Ha nem is ennyire alaposan, de én is elvégeztem ezt a számítást, és ennek eredményeképpen jutottam arra a következtetésre, amit előző bejegyzésemben közzé is tettem. Amit most piusz is alátámasztott ezzel a precíz táblázattal. Az eredmények tanulmányozása alapján mindketten ugyanarra a következtetésre jutottunk, amit piusz így foglalt össze: "ha csak az osztályzatok összeadása útján állapítjuk meg a végső sorrendet, annak eredménye is reálisabb, mint az átlagszámítás". Ez a lényeg. A magam részéről az átlagszámítást ebben a formában el is felejteném, mert nem ad reális eredményt.
Az osztályzatok automatikus összeadása viszont önmagában nem oldja meg a problémát, mert igaz, hogy orvosolna bizonyos anomáliákat, viszont újakat generálna. Hogy csak a legabszurdabb példát említsem: öt darab egyes osztályzat ugyanannyi pontot eredményezne, mint egy darab ötös.
Valamilyen súlyozásra tehát feltétlenül szükség van, mert nagyon nem mindegy, hogy egy kép hány néző (értékelő) érdeklődését kelti fel. Olyannyira nem mindegy, hogy valójában ez a legfontosabb fokmérője egy kép hatásának. Elvégre a fotók a nézők számára készülnek. A végső sorrend kialakulásánál tehát annak kell legnagyobb súllyal latba esnie, hogy az egyes képekre hányan szavaztak. Szerencsére az eddig gyakorlat szerint az a szélsőséges eset nem igazán fordult elő, hogy az értékelők tömegesen buktattak volna meg egy képet, vagyis attól nem kell tartani, hogy öt egyes valóban holtversenyt eredményezne egyetlen ötös osztályzattal. Az eddigi tapasztalatok alapján - az eddig használt ötfokú skálát figyelembe véve - a valóban életszerű kombinációk a következők:
1. Az egy szavazatos képek esetén egyszerű a helyzet: a kapott érdemjegyek mint pontszámok egyértelműen meghatározzák a sorrendet.
2. A két szavazatot kapott képek elméleti variációi:
5+5=10 exponenciálisan súlyozott korrekcióval: 10+10=20
5+4=9 10+6=16
4+4=8 6+6=12
3+5=8 (-2)+10=8
3+4=7 (-2)+6 =4
3+3=6 (-2)+(-2)=(-4)
Két megjegyzés:
a) a gyengébb osztályzatok a végső sorrend meghatározása szempontjából indifferensek, ezért ezek permutációit már nem érdemes figyelembe venni.
b) Az értékelési sorrendet összezavaró anomáliát az okozhat, hogy a két, három, négy, stb. szavazatot kapott képek között lehetnek számszerűen egyező pontszámok.
Pl.: 5+5=10, illetve 3+3+4=10, ami matematikailag igaz, de esztétikailag irreális eredményt ad. Valójában ez az egyetlen probléma, amelyet meg kell oldani - ez viszont nem matematikai kérdés, hanem esztétikai, ezért nem is lehet formálisan számszerűsíteni. Ezt az ellentmondást, amely abból fakad, hogy egy két, illetve egy három szavazatot kapott kép osztályzatainak formális összeadása azonos eredményt ad, csak valamilyen előzetes megállapodással kialakított pozitív, vagy negatív súlyozással, esetleg pozitív vagy negatív kerekítéssel lehet feloldani.
3. A három szavazatot kapott képek elméleti variációi:
5+5+5=15 exponenciálisan súlyozott korrekcióval: 10+10+10=30
5+5+4=14 10+10+ 6 =26
5+4+4=13 10+ 6 + 6 =22
4+4+4=12 6 +6 + 6 =18
3+5+5=13 (-2)+10+10=18
3+4+5=12 (-2)+ 6+10=14
3+3+5=11 (-2)+(-2)+10=6
3+3+4=10
3+3+3= 9
4. A négy szavazatot kapott képek elméleti variációi:
5+5+5+5=20 exponenciálisan súlyozott korrekcióval: 10+10+10+10=40
5+5+5+4=19 10+10+10+6 = 36
5+5+4+4=18 10+10 +6+6 = 32
5+4+4+4=17 10+6 +6 + 6 = 28
4+4+4+4=16 6+ 6+ 6+ 6 = 24
3+4+4+4=15 (-2)+6+6+6 =16
3+3+4+4=14
3+3+3+4=13
3+3+3+3=12
Látható, hogy milyen abszurd holtversenyt következhet be matematikailag két kép között:
5+5+5=15 és 3+4+4+4=15
Ennek az anomáliának a feloldására csak a pozitív súlyozás jöhet szóba: a minőséget pozitívan kell dotálni, vagyis többletpontokhoz juttatni. Még nem számoltam utána, de a megoldás az lehet, ha az osztályzatok pontokra konvertálása során "széthúzzuk" az ötfokú skálát, és a közepestől fölfele exponenciálisan plusz pontokkal jutalmazzuk az érdemjegyeket, lefelé pedig mínusz pontokkal büntetjük.
Például a négyest a hármashoz képest plusz két ponttal számoljuk be, az ötöst 2+3=5 plusz ponttal jutalmazzuk a hármashoz képest. Bocsánat, itt már magam is belezavarodtam, amikor próbaképpen még tovább növeltem a különbséget, ezért szerepelnek a második sorban mínusz számok. A pontos algoritmust kidolgozom majd, mert az biztos, hogy a súlyozást úgy kell végrehajtani, hogy az osztályzati skála egyes érdemjegyeinek a pontértékét exponenciálisan megnöveljük.
A másik javaslatom: érdemes lenne megfontolni, hogy legalább még egy érdemjegyet bevezessünk. A 7-es osztályzatra gondolok, amire a magyar oktatási rendszerben is volt már példa. Az ötös lenne a "jeles", a maga nemében (technikailag és kompozíciós szempontból) tökéletesen megoldott fotó esztétikai minősítése, míg a hetes lenne a "kitűnő", vagyis ezt az osztályzatot fenntartanánk azon képek számára, amelyek valóban megérdemlik "a hónap képe" címet. Nekem ugyanis az osztályzás során mindig fejfájást okoz, hogy az ötös skálával nem tudok különbséget tenni egy hibátlan kép és egy hónap képe között, mert mindkettőre egyaránt csak ötöst adhatok. Az egyikre nem adhatok négyest, mert nem találok benne hibát, a másikra viszont szeretnék jobb jegyet adni, mert annyira emblematikusnak találom, de a skálán nem szerepel olyan osztályzat, amivel megkülönböztethetném a másik ötösre értékelt képtől.
[
előzmény
:
(2683)
piusz , 2015-07-14 19:18:07]
|