Folytatódik a régészeti kutatás Szigligeten, az Avasi templomrom környezetében. Számos kérdés vár még válaszra a Balaton-parti település múltjával kapcsolatban.

Lassan, de biztosan lesz az enyészeté az egykori losonci református temető. Ha a temető történelemkönyv, s sírok a múlt lapjai, akkor azoknak már több mint a felét kitépték.

Örömmel néztem tavaly a nemzetiszín szalaggal megjelölt sírköveket a pólai Császári és királyi haditengerészeti temetőben. A színek azonban már megfakultak, ezért visszatértünk és újakat kötöttünk. Néhány évre – bizonyos szempontból – ismét megállt az idő.

Többnyire veszteségekkel teliként, roppant borúsan éli meg történelmünket a népi emlékezet. Ám csak az hal meg végérvényesen akit, vagy amit elfelejtenek – s az emlékezet fenntartásáért nemzedékről nemzedékre tenni kell.

Váratlan eredménnyel zárult az eddig kutatatlan aszófői római villagazdaság központi lakóépületének részleges feltárása: a szelvényben az antik falmaradványok mellett középkori temetkezések sokaságára bukkantak a szakemberek.

Csákberény újabb avar temetőjének a feltárása idén ugyancsak tanulságos – ám részben várható – eredményeket hozott: a sírmellékletek még a korábban ismertnél is sokszínűbb népességről tanúskodnak a korszakból.

Egy tervezett kiállítás a római kori temetőkben feltárt emberi maradványok alapján bemutatná azt is, hogy pontosan miként néztek ki Aquincum hajdani lakói.

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki Kolozsváron Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetet, a Házsongárd temető magyar sírjainak a megmentésén munkálkodó Házsongárd Alapítvány létrehozóját.

A Kárpát-medence egy részében az 5-6. században élő gepidákat keleti-germán népként tartja számon a történetírás. Ez a dogma kissé más színezetben látszik a jelenleg a kecskeméti múzeumban látható Átkelők a túlvilágra című kiállításnak hála.

Néhány héten belül befejeződik a teljes felületű régészeti feltárás a Bécsi út 68 - 84. számú telken, ahol az aquincumi katonaváros hosszan elnyúló temetőjének több mint ötezer négyzetméterét kutatták meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 

Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet.

Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.

Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is.

A gedipa nép több évtizedes távlatban is egyik legizgalmasabb Kárpát-medencei régészeti emlékanyagát tártak fel a szakemberek Tiszaug határában. A tárgyakat rendkívül jó állapotban őrizte meg az agyagos talaj.