Régi városháza

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 51° 6,574'

Hosszúság (lon):

E 17° 1,935'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Rynek 1, 50-106

Egyéb adat:

Bár a lengyel-magyar kapcsolatok többnyire barátiak voltak a történelem folyamán, 1469-től elmérgesedett a viszony a két ország között (elsősorban a cseh trón utódlása miatt), sőt a lengyel király támogatókra talált az országon belül a Mátyás ellen lázadók személyében (Vitéz János, Janus Pannonius, stb.). A Kassa bevételére készülő lengyel fegyveres hadjáratot sikerült megakasztani, s Mátyás felszámolta a belső lázadást is. Ezt követően 1474-ben került sor a sziléziai hadjáratra, amelyen belül a „boroszlói táborozásnak” is nevezett hadművelet Mátyás legnagyobb hadi sikere lett, sőt egyetemes hadművészeti szempontból is kiemelkedő taktikai győzelem. Mátyás néhány ezer zsoldosával Boroszló városába húzódott, majd a környező térségben a lakosságot a városokba terelte, a falvakat pedig felégették. Szapolyai Istvánt és Kinizsi Pált Lengyelország más részeibe küldte taktikai hadműveletekre, míg a város ostromára felvonult mintegy 50 ezer fős lengyel és kisebb részben cseh sereg ellátását kisebb magyar egységek zavarták. Az ostromló sereg másfél hónap alatt demoralizálódott, végül ők kértek békét a Boroszlóban táborozó magyar királytól.

Rövid leírás:

Boroszló régi városházája 13. századi eredetű, alapvetően gótikus épület, sőt Európa egyik legjobban megőrzött gótikus épülete. Az első említése 1299-ből származik, akkor egy alápincézett csarnokról és egy toronyról van tudomásunk, amelyet consistoriumnak neveznek a források. Az épület legrégebbi részét 1328 és 1333 között második emelettel bővítették, amelyet már a városi tanács használt. Ezt követően a földszintet egy tárgyalóteremmel toldották meg. A legnagyobb átalakításra 1470 és 1480 között – vagyis Mátyás hadjárata idején – került sor: az épületet jelentősen bővítették, csaknem a duplájára, és új, késő gótikus homlokzatot kapott. A Nagyterem kifestése 1510-ből származik. Ezt követően a városháza épületén nagyobb átalakítás már nem történt, a később beavatkozások tulajdonképpen csak konzerválták a késő középkori állapotot. A mellette álló Új városházát 1860 és 1863 között építették fel.

Mátyás boroszlói tartózkodásának emlékét a Régi városháza épületében az egyik oldalterem domborműve és a lovagteremben látható egyik címerpajzs őrzi.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-06-18 12:00:53