról, de 1408-ból plébánosa ismeretes.
A templom csúcsíves építése középkori eredetét tanúsítja. A templomhajó torony felőli része, a torony alatti kapu csúcsíves kerete középkori, ahogyan Orbán Balázs leírja: „a toronycsarnokból templomba nyíló főkapuzat egyike a csúcsíves építkezés szebb alkotásainak… Maga az ajtónyilat átszelt lóhereívvel, míg a béllet csúcsívvel záródik a kettő közötti ívmezőn dombormű díszlet... létezésére az öregebbek még emlékeznek. Hasonló mellékkapu is volt a hajó déli oldalán, de ennek csak befalazott fele része látszik. A hajónak ettől keletre eső részét és a szentélyt újjáépítették.” A torony felső része is újabb, felirata szerint 1701-ből való: „sumptibus Ecclesiae Unitariae Kövendiensis erigabatur…”. Kelyhét 1628-ban Gyulai Márton ajándékozta. A megmaradt stíluselemek alapján építésének idejét a XIII–XIV. század fordulójára teszik, legkésőbb a XV. század elejére. A templomot kettős várfal vette körül: nyolcszögben a belső és egy külső kör idomú, melynek csak alapfalai maradtak meg. A falak megszenvedték a tatárok ostromát és Ali basa 1661. évi hadjáratának pusztításait, amikor felégették a bevett templomerődöt. 1703-ban labancok égették fel.
Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Entz Géza: Székely templomerődök. Budapest, 1944.
A templom csúcsíves építése középkori eredetét tanúsítja. A templomhajó torony felőli része, a torony alatti kapu csúcsíves kerete középkori, ahogyan Orbán Balázs leírja: „a toronycsarnokból templomba nyíló főkapuzat egyike a csúcsíves építkezés szebb alkotásainak… Maga az ajtónyilat átszelt lóhereívvel, míg a béllet csúcsívvel záródik a kettő közötti ívmezőn dombormű díszlet... létezésére az öregebbek még emlékeznek. Hasonló mellékkapu is volt a hajó déli oldalán, de ennek csak befalazott fele része látszik. A hajónak ettől keletre eső részét és a szentélyt újjáépítették.” A torony felső része is újabb, felirata szerint 1701-ből való: „sumptibus Ecclesiae Unitariae Kövendiensis erigabatur…”. Kelyhét 1628-ban Gyulai Márton ajándékozta. A megmaradt stíluselemek alapján építésének idejét a XIII–XIV. század fordulójára teszik, legkésőbb a XV. század elejére. A templomot kettős várfal vette körül: nyolcszögben a belső és egy külső kör idomú, melynek csak alapfalai maradtak meg. A falak megszenvedték a tatárok ostromát és Ali basa 1661. évi hadjáratának pusztításait, amikor felégették a bevett templomerődöt. 1703-ban labancok égették fel.
Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Entz Géza: Székely templomerődök. Budapest, 1944.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-31 00:39:26
Közeli objektumok
Nagyboldogasszony plébániatemplom (3.150 km)
Jósika-kastély (3.672 km)
Unitárius templom (3.903 km)
Ó-Tordavár (földvár) (4.316 km)
Református templom (5.257 km)
Kis- és Nagy-Balika-barlang (8.043 km)
Leányvár (Potaissa castrumának romjai) (9.291 km)
Sókamaraház (9.886 km)
Református templom (9.914 km)
Kisboldogasszony plébániatemplom (10.168 km)

