Határeset-programunk támogatója:  Nemzeti Kulturális Alap

Vár




Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 32,725'
Hosszúság (lon):
E 21° 54,306'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Külterületen, a falutól keletre
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Tőketerebestől 16 km-re DK-re, az egykori Zemplén vármegyében, Abara (Oborín) község közelében, a Laborc partján vár állt a középkorban. Az 552-es közúton DNy felől Abara faluba érkezve az első jobbra tartó utcán befordulunk, majd a házakat elhagyva a földúton egészen a gátig haladunk. Ezután a gáton ÉK felé haladva 1 km-t gyalogolunk, majd a gátról jobbra látható, összefüggő facsoporthoz leereszkedve a Laborc holtágának külső ívén álló várhoz érünk. A község és a vár históriáját Liszkay Sámuel (1762 – 1831) ev. ref. abarai lelkész írta meg „Abara története” címmel. Értékes kéziratos munkája az 1900-as évek elején még megvolt az abarai parókián, mára azonban sajnos nyoma veszett. Abara falu 1278-ban szerepel „Villa Oborin” alakban, 1300-ban meg „Terra Abora” alakban említik, amikor Martonos mester az ura. 1419-ben már több Abarát különböztetnek meg Kis-, Nagy-, Alsó- és Felső-Abara néven. Ebben az időben a Kisabarai Baksza és a Bencze család birtoka. 1270-ben említést tesznek egy itt található várról, ez azonban nem megbízható forrásból származik. Konkrét adatok csak a 15. századtól – először 1411-ből – vannak Abara erősségéről. A 15. században az Ákos („Akus”) nemzetségből származó Upori család birtokolta. A vár ura 1470-ben az Upori család talán legnevezetesebb tagja Upori László volt, aki 1461-ben Szapolyay István Felső-Magyarországi főkapitány mellett alkapitányként szolgált. Az 1471-es országgyűlés XXIX. számú törvénycikke – nem tudni, milyen okból – elrendelte a vár („castellum Abara”) lerombolását. Romba döntését valószínűleg végrehajtották, Abara vára ugyanis okleveleinkben többé nem fordul elő. A várból még jelentős falmaradványok voltak láthatók a 20. század elején, sőt, a helybéliek elmondása szerint az 1940-es években is jól látszottak alapfalai. Bár romjai napjainkra sajnos teljesen elenyésztek, alaprajza a helyszínen még világosan kirajzolódik. Abara vára a Laborc szintjétől némileg emelkedettebb helyen, kb. 25 x 25 m-es, négyzet alakú területen állt, melyet kettős árok vett körbe. Az 1 m mély és 6 m széles belső árok igen jól látható a vár K-i, D-i és Ny-i oldalán. A külső árok csak a K-i oldalon maradt meg, szélessége kb. 8 m, mélysége 1 m. Az árkokkal védett terület közepén egy kb. 10-12 m átmérőjű, kör alakú, sekély mélyedés található. Valószínűleg ez volt a központi építmény helye.

Forrás: Karczag Ákos, http://varak.hu -további irodalommal
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2021-09-18 21:12:17
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.