Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Honvéd síremlék Honvéd síremlék, Hegybánya
Az 1848. őszén kitört magyar szabadságharc a kezdeti sikereket követően, a kibontakozó osztrák támadás miatt veszélyes helyzetbe került. A honvéd főseregnek számító, Komárom körzetében állomásozó ún. Fel-dunai hadtest a fővezérségtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon a Tiszántúlra. Ezt a parancsn...
Szent Anna római katolikus plébániatemplom Szent Anna római katolikus plébániatemplom, Bácskertes
Kupuszina-Bácskertes török hódoltságot követő újratelepítése (1751) után a bajai és a zombori ferences atyák látták el az itt élő római katolikus hívek lelki gondozását. Az önálló kupuszinai-bácskertesi egyházközösséget báró Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek alapította 1754-ben. Ettől az évtől kezdv...
Szent Miklós-templom Szent Miklós-templom, Nóna
Feltehetően a 11-12. század fordulóján épült három karéjú, román stílusú templom. Hossza és szélessége sem éri el a hat métert, keletelt, bejárata a nyugati oldalon nyílik. Sajátos sziluettjét annak köszönheti, hogy a török veszély idején megerődítették, a tetejére bástyát építettek és őrtoronyként...
Református templom Református templom, Dálnok
A meglehetősen nagy kiterjedésű falu központjában, enyhe magaslaton áll a keletelt, középkori, Szent Katalin titulusú templom. Az első templomról nem maradt fenn írásos adat, de ezt a templomot alakították át az 1520-as években, amikor az Erdélyben ritka sokszögzáródású, boltozott hajó is megépült....
Alexandriai Szent Katalin ferences kolostor Alexandriai Szent Katalin ferences kolostor, Dejte
A Kis-Kárpátok kiemelkedő épített örökséggel rendelkező terület, melynek érdekes színfoltja a Dejte közigazgatási területére eső, de messze, az erdőségben rejtőző, egykori ferences kolostor. Az épület előzményeként azt a 15. század első harmadában, kőből épült kápolnát tartják számon, amely a Kis...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink