Klarissza kolostor és templom
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 49° 33,767'
Hosszúság (lon):
E 20° 38,300'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Szent Kinga tér 1, 33-340
Egyéb adat:
A templom titulusa Szentháromság és Szent Kinga. Az Árpád-házi Kingát már évszázadok óta Lengyelország és Litvánia védőszentjeként tisztelték, azonban boldoggá 1690-ben, szentté pedig csak 1999-ben avatták. 1292-ben Itt temették el Kingát, az akkor már özvegy lengyel királynét és a kolostor alapítóját, első apátnőjét.
Rövid leírás:
A kolostoregyüttes legértékesebb része a keletelt, 14. századi (1322-re datált) gótikus templom. Szentélye poligonális, nyugati homlokzata barokk oromzatos. Berendezése barokk, de architektúrája őrzi a középkori eredetet. A templomhoz délről kolostorszárnyak csatlakoznak, északi oldalán az együttest kiszolgáló épületek találhatók. Az együttest védőfal keríti, a bejáratnál nagyméretű kaputoronnyal.
Ószandec említése 1189-ből ismert. A területet V. Boleszláv fejedelem 1257-ben adományozta feleségének, Árpád-házi Kingának, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária első, 1224-ben született lányának, akivel a lengyel uralkodó 1239 óta élt házasságban. Kinga 1280-ban, vagy 1273-ban alapította meg az ószandeci klarissza kolostort. Férje 1279-ben bekövetkezett halála után ide, az akkor még valószínűleg épülő kolostorban vonult vissza szintén megözvegyült húgával, Jolánnal együtt. A kolostor első templomáról 1284-ből ismert adat, akkor Kinga apátnőként fogta össze a közösséget. 1287-ben egy tatár betörés során ugyan feldúlták a kolostort, de újjáépítették. Kinga itt hunyt el 1292-ben. Földi maradványait a jelenlegi, alig több mint egy emberöltővel később épített templomban őrzik.
Ószandec említése 1189-ből ismert. A területet V. Boleszláv fejedelem 1257-ben adományozta feleségének, Árpád-házi Kingának, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária első, 1224-ben született lányának, akivel a lengyel uralkodó 1239 óta élt házasságban. Kinga 1280-ban, vagy 1273-ban alapította meg az ószandeci klarissza kolostort. Férje 1279-ben bekövetkezett halála után ide, az akkor még valószínűleg épülő kolostorban vonult vissza szintén megözvegyült húgával, Jolánnal együtt. A kolostor első templomáról 1284-ből ismert adat, akkor Kinga apátnőként fogta össze a közösséget. 1287-ben egy tatár betörés során ugyan feldúlták a kolostort, de újjáépítették. Kinga itt hunyt el 1292-ben. Földi maradványait a jelenlegi, alig több mint egy emberöltővel később épített templomban őrzik.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2026-01-31 18:48:23
Közeli objektumok
Fürdőkápolna (18.449 km)
Vörös kolostor (24.291 km)
Skanzen (27.635 km)
Hertelendy Károly síremléke (27.743 km)
Nedec vára (27.790 km)
Ólubló vára (27.839 km)
Magtár (27.941 km)
Császár Rezső honvéd százados síremléke (28.683 km)
Fehér-ház (29.273 km)

