József nádor emlékoszlopa

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 34,389'

Hosszúság (lon):

E 19° 31,810'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Világi plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Messze délre a falutól, pont a mai lengyel-szlovák államhatáron a Babia-Gura hegy csúcsán

Egyéb adat:

A lengyel településnek bevett magyar névváltozata nincsen. A hegycsúcs szlováliai oldala Polhora (szlovákul: Oravská Polhora) település közigazgatási területére esik, de itt is igen messze esik a falutól.

Rövid leírás:

A lengyel hadsereg 1918 novemberében vonult be Árva és Szepes vármegye északi területeire, miután Wilson amerikai elnök hatására önrendelkezési hullám vonult végig Közép-Európán. Ennek szellemében mindkét megyében alakult egy-egy Lengyel Nemzeti Tanács, amelyeknek a tagjai az anyagországhoz, a katolikus Lengyelországhoz való csatlakozást tűzték ki célul. Miután 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák államot, 1919 januárjában csehszlovák-lengyel háború robbant ki (Árva ás Szepes területén nem voltak fegyveres harcok), s ugyan ez hamar véget ért, azonban a csehszlovák csapatok megszállták a két vármegye északi részét is, mert a teljes egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidékre igényt tartottak. A viszony azonban elmérgesedett a helyi lengyel lakossággal, így ezen területek hovatartozása a párizsi békekonferencia elé került. Bár elsőre népszavazást javasolt a Legfelső Tanács Területi Bizottsága, végül a kibontakozó lengyel-szovjet háború miatt a területet hatalmi döntéssel osztották meg Csehszlovákia és Lengyelország között. Ennek értelmében az egykori Magyar Királyság területéből Lengyelországhoz került Árva vármegye északi részéből 14 település (Alsólipnicza, Alsózubricza, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnicza, Felsőzubricza, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Podvilk, Szárnya, Szucharova), illetve Szepes vármegyéből szintén 14 település (Alsólápos, Bélakorompa, Dercsény, Erdős, Feketebércz, Felsőlápos, Frigyesvágása, Kaczvin, Kislápos, Nedecz, Répásfalu, Szepesgyörke, Újbéla, Újterebes). Lengyelország 1920. augusztus 10-én vette birtokba az új területeket. Fontos részlet azonban, hogy míg Árva odacsatolt részein többségben volt a lengyel lakosság (az 1910-es népszámlálás szerint több mint 93 százalék), addig Szepes hasonló sorsú részében meghaladta a 94 százalékot a magukat szlováknak tartók aránya, s a lengyelek aránya az 1 százalékot sem érte el. A magukat magyarnak vallók aránya Árva Lengyelországhoz csatolt részében 0,8, Szepes Lengyelországhoz csatolt részében 1,1 százalék volt. A teljes Lengyelországhoz csatolt terület a Magyar Királyságból 589 négyzetkilométert tett ki.

A Kárpátok északi hegyláncához tartozó Beszkidekben található Babia-Gura (lengyelül Babia Góra, szlovákul Babia hora) hegy neve szláv eredetű, magyarra kb. Boszorkányhegyként fordítható. Szimbolikus pont ez, hiszen a hagyomány szerint ez az egykori ezeréves Magyar Királyság legészakibb pontja - ami kis jóindulattal meg is felel a valóságnak. A ma is országhatárnak számító hegylánc északi oldalán Kis-Lengyelország tartományt találjuk, míg attól délre az egykori Árva vármegye terül el.

A hegyről először Jan Długosz krónikája emlékezett meg a 15. században. Első térképi ábrázolása 1558-ból maradt fent. Első ismert megmászója Jowin Fryderyk Bończa Bystrzycki, Poniatowski Szaniszló Ágost lengyel király udvari csillagásza volt, 1782-ben. A környező hegység tudományos kutatása és feltárása a 19. század második felében indult meg.

A 19. század elején, 1806-ban maga Habsburg József, Magyarország népszerű nádora is ellátogatott e helyszínre, megmászva az akkor még a mainál is nehezebben megközelíthető, 1725 méter magas csúcsot. E látogatásra emlékezve, hetven évvel később, 1876-ban egy kő emlékoszlopot emeltek a Babia-Gura platóján, amelyet ünnepélyes körülmények között avattak fel. Az oszlop mindmáig megvan, bár felirata gyakorlatilag alig-alig olvasható.

A hegytetőn ezen kívül több más emlék ill. jel is található. A szlovák-lengyel határkő mellett emléke van itt Józef Piłsudski lengyel politikusnak, marsallnak, köztársasági elnöknek, illetve Karol Józef Wojtyłának, a későbbi Szent II. János Pál pápának. Ő fiatal korában, illetve, később, krakkói érsek korában többször is megmászta ezt a csúcsot.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2020-08-17 21:36:05