Határeset-programunk támogatója:  Nemzeti Kulturális Alap

 

 

 

Határeset-ajánló

Nagyboldogasszony plébániatemplom Nagyboldogasszony plébániatemplom, Ipolyszalka
Ipolyszalka Árpád-kori magyar falu, melyről az első írott adatok a 13. századból maradtak fenn. Ekkor már állhatott román stílusban épült temploma, melynek maradványai a 19. században a mai temetőben álló kereszt közelében mépg megtalálhatóak voltak. E templom patrónusa Szent Péter és Pál voltak....
Firtos vára Firtos vára, Firtosváralja
Szováta városától 20 km-re D-re, Firtosváralja (Firtuşu) É-i határában, a Firtos-fennsík északi tetőrészén 1042 m magasan állt valaha Firtos vára. A környék a bronzkor óta lakott, a várról sajnos nem maradtak fenn történeti adatok. Az Árpád-korban épülhetett a 11-12. század fordulója körül, az erdél...
Knin vára Knin vára, Knin
Knin vára az egyik legnagyobb kiterjedésű vár Dalmáciában. Az újkőkori, majd vaskori megtelepedéseket követően a 9. századtól a keresztény horvát állam egyik legfontosabb hatalmi központja lett, majd Dmitar Zvonimir uralkodása idején, 1074 és 1088 között királyi székhellyé lett. A Magyar Királyság r...
Szent Rozália templom Szent Rozália templom, Komárom
Az épület története - mint szinte mindegyik másiké is ebben az egykor kiemelkedő katonai jelentőségű városban - összefügg az egykori komáromi erődrendszerrel. A településen - és egész Magyarországon - tomboló pestis járvány csillapodása idején, 1710-11-ben a komáromiak fogadalmi templomot emeltek...
Teleki-kastély Teleki-kastély, Dolha
A Borzsava völgyében fekvő település eredeti neve Hosszúmező volt. A helység XIV. századi település. A Dolhay család birtoka volt, 1411-ben vámszedőhelyként említik. A középkorban Bereg- megyéhez tartozott, de 1454-ben királyi rendeletre Máramaros- megyéhez csatolták. A XVII. században a Teleki gr...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink