Barbakán
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Fotó: Kovács Olivér
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 50° 3,917'
Hosszúság (lon):
E 19° 56,483'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Basztowa 19.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Krakkó városát már a 13. század második felében, a Lengyelországot is sújtó mongol támadást követően elkezdték megerődíteni. A 13-14. század fordulójára már elkészült a hatalmas területet lekerítő városfal első változata, amely ekkor még a külső oldalon vizesárokból, belül sáncból állt. Ezt a sáncot építették át több szakaszban kő-, illetve tégla alkalmazásával a korszakban modernnek mondható városfallá. Nagy Kázmér uralkodása alatt, a 14. század második harmadában a Wawelt, vagyis a királyi székhelynek helyet adó dombot is belefoglalták a védelmi rendszerbe. A városfalat összesen negyvenhét torony és nyolc kapu őrizte, a fal vastagsága átlagosan 2,5 méter volt. A tűzfegyverek terjedésével és hatékonyságuk nevekedésével azonban a középkori védelmi rendszer vesztett hatékonyságából, ezért a legfontosabb kapu, a Szent Flórián elé 1498-ban egy reneszánsz szellemű, de még késő gótikus építészeti elemeket használó külső védművet, barbakánt emeltek.
A kör alaprajzú barbakán, ami gyakorlatilag egy külső ágyúállás, a vizesárok túlvégén helyezkedett el, híd kötötte össze a Szent Flórián-kapuval. A benne szolgáló tüzérség így felügyelni tudta a kapu és a városfal megközelíthetőségét, gyakorlatilag aktív védelmi elemként segítve a város hatékony védelmét.
A 17. századra azonban a teljes városfal-rendszer idejétmúlttá vált. A külső vizesárok eliszaposodott, sok helyütt szeméttel töltötték fel. Megkezdődött a fal és a bástyák kapuk bontása is 1807-ben. Néhány falszakasz, bástya, a barbakán és a Szent Flórián-kapu azonban megmenekült a pusztulástól, elsősorban Feliks Radwański építész úttörő műemlékvédelmi tevékenységének hála. A megmenekülés részletei a Szent Flórián-kapu adatlapján olvashatók.
A kör alaprajzú barbakán, ami gyakorlatilag egy külső ágyúállás, a vizesárok túlvégén helyezkedett el, híd kötötte össze a Szent Flórián-kapuval. A benne szolgáló tüzérség így felügyelni tudta a kapu és a városfal megközelíthetőségét, gyakorlatilag aktív védelmi elemként segítve a város hatékony védelmét.
A 17. századra azonban a teljes városfal-rendszer idejétmúlttá vált. A külső vizesárok eliszaposodott, sok helyütt szeméttel töltötték fel. Megkezdődött a fal és a bástyák kapuk bontása is 1807-ben. Néhány falszakasz, bástya, a barbakán és a Szent Flórián-kapu azonban megmenekült a pusztulástól, elsősorban Feliks Radwański építész úttörő műemlékvédelmi tevékenységének hála. A megmenekülés részletei a Szent Flórián-kapu adatlapján olvashatók.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2025-10-20 12:18:01
Közeli objektumok
Szent Flórián-kapu és a városerődítés elemei (0.066 km)
Balassi Bálint emléktáblája (0.614 km)
József nádor emlékoszlopa (62.129 km)
Klarissza kolostor és templom (74.937 km)
Nedec vára (76.410 km)
Vörös kolostor (81.667 km)
Császár Rezső honvéd százados síremléke (82.174 km)
Szent Péter és Pál templom (84.612 km)
Mindenszentek római katolikus fatemplom (85.524 km)

