Sárkányölő Szent György lovasszobra

Ország:

Csehország

Szélesség (lat):

N 50° 5,419'

Hosszúság (lon):

E 14° 24,024'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Szakrális plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A vár (Hradzsin) ún. III. udvarában, a Szent Vitus székesegyháztól délre

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A középkori magyarországi bronz szobrászat kétség kívül legjelentősebb és legismertebb alkotása Sárkányölő Szent György szobra, melyet immár sok évszázada Prágában, a várban (Hradzsin) őriznek. A szobor alkotója egy híres, kolozsvári testvérpár, Márton és György mester volt a 14. században. Nekik egyébként több, nagy méretű bronz szobráról is tudunk, de sajnálatos módon egyedül ez az egyetlen maradt fenn.

Maga az alkotás egy kb. fele életnagyságú, dinamikus megfogalmazású szobor, amely a szentet megszokott ikonográfiája szerint, (lovas) katonaként ábrázolja, aki a futó ló patái körül tekergőző, kígyószerű sárkányt (a gonoszt megtestesítő jelképet) zászlós lándzsájával döfi át. A szobor részletgazdag kidolgozottsága legalább olyan jelentős, mint annak művészeti értéke, hiszen alkalmas a 14. századi fegyverzet, lószerszámzat, nyereg, stb. vizsgálatára is.

A szobor Prágába kerülésének pontos ideje és módja nem teljesen ismert. Kutatói feltételezések szerint azon ajándékok sorában kerülhetett ide, amelyeket még Nagy Lajos magyar király küldött a 14. század közepén IV. Károly német-római császárnak, egyben cseh királynak, egy, a két dinasztia között tervezett házasság kapcsán. Mások szerint több stáción keresztül jutott a szobor Erdélyből Prágába. E vélemények szerint a szobor mérete alapján eredetileg nem is köztérre, hanem épületen belülre, pl. templomi oltárra szánták azt.

Az alkotás, amely a ma cseh földön található, gótikus bronzszobrok egyik legkiválóbbika, Prágában is zaklatott sorsot élt meg. Többször is komoly sérülést szenvedett. 1541-ben tűz pusztított a Hradzsinban. Az ekkor keletkezett zűrzavarban letörték a szobor jobb kezét, amelyet később sikerült visszailleszteni. 1562-ben a várudvaron zajló lovagi torna közönsége felmászott a szoborra. Ez a hatalmas súlytöbbletet nem tudta elhordozni és eldőlt, melynek következtében többek közt letörött a ló feje. A szobor harcosa baljában eredetileg pajzsot tartott, amely 1749-ben tűnt el onnan. E pajzs felületén olvasható szövegből derült ki, hogy Márton és György kolozsvári mesterek 1373-ban készítették. A pajzs és az azon olvasható felirat létezéséről Bohuslav Balbín jezsuita történetíró feljegyzéséből tudunk, amelyet Wenrich Vilmos erdélyi szász tudós azonosított be 1879-ben.

A szobor a 18. század óta egy Francesco Caratti által készített szökőkút része volt. Ezt utóbb szétszedték és két részre bontva helyezték el a Hradzsinban. A szobor körül ma látható, modern szökőkutat Jozef Plečnik szlovén művész alkotta, amikor Csehszlovákia megalakulása után rendezte a prágai vár udvarait.

Ma a Hradzsin udvarán a szobor nemesmásolatát lehet megtalálni. Az eredeti darabot a Cseh Nemzeti Galériában őrzik. A szoborról az előző századfordulón több másolat is készült. Ezeket Budapesten, illetve Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt helyezték el.

Az adatlaphoz felhasználtuk Kokes János: Magyar emlékek Csehországban c. munkáját. A képek forrása: Google Earth

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-05-24 02:54:42