Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Jakabfalva
A település első temploma feltehetően még a szászok itteni letelepedésekor, valamikor a 12. században épült fel. Ebből a korai épületből a templom szentélyének déli falában talált szentségtartó és kőküszöb, valamint a szentélynégyszög boltozatának részei maradtak fenn. 1309-ben papját, Miklóst a szá...
Pénzügyi Palota (városi múzeum) Pénzügyi Palota (városi múzeum), Nagybecskerek
Az egykori Pénzügyi Palota az Oszrák-Magyar Monarchia Pénzügyi Minisztériumának megbízásából készült 1893-ban Kiss István budapesti építészmérnök tervrajza alapján. Az épület a historizmus jegyeit hordozza neoreneszánsz jellegével. Főhomlokzata a Szabadság tér (egykori Ferenc József tér) déli rész...
Református templom Református templom, Hegyközszáldobágy
A Nagyváradtól 5 kilométerre fekvő település első írásos említése a Váradi Regestrumban volt 1226-ban, Scaldubag néven, majd 1236-tól Zaldubag. A Száldobágy helynév a magyar nyelvemlékbeli száldob – hársfa – főnév származéka, tulajdonképpeni értelme hársfákkal benőtt hely. A Hegyköz- elő...
Városerődítés Városerődítés, Németújvár
A településen jelentős prehistorikus és római kori régészeti lelőhely van. Első említése 1157-ből való, II. Géza magyar király ekkor engedi meg a bencés kolostor felépítését. 1180-ban épül fel a vár, s a település ekkor kapja a novum castrum (új vár) nevet. A falu a vár körül fejlődött ki. A vár a t...
Keglevich-kastély Keglevich-kastély, Nagyugróc
Gróf Keglevich János (1786-1856) viselt ugyan a rangjával járó néhány közhivatalt - Bars megyei adminisztrátor, majd főispán volt, az országgyűlés munkájában is részt vett -, leginkább azonban a tudomány és a művészetek érdekelték. Foglalkozott a botanikával, a történelemmel, az 1850-ben létrehívott...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink