Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Tepő vára Tepő vára, Alsórákos
Alsórákos (Racoş) községtől 2 km-re K-re, a Rákosi-Tepő 820 méter magas csúcsán állt valaha Tepő vára. Segesvártól a Bogáti-hágó felé vezető 13-as főúton Kőhalom község után, balra leágazás vezet Alsórákos faluba. Egyes térképek szerint eljuthatunk ide Barót irányából, az Olt-szorosa felől is, ez...
Szent Ferenc-templom és kolostor Szent Ferenc-templom és kolostor, Zára
Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt templom és a hozzá csatlakozó kolostor a belváros északnyugati végén fekszik. Dalmácia egyik legrégebben épült gótikus temploma. 1280-ban szentelték fel. A főoltár mögött van az 1672-ben épített szentély. info: wikipedia
Református temető Református temető, Marosvásárhely
A történelmi belváros keleti peremén, a Somostető oldalában 1617-ben létesített temető Erdély egyik legrégebbi és legértékesebb sírkertje. A 17. század óta református tulajdonban lévő, ma hat hektárra kiterjedő, rendezett, óriási fák árnyékában húzódó temetőben több száz, történeti, művészettörténet...
Református templom Református templom, Szacsva
A falut történeti forrásokban először 1567-ben említették. A település észak-keleti felében, a fő utca fölé emelkedő dombon lévő temetőben áll a téglány alakú, egyterű református templom, keleti felén zömök toronnyal. A templom korai építéstörténetére vonatkozóan nem ismertek eddig levéltári adatok...
Szűz Mária plébániatemplom Szűz Mária plébániatemplom, Lőcseszentanna
A község egyike volt a Szepesség kiváltságolt szász településeinek. Az újkorra viszont népessége fokozatosan szlovákká lett. A település szélén áll az annak látványában jelentős elemként megjelenő Szűz Mária templom. Ez egy középkori eredetű épület. Gótikus stílusú kápolnaként épült. Mai formáját...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink