Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Vasútállomás Vasútállomás, Késmárk
Késmárk, az egykori nagy hatalmú, gazdag és fontos szepesi szász város - és egyben az egész régió - gazdasági jelentősége az ország központi részéhez képest az újkorban fokozatosan csökkent. A fő kereskedelmi utak, vasútvonalak éppúgy elkerülték Késmárkot meg az ország ezen részét, mint a jelentőseb...
Andrássy-kastély Andrássy-kastély, Dernő
Az Árpád-kori eredetű, Csermosnya-völgyi magyar falu az újkorban a krasznahorkai uradalom részeként az Andrássyak birtokában volt. A közeli vasércbányák termelésére alapozva Andrássy György modern vasgyárat alapított a faluban, amely kiváló minőségű termékeivel országos jelentőségre tett szert. (Itt...
Rákóczi-ház Rákóczi-ház, Munkács
Az épület a Rákóczi család városi rezidenciájaként épült a XVII. sz. közepén. I. Rákóczi György 1633-ban lett a munkácsi vár és uradalom birtokosa, így a kastély építése valószínűleg az ő nevéhez fűződik. A jelenlegi U alaprajzú, egyemeletes épület észak-nyugati szárny volt az eredeti Rákóczi-ház, a...
Városháza Városháza, Bártfa
Bártfa eredendően irtástelepülésként jött létre, de a tatárjárás után német telepesek által népesítették be újra. Jellegzetes, mérnöki munkával kijelölt cipszer telepes város, amely 1376-ban kapott szabad királyi városi rangot. Gazdagságát a távolsági kereskedelembe való bekapcsolódásán túl saját ké...
Szent Antal kápolna Szent Antal kápolna, Mosonbánfalva
A település első okleveles említése 1318-ból való (Vytezfelde). 1361-ben már Banfaluként szerepel, 1410-ben Apathlan néven említik - e névből ered a település mai német neve. A 17. századtól az Esterházyak birtoka. A ma zömmel római katolikus vallású település gazdag ún. "szakrális kisemlékekben"...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink