Sóbánya

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 59,010'

Hosszúság (lon):

E 20° 3,314'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Ulica Jana Mikołaja Daniłowicza 10, 32-020

Egyéb adat:

A Wieliczkai sóbánya ma egy hatalmas, 9 szintes föld alatti labirintus, amely a legmélyebb pontján 327 méter mélyre nyúlik le. A járatok hossza meghaladja a 245 kilométert, ám a látogatók ebből biztonsági okokból csupán körülbelül két százalékát járhatnak be. Bár sótömböket már nem fejtenek, a bánya ma is évente több mint 10 000 tonna sót állít elő. A mélybe beszivárgó édesvíz ugyanis feloldaná a tartóoszlopokat és falakat, ezért a felgyülemlő sós vizet (tiszta sós szirupot) folyamatosan a felszínre szivattyúzzák, ahol lepárlással tiszta étkezési és kozmetikai sót készítenek belőle. 1978 óta a Világörökség része.

Rövid leírás:

A területen már a neolitikumban is nyertek ki sót a felszíni sós források elpárologtatásával. A sóbányászat királyi jog volt, azonban a 11. század végétől részben elkerült a királytól, egészen Szemérmes Boleszláv uralkodásáig, aki ismét igyekezett magához vonni a bevételeket. A kősótelepek felfedezését a 13. századra teszik, a bányászat felfutása ekkor kezdődött. A 15. századtól kezdve a bánya már elit látogatókat is fogadott (például Kopernikuszt).

A bánya magyar vonatkozása egy legenda: eszerint miután a magyar Kinga királylányt eljegyezték későbbi férjével, Szemérmes Boleszlávval, akkor az apja, IV. Béla király megkérdezte tőle, mit szeretne nászajándékba vinni Lengyelországba. Kinga nem aranyat, ékszereket vagy drága ruhákat kért. Azt felelte, hogy sót szeretne, mert Lengyelországban abból nagy hiány volt. IV. Béla teljesítette lánya kérését, és neki ajándékozta a máramarosi (ma Ukrajna területe) sóbányák egyikét. Kinga ellátogatott a bányába, és mielőtt elindult volna új hazájába, levette az ujjáról az eljegyzési aranygyűrűjét, és behajította a legmélyebb bányatárnába, mintegy birtokba véve azt. Amikor Kinga megérkezett Lengyelországba, és Krakkó mellett, Wieliczka területén utazott keresztül, megparancsolta a kíséretének és a helyi munkásoknak, hogy kezdjenek el ásni egy kijelölt helyen. A munkások nem sokkal a felszín alatt egy hatalmas, tiszta kősótömbbe ütköztek. Amikor a tömböt kettéhasították, a belsejében megtalálták Kinga eljegyzési gyűrűjét, amelyet messze földön, a máramarosi bányában dobott el.

A történet ma is élő hagyomány, a wieliczkai sóbánya leglenyűgözőbb terme a 101 méter mélyen található monumentális föld alatti Szent Kinga kápolna. Itt minden – az oltár, a falakon lévő domborművek és még a hatalmas csillárok is – kristályos sóból készült.

A legenda Bochnia sóbányája kapcsán is ismert, ahol szintén jelen van Szent Kinga kultusza.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-06-17 13:09:33