Szent Flórián-kapu és a városerődítés elemei
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 50° 3,883'
Hosszúság (lon):
E 19° 56,467'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Pijarska 8.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Szent Flórián-kapu Krakkó középkori városerődítésének emblematikus eleme. Már a középkorban is kiemelt fontosságú volt, gyakorlatilag a város „főbejáratát” jelentette – nem véletlen, hogy a 15. század végén ezt erősítették meg külső védelmi elemmel, a barbakánnal. Jelen formájában a kapu – amely tulajdonképpen egy torony – 33 és fél méter magas, a belső homlokzatán Szent Flórián szobra áll. A kapuval együtt fennmaradt három bástya is – a Szabók, az Asztalosok- és az Ácsok tornya, valamint az őket összekötő városfal is.
A megmenekülésüket Feliks Radwański professzornak, építész-restaurátornak köszönhetik, aki 1817-ben meggyőzte a középkori erődítéseket lelkesen elbonttató városatyákat arról, hogy a város északi részén a barbakán, a kapu, a bástyák és a városfal megsemmisítése olyan légmozgásokat nyitna meg a belváros felé, ami veszélyeztetné az ott élők egészségét. Az egészségügyi kockázatokat nem akarta vállalni a városi tanács, így ez a szakasz megmaradhatott érintetlenül. Radwański tevékenysége azért is jelentős, mert tulajdonképpen még a hivatalos műemlékvédelem megszületése előtt felismerte a múlt épített emlékei megőrzésének fontosságát.
Ezen a szakaszon kívül az óváros keleti oldalán az egykori Hentesek kapuja egy része is fennmaradt a dominikánus női kolostor falába foglalva. Korunkban az egykori bástyákat emlékkövek jelölik szerte a belváros körül, a vizesárok helyére telepített park pedig Krakkó roppant hangulatos pihenő-, sétáló övezetévé vált.
A megmenekülésüket Feliks Radwański professzornak, építész-restaurátornak köszönhetik, aki 1817-ben meggyőzte a középkori erődítéseket lelkesen elbonttató városatyákat arról, hogy a város északi részén a barbakán, a kapu, a bástyák és a városfal megsemmisítése olyan légmozgásokat nyitna meg a belváros felé, ami veszélyeztetné az ott élők egészségét. Az egészségügyi kockázatokat nem akarta vállalni a városi tanács, így ez a szakasz megmaradhatott érintetlenül. Radwański tevékenysége azért is jelentős, mert tulajdonképpen még a hivatalos műemlékvédelem megszületése előtt felismerte a múlt épített emlékei megőrzésének fontosságát.
Ezen a szakaszon kívül az óváros keleti oldalán az egykori Hentesek kapuja egy része is fennmaradt a dominikánus női kolostor falába foglalva. Korunkban az egykori bástyákat emlékkövek jelölik szerte a belváros körül, a vizesárok helyére telepített park pedig Krakkó roppant hangulatos pihenő-, sétáló övezetévé vált.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2025-10-20 13:25:59
Közeli objektumok
Barbakán (0.066 km)
Szent Borbála templom (0.387 km)
Posztócsarnok (0.429 km)
Szent Adalbert templom (0.490 km)
Balassi Bálint emléktáblája (0.557 km)
Szent András templom (0.922 km)
Szent Hedvig és Báthory István síremléke (1.172 km)
Királyi palota (1.178 km)
Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház (1.209 km)

