Ország:

Csehország

Szélesség (lat):

N 50° 5,445'

Hosszúság (lon):

E 14° 24,000'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Prága 1, Hradzsin

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A prágai várban, a Hradzsinban álló Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház Csehország legfontosabb római katolikus temploma, a gótikus- és neogótikus építészet fontos egyetemes emléke, a cseh királyok temetkezőhelye. A jelenlegi formájában a 14. századtól épített templom teljes hossza 124 méter, a kereszthajó 60 méter széles, a legmagasabb, déli tornya 96,6 méterre emelkedik.

A jelenlegi székesegyház helyén már a 10. század első harmadában (925) kora román körtemplom épült. Ebben a templomban temették el Szent Vencel cseh államalapító fejedelmet és Szent Adalbert prágai püspököt is (aki a hagyomány szerint megkeresztelte a magyar Géza fejedelem fiát, Vajkot, a későbbi Szent István királyt). A korai körtemplomot 1060-tól háromhajós, kéttornyú bazilikává építették.

1344-ben a prágai püspökség érsekségi rangot kapott, ekkor kezdték el a jelenlegi tömegű bazilika építését János cseh király megbízásából. Az eredeti terveket Arrasi Mátyás franca építőmester készítette, majd I. Károly királytól Peter Parler kapott a tervezésre megbízást. Peter Parler a középkor nagy hatású építésze, a német gótikától eltérő közép-európai gótika vezéregyénisége, ő tervezte Prága másik legismertebb épített emlékét, a Károly hidat is. Végül (évszázadok alatt) egy háromhajós, szentélykörüljárós, kápolnafüzéres, kereszthajós épület született, amely a francia- és a német gótika elemeit vegyítette Parler saját ötleteivel.

Az építkezés azonban nem fejeződött be Parler életében, még a 15. század elején, a huszita háborúk kezdetekor sem volt készen az épület. II. Ulászló királyi oratóriumot építtetett a templomban. Az 1541-es tűzvész nagy károkat okozott ebben az épületben is. Még ebben az évszázadban reneszánsz orgonakarzat épült, s az eredeti tervek szerinti építkezés még a 18. század első évtizedeiben is folyt.

A 19. század közepén végül a Társaság a Székesegyház befejezésére elnevezésű szervezet látott hozzá az épület befejezéséhez és a korábban épültek helyreállításához, immár neogótikus stílusban. Az építkezést Josef Kranner, majd Josef Mocker vezette (ő tervezte a mai nyugati homlokzatot a két toronnyal), végül Kamil Hilbert fejezte be 1929-ben. A templomot ekkor ugyan felszentelték, ám a kisebb munkálatok befejezése még évekbe tellett.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-03-17 18:29:02