Határeset-programunk támogatója:  Nemzeti Kulturális Alap

Barbakán


Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér

Fotó: Kovács Olivér
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 50° 3,917'
Hosszúság (lon):
E 19° 56,483'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Basztowa 19.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Krakkó városát már a 13. század második felében, a Lengyelországot is sújtó mongol támadást követően elkezdték megerődíteni. A 13-14. század fordulójára már elkészült a hatalmas területet lekerítő városfal első változata, amely ekkor még a külső oldalon vizesárokból, belül sáncból állt. Ezt a sáncot építették át több szakaszban kő-, illetve tégla alkalmazásával a korszakban modernnek mondható városfallá. Nagy Kázmér uralkodása alatt, a 14. század második harmadában a Wawelt, vagyis a királyi székhelynek helyet adó dombot is belefoglalták a védelmi rendszerbe. A városfalat összesen negyvenhét torony és nyolc kapu őrizte, a fal vastagsága átlagosan 2,5 méter volt. A tűzfegyverek terjedésével és hatékonyságuk nevekedésével azonban a középkori védelmi rendszer vesztett hatékonyságából, ezért a legfontosabb kapu, a Szent Flórián elé 1498-ban egy reneszánsz szellemű, de még késő gótikus építészeti elemeket használó külső védművet, barbakánt emeltek.

A kör alaprajzú barbakán, ami gyakorlatilag egy külső ágyúállás, a vizesárok túlvégén helyezkedett el, híd kötötte össze a Szent Flórián-kapuval. A benne szolgáló tüzérség így felügyelni tudta a kapu és a városfal megközelíthetőségét, gyakorlatilag aktív védelmi elemként segítve a város hatékony védelmét.

A 17. századra azonban a teljes városfal-rendszer idejétmúlttá vált. A külső vizesárok eliszaposodott, sok helyütt szeméttel töltötték fel. Megkezdődött a fal és a bástyák kapuk bontása is 1807-ben. Néhány falszakasz, bástya, a barbakán és a Szent Flórián-kapu azonban megmenekült a pusztulástól, elsősorban Feliks Radwański építész úttörő műemlékvédelmi tevékenységének hála. A megmenekülés részletei a Szent Flórián-kapu adatlapján olvashatók.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2025-10-20 12:18:01
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.