Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Nagygérce vára Nagygérce vára, Nagygérce
Az Avas-hegység nyugati lábánál elterülő Nagygérce (Gherţa Mare) falu határában állt hajdan Gérce vára. Ez a vidék az Árpádok korában Terebeshez tartozott, amelyet 1250-től Ákos nb. Ernye birtokolt. A várat valamelyik utóda építhette. Ákos nb. István fiaitól 1315-ben I. Károly kobozta el az erőssége...
Szent Márton templom Szent Márton templom, Németlövő
A magyar honfoglalás után határvédő íjászokat telepítettek a területre, ők alapíthatták a települést, és a név -'Lövő'- is innen ered. Első írásos említése 1221-ből való. 1274-ben a Kőszegiek és IV. László közötti viszályban megsemmisült a település, de 1289-ben már biztosan állt újra. Az 1529-ben é...
Volt ferences kolostor Volt ferences kolostor, Szászváros
Az Árpád-kori eredetű városról az első írott adatok a 13. századból maradtak fenn. Korábbi, feltehetőleg magyar lakossága helyére a 12. század második felében jelenős szász telepescsoport érkezett. Az erdélyi szászok kiváltságait rögzítő Andreanum e települések közé sorolta a várost is. Az itt tevék...
Eszéki erőd Eszéki erőd, Eszék
Eszéket a középkorban is már igen korán oppidumként említik. Az eszéki várkastélyt a 15. században említik meg (1472-ben, de lehet hogy már 1460-ban is). A 14. századtól, sőt az egész 15. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. Miután ők kihaltak, a birtokot a Rozgonyiak k...
Evangélikus (egykor Szent Miklós) templom Evangélikus (egykor Szent Miklós) templom, Beszterce
A korábbi, a 14. században épülhetett háromhajós, bazilikális elrendezésű templom építése - két nyugati tornyának felépítésével - 1430 körül fejeződött be. A jelenleg látható - az eredetit jelentős mértékben átértelmező, a két korábbi tornyot is nélkülöző – templom építése a 15. század végétől...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink