Folytatódik a régészeti kutatás Szigligeten, az Avasi templomrom környezetében. Számos kérdés vár még válaszra a Balaton-parti település múltjával kapcsolatban.

Egy beruházást megelőző régészeti kutatás eredményeként kerültek elő a kutak, illetve a bőséges leletanyag, amelyek egy háromszáz éven át biztosan fennállt – a mai Zalaszentgrót alatt fekvő – római városhoz tartoznak. 

A fénykorában akár hatvanezer lakója is lehetett Salonának, amelyet – dacára az ugyancsak méretes rommezejének és az épületmaradványok sokaságának – Split turisztikai árnyékában a tengerpartra utazók többsége nem ismer. 

Váratlan eredménnyel zárult az eddig kutatatlan aszófői római villagazdaság központi lakóépületének részleges feltárása: a szelvényben az antik falmaradványok mellett középkori temetkezések sokaságára bukkantak a szakemberek.

Az óbudai római kori régészeti emlékek bemutatásának és hasznosításának jó példáit gyűjtötte csokorba Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeumának régésze.

A magyar Salamon király lehetséges temetkezését bemutató cikkünk lett a legolvasottabb 2023-ban a Műemlékem.hu Magazin anyagai közül. 2022 után tehát ismét határon túli téma volt a legnépszerűbb.

Bár a területet már kivonták a művelés alól, ma is találhatók a szántóföldön épületmaradványok és egyéb tárgyi leletek, amelyek egykor a Nagyharsány határában álló római faluhoz, majd luxusvillához tartoztak. Az épületegyüttes különlegessége, hogy az 1600 évvel ezelőtti tulajdonosát név szerint ismerjük - írja az NRI Régészeti Hírügynöksége.

„A világot nem kell megváltani, bár kis szerencsével azt is lehet". Ezt a tanácsot adta utolsóként Póczy Klára tizenöt évvel ezelőtt, a halála előtt egy készülő cikkéhez Láng Orsolyának, aki most összefoglalja a nők szerepét a főváros római kori régészeti emlékeinek kutatásában.

A kapu maradványai kifejezetten épségben kerültek elő a Festetics-majorság felőli oldalon. Az azonban korántsem biztos, hogy egyhamar láthatjuk a hatalmas római erőd bejáratát és falait, illetve azok rekonstrukcióját a helyszínen, sőt a régészeti lelőhely is veszélybe került.

Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.

Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át piactérként szolgált. A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről Magazinunknak összefoglalót.

Kiváló állapotban megmaradt ókori pincét tártak fel a régészek Komáromban, az egykori katonaváros területén. Római falfestmény részletei is előkerültek, amely egy egykor mellette álló épület pusztulásakor, a ledőlt fallal került be a pincébe.

Adakozással szeretnék összegyűjteni a szakemberek a Nagyvázsony határában azonosított római sírépítmény immár teljes feltárásának költségét. Tavaly a sírkamra valószínűleg ezerötszáz éve elzárt bejáratában fejezték be ideglenesen a kutatást.

Római kori parcellázás nyomait találták meg – több más korszak emlékei mellett – a kutatók a fenékpusztai erőd határában. Halmai Margó riportja.

Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen.